Vita:József Attila

E szócikk témája irodalom tantárgyból a középiskolai tananyag része.

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Életrajzi szócikkek (teljes besorolás)

Ez egy életrajzi szócikk. Teljes Ez a szócikk teljes besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2014. április 9.

Életrajzi szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Irodalmi témájú szócikkek (teljes besorolás)

Ez a szócikk témája miatt az Irodalmi műhelyek érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Teljes Ez a szócikk teljes besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2014. április 9.

Irodalmi témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Munkásmozgalommal kapcsolatos szócikkek (teljes besorolás)

Ez a szócikk témája miatt a Munkásmozgalmi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Teljes Ez a szócikk teljes besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2014. április 9.

Munkásmozgalommal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A(z) József Attila jószócikk-jelölt volt.
Itt találod meg, miért nem kapta meg a státuszt. A régebbi jelöléseket itt gyűjtjük össze.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény

Családi élete

Az életrajz szerint Makai Ödön 1920-tól gyámja József Attilának, merthogy Makai és Jolán házassági dátumának is 1919 van beírva. Makai házasságai: - Lippe Lucia (házasság: 1919.04.28 - 1928) anyakönyvi kivonat: http://www.hatvany-online.net/MyProgs/crmbp/image.aspx?i=84E6A2 - József Jolán (házasság: 1928.09.22 - 1928.11.07) anyakönyvi kivonat: http://www.hatvany-online.net/MyProgs/crmbp/image.aspx?i=820183 - József Etel (házasság: 1931.12.26 -) anyakönyvi kivonat: http://www.hatvany-online.net/MyProgs/crmbp/image.aspx?i=83B644

Lippe Lucia és József Jolán születési dátuma egyezik a két kivonaton, ezek szerint a két személy ugyanaz lehetett. Hamis szülőket is tüntetett fel Jolán Lippe Lucia néven történt házasságánál. Érdekes, hogy erről a nagy volumenű név és adathamisításról már nem szólnak a hivatalos életrajzok.. . – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Samuela (vitalap | szerkesztései)

Több mint valószínű, hogy egy és ugyanaz, erre már én is rájöttem. Egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy a hamis adatfelvétel és a bíróság megtévesztése hogyan jöhetett létre. Gyurika ^vita 2012. február 15., 11:15 (CET)

Copyright

Jó lenne elgondolkodni rajta, hogy a költő életéről szóló részben miért van tele a szöveg archaikus mondatokkal, és, hogy nem véletlenül valahonnan egy-az-egyben kimásolt szövegről van szó? Mert ha igen, lehet valaki még rajtam kívül is észreveszi.

Még 1 dolog: a szócikk egyes részeiben egészen kínos mondathibák vannak... Jó lenne őket korrigálni.

89.123.232.190 (vita) 2011. április 11., 16:03 (CEST)

Jó lenne elgondolkodni azon, hogy a feltüntetett források alapján történő feldolgozást, melynek során egy új, nem jogsértő anyag keletkezik, milyen alapon minősíti valaki plágiumnak? És miért nem korrigálod a mondathibákat? Gyurika ^vita 2012. február 15., 11:15 (CET)

Untitled

József Attila öngyilkoságát megkérdőjelezi, hogy nem a tehervonat elé esett, hanem két vagon között halt meg. Feltételezések szerint az álló vonat két vagonja között akart átbújni, amikor a vonat váratlanul elindult. 2008.aug.31.ryruje

Beszúrtam egy fontos lábjegyzetet:

A könyvnek korábbi, e-változata: Alkotástörténeti esettanulmány József Attiláról.

amelynek azonban egyedül a hivatkozása látszik, maga a jegyzetszöveg nem– Szalagloria ^vita 2008. január 15., 01:36 (CET)

Bíztató:

• József Attila összes
• József A. ELTE

OsvátA. 2005. február 15., 08:53 (CET)

Addig is:

"Szólitsd mint méla borjuszáj

a szorgalmas szegényeket -

rágd a szivükbe - nem muszáj

hősnek lenni, ha nem lehet."

OsvátA. 2005. április 29., 12:30 (CEST)

(Lásd: József Attila. (Szállj költemény...) 1937. márc. eleje, József Attila összes költeménye, Verstár '98 CD-ROM. Arcanum (1998). ISBN 963 85923 1 1. Hozzáférés ideje: 2009. április 3. )

Hát aki nem tudja, hogy mi az a szignó a wikipédián és mit jelent az idézőjel, valamint nem tudja, hogy mindenki tudja, hogy a fenti verset nem Osvát írta, annak úgyis mindegy. – Zimmy 2009. április 3., 10:59 (CEST)

Az elmúlt hetek egyik minuszos híre volt, hogy valamelyik Makai rájött: szerzői jogai vannak, és leszedeti a linket (összes verseit) az internetről: [1] OsvátA. 2005. április 29., 12:53 (CEST)

Egy jó hír: nem szedték le. Egy rossz: a szócikk Jelentősége c. része: borzasztó. OsvátA. 2005. szeptember 23., 21:37 (CEST)

Leszedték, csak a MEK-esek ügyesek voltak[2]. (Végtelenül szánalmas egyébként, hogy a József Attila-emlékévben egy közkönyvtárnak jogi kiskapukat kell keresgélnie, hogy elérhetővé tehesse József Attila életművét.) --Tgr 2005. december 16., 11:08 (CET)

Flóra

• Viszonzatlan, viszonzott? Szabolcsi Miklós könyvében (ISBN 9630946750) idézett levelekből, visszaemlékezésekből azt olvasom ki, hogy rokonszenvvel, barátsággal volt JA iránt, meglátogatta gyakran, leveleztek, de szexuális kapcsolatba nem kerültek. Flóra feltűnően csinos, jómódú volt, aki a maga részéről nem is tervezte, hogy összeházasodnának, bár a költő nagyon akarta. „»Karácsonykor esküszünk!« Ezek voltak hozzám utolsó szavai, ekkor láttuk egymást utoljára.” – írta az 1937. november 28-i szárszói látogatásáról Flóra.

Azt hiszem, a „beteljesületlen” jobb szó a viszonzatlannál, mert lehet, hogy csak idő kérdése lett volna egy elmélyültebb kapcsolat. – (szerintem) Váradi Zsolt 2006. március 5., 22:34 (CET)

• Még egy, nem az előzőhöz kapcsolódó, gyakorlati kérdés Flórával kapcsolatban: Mi volt a foglalkozása? A cikkben gyógypedagógusnő, a Kozmutza Flóra szócikkben pszichológus, de ugyanitt az áll, hogy a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán tanított. Infant89 ^vita 2009. június 14., 18:00 (CEST)

Szégyen

• Ha valamit szégyenlek a Wikipédiában, hát ez a cikk. 8( Sajnos, a feladat túl nagy nekem, a tisztelet megbénít. Segíthetne valaki… – (szerintem) Váradi Zsolt 2006. április 2., 20:36 (CEST)

Megjegyzések későbbi javításhoz

• Források bővítése, JA. utólagos értékelése a különböző korszakokban, halála után, a szocializmusban, a rendszerváltás után ...
• Nagy gondolati költemények kiemelése
• Gépeskönyvhöz beírandó az összeállítója: Tverdota, Horváth Iván.

Az életrajz a (...) pontig megírva, kiemelések, szövegjavítás, helyesírás átnézése utána. Kata 2006. május 5., 08:39 (CEST)

Az életrajz még stilisztikailag, helyesírásilag javítható, kiemelések, linkek - ezt már másra hagyom! Kata 2006. május 6., 09:03 (CEST)

azt a miskolci szobrot lefotózom majd, ha még nincs és ha arra járok... (Aláírt hozzászólás, szerzője Alensha (szójjál be • kontárkodásai) 2006. május 11., 18:29 (CEST)

Képminőség

Hogy sikerült ennek Fájl:Jozsef attila kep.jpg a képnek a százszámra keringő példányai közül a legtöpörödöttebb változatot felküldeni acélból, hogy egy silányra nagyított példánya díszítse a szócikket? (A másik kép is eléggé satnya; sőt.) OsvátA. 2006. július 28., 16:20 (CEST)

(Nem tudom, mér jár a szám, ahelyett, hogy kicserélném: kicseréltem). OsvátA.

"Közösségi útkeresése és tevékenysége"

Egy anoním felhasználó (217.197.180.21, stílusából ítélve Kovács János) jópár bekezdésnyi szöveget írt ide, aminek itt semmi keresnivalója, hemzseg a helyesírási hibáktól és elgépelésektől, több mondata részrehajló és/vagy egyszerűen értelmetlen. Megpróbáltam valamit kezdeni vele, de legszívesebben kb. a kétharmadát törölném, de a maradékkal is elég sokat kellene dolgozni, hogy megfelelő állapotba és helyre kerüljön. Vélemény? Lelkesa 2007. január 8., 18:12 (CET)

Tegyél a szöveggel, amit jónak látsz. Ha teljes mondatokat törölsz,kérünk, előbb másold át ezeket a cikk vitalapjára, archiválási okokból.--Linkoman 2007. január 8., 18:14 (CET)

"Tegyél a szöveggel, amit jónak látsz" - most, hogy már van szöveg (mert anno megírtam). Valaki meg beletett - rossz helyre - egy ismeretlen eredetű szöveghalmazt. Így szerintem jó lenne az adott részt kivágni, ellenőrizni és például betenni a helyére. Mondjuk a pályakép / közösségi költemények közé. Köszi, kedves Lelkesa, hogy észrevetted. Kata 2007. január 8., 18:40 (CET)

Úgy döntöttem, visszaállítom a cikket a szerkesztést megelőző állapotra. Nem csak a tartalmával, az eredetével is gond volt: / A szerző eng.-vel :H.L.J.al.Sz.K. : Kézíratából/ - Tessék? Milyen szerző? Milyen kézirat? És főleg milyen engedély? Lelkesa 2007. január 8., 19:04 (CET)'

Köszi. Kata 2007. január 8., 19:06 (CET)

Nem tudom, ebbe a történetbe illeszkedik-e, de az is groteszk, hogy a "Közösségi útkeresése és tevékenysége" végén egyszercsak megjelenik egy félmondat arról, hogy pszichoanalízisbe ment, majd egy záró mondat az Eszmélet-ről. Ezeket is az igazi helyükre kéne tenni. – Szalagloria ^vita 2008. január 15., 02:19 (CET)

Ez a lap a LEGTÖBBSZÖR MEGRONGÁLT CIKKek egyike a magyar irodalmi lapok között! Miért is?

Kata ^vita 2008. január 15., 08:27 (CET)

Az egész szócikk olyan, mint egy bolsevista röpirat (de ez a magyar wikin természetes). Eleve milyen szókapcsolat az, hogy "közösségi útkeresése"; nem érzitek, hogy normális ember ilyet nemcsak nem mond, de ha meglátja, menekül? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 176.63.30.205 (vitalap | szerkesztései) 2017. szeptember 29., 23:55‎

Kedves ismeretlen! A Wikipédián vagy bármely lexikonban számos olyan szöveget talál, amelyet "normális" ember nem mond. Ha nem tetszik a szóhasználat, keressen jobbat és javítsa. Úgy gondolja egyébként, hogy a közösség bolsevista ármány? – Zimmy 2017. szeptember 30., 12:35 (CEST)

Újratemetései

Úgy tudom, négyszer temették el. Az újratemetések felsorolása hiányzik a szócikkből.

Úgy van, itt olvasható. – Passerby ^vita 2009. július 9., 16:44 (CEST)

Itt is olvasható:
"Az 1937. december 5-én, két nappal halála után Balatonszárszón eltemetett költő földi maradványait 1942-ben hozták Pestre, a Kerepesi temetőbe. 1955-ben oda temették az 1919-ben elhunyt Mamát, József Áronnét is. 1959-ben, amikor létrehozták a Munkásmozgalmi Pantheont, József Attila hamvai is ott kaptak helyet, de a család 1994-ben visszavitette a költő földi maradványait a családi sírba. A szombaton avatott új síremlék előtt egy műkő-keretes, egyszerű tábla jelezte a helyet, ahol József Attilán kívül a Mama, valamint az 1950-ben elhunyt József Jolán, a tavaly eltávozott József Etelka és Etus unokája, Makai Péter nyugszik." – Ronastudor ^{a sznob} 2009. augusztus 1., 11:25 (CEST)

70. évfordulója lesz 2007. december 3-án halálának!

Zlajos 2007. november 17., 19:57 (CEST)

• ...ami azt is jelenti, hogy 2008. január 1-jétől szabadul fel a hagyaték (addig még -6178 nap van hátra). – kgyt (vita) 2007. december 7., 11:47 (CET)

Január 7

Attila napja! Lehet, ma úgy tűnik nagy itt a szellemjárás... Kata ^vita 2008. január 7., 15:57 (CET)

Kéziratok

Van néhány József Attila kéziratom, beszkennelem őket és beteszem commonsba, csak egy kérdésem van: fel tudjuk használni majd valamire? Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2009. február 19., 22:41 (CET)

A cikkben nem sok értelmét látom, tekintettel arra, hogy már van egy kézirat benne. Esetleg a wikikönyvben? – Zimmy ^{mondj el mindent} 2009. február 20., 08:34 (CET)

Szobor

A költő Parlament melletti szobráról készült fotón a hely megjelölése téves. Ha az Országház főbejáratával szemben állunk, a szobor az épülettől balra, annak a déli széléhez és a Dunához közel látható. – Ronastudor ^{a sznob} 2009. augusztus 1., 11:14 (CEST)

Anyja, családja, sírja, szobra, szelleme, jubileuma és a hetedik

• József Attila 1937. december 3-án 19 óra 50 perckor hunyt el. Hét évvel születése 100. évfordulójának 2005-ös jubileumi éve után halálának 75. évfordulója jubileumi évéhez értünk.
• Ahogy a Fiú születését megelőzte az Anya születése, úgy halálát is. A Fiú pont az Anya december 4-i születésnapja, egyben nevenapja vigliáján fejezte be életét, és harmadnap, december 5-én temették, amely 1937-ben advent második vasárnapjára esett. (Lásd Gárdonyi Gézától 1894-ben megjelent ÖRÖKNAPTÁR 41. oldal.)
• Az őt világrahozó József Áronné sz. Pőcze Borbála a budapesti István kórházban és István napján hunyt el; e kórház 1919. december 28-án kelt és a József Atila születésének centenáriuma alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadásában "ÉN ÁMULOK, HOGY ELMÚLOK - JÓZSEF ATTILA-IRATOK" címmel megjelent kötet 41. oldalán olvasható halottvizsgáló bizonyítvány szerint: „A halál napja és órája 1919. XII. 26. d.u. 9.” Az Anya temetése napját a halálát követő harmadnapra írták elő: „Az idő, amelyben a halott eltemetendő XII. 28.” 1919-ben december 28. vasárnapra, az év utolsó vasárnapjára esett. (Lásd Gárdonyi Öröknaptára 25. oldalán.)
• December 26., 27. és 28., ez a három nap magában és tágabb keretben a 2011-es Család Évében s a Karácsonytól Újévig ívelő 52., évzáró/évnyitó hétben az, amelyen a mai hétfővel napirendre került. – *feridiák ^vita 2011. december 26., 03:29 (CET)

Rádiós szereplések

Egy nol.hu-n megjelenő cikkben részletes adatok vannak a rádiós szerepléseiről. http://www.nol.hu/archivum/archiv-142020

Az MTVA-tól azt a tájékoztatást kaptam, hogy nincs rádiófelvétel ami József Attila hangját örökítené meg.

Az Archívum tájékoztatása szerint nincs József Attilával készült hangfelvételünk, sajnos. A cikkben valószínűleg korabeli adatok alapján hivatkoztak a rádiós felvételre, amit vagy nem rögzítettek (mivel az élő adás és a rögzítés együttesen akkoriban műszakilag nem volt megoldott) vagy az idők folyamán, - ahogy nagyon sok, akkoriban készült felvétel esetében történt - megsemmisült.

Üdvözlettel:

S. Judit

vezető jogértékesítő

Nem, nem, soha!

MegoldvaHungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2012. november 24., 16:36 (CET)

Ezt a részt:

Verseit megjelentették a helyi lapok, illetve a Nyugat is. „Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam” – írta később önéletrajzában. Ekkor fedezte fel a Területvédő Liga magának az 1922 elején írt Nem, nem, soha! című versét is, amit azonnal fel is használt saját országos propagandájához, ezzel egy csapásra országosan ismertté téve a verset és vele József Attilát is.

alaposan újra kellene gondolni ennek fényében! --Pagony^foxhole 2012. november 24., 16:13 (CET)

Lásd a Nem, nem, soha! azóta éppen ennek a tanulmánynak a nyomán kiigazított szócikkét! --Pagony^foxhole 2012. november 24., 16:15 (CET)

Kiigazítottam a bekezdést. --Pagony^foxhole 2012. november 24., 16:32 (CET)

1937. november 28-ról 2012. november 28-án

• E vitalapon a Flóra-szakaszban írja Váradi Zsolt 2006. március 5., 22:34 (CET):

• „»Karácsonykor esküszünk!« Ezek voltak hozzám utolsó szavai, ekkor láttuk egymást utoljára.” – írta az 1937. november 28-i szárszói látogatásáról Flóra.

• Ez szerintem igen fontos életrajzi adat, ott a helye a pontos forrás megjelölésével a szócikkben. Utolsó szerelmével utolsó találkozásukat a 75. évfordulón akár a Kezdőlapra is illett volna kitenni.
• Kérem, aki tud, szíveskedjen megadni a Flórát idéző közlés forrását, s akkor jobb híján én is beírhatom.--*feridiák ^vita 2012. november 29., 00:00 (CET)

P.S

• Kozmutza Flóra József Attiláról (kerek 25 éve, József Attila halálának 50. évfordulóján):

• Illyés Gyuláné: József Attila utolsó hónapjairól. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó. 1987.--*feridiák ^vita 2012. november 30., 11:52 (CET)

124. oldal. Bár nem biztos, hogy ez fontosabb életrajzi adat a többinél: a költő Flóra társaságában is egész nap levert volt; csak akkor élénkült fel, amikor Flóra vonatra szállt, és a mozgásban lévő vonat ablakán kihajoló Flóra után kiáltotta ezt a két szót. --Vadaro ^vita 2012. november 30., 17:21 (CET)

• Az igazán illetékes Flóra erről így írt a 124. oldalon: "Kikísért az állomásra. Fölszálltam a vonatra, lehúztam az ablakot. És ott, arra a néhány percre, amíg a vonat meg nem indult, ismét olyan lett, mint tavasszal, lelkes, rajongó. Az arca kinyílt, mosolygott. A hangja friss, vidám. Szaladt az induló vonat mellett. Egy pillanatra a kinyúló kezemet is elkapta. 'Karácsonykor esküszünk!' kiálltotta föl utánam, figyelmeztetően. Ezek voltak hozzám utolsó szavai, ekkor láttuk egymást utoljára."
• 134. oldalon így folytatja: "Az ő számára a szerelem az egyént a közösséghez kapcsoló emberi szövetséget jelentette." "Mindent összevetve, József Attila rendkívüli tehetségét (versrajongó természetemmel), jellemét, becsületes emberségét, kedvességét, őt tartottam a legkülönbnek, akivel élni tudnék, élni próbálhatok." Így élt benne közel fél évszázaddal a megtörténtek után.--*feridiák ^vita 2012. november 30., 22:23 (CET)

"Születtem, elvegyültem és kiváltam"

• A szócikkeink történetében is három szakasz, mikor egy új artikulus megszületik, aztán elvegyül, a szócikkszámláló statisztikai adatként számbaveszi, s majd a kiváló kiválik, a kiemelkedő kiemelkedik, a kitűnő kitűnik, "karriert csinál" szócikkjobbítói, szerkesztői segítséggel.
• A lezárult szépirodalmi szócikkíró verseny méltó folytatásául javaslom a legfontosabb (régi + új = meglévő) szócikkek kiemelt szintre emelésébeni együttműködést.
• Javaslom ezen együttműködést a kiemelkedő jubileum alkalmából József Attila szócikkének csillagos szintre, kiemelt fokra emelésével kezdeni. Csúcs lenne kivételes eljárásban megcsinálni, és december 3-án nullaórától december 6-án délig a Kiemelt cikk rovatba a Kezdőlapra kitenni.
• Majd a váltásban december 6-án déltől december 9-ig, a Nobel-díjak átadásának vigíliájáig pedig a Nobel-díj cikkével tenni meg ugyanezt.
• Mindezektől függetlenül kezdeményezem, hogy halálának 75. évfordulójára megemlékezésül látogassunk ki a Nemzeti Sírkertbe, hogy tőlünk is legyen Attila sírjára virág.
• Szerkesztőileg onnan jövök, József Attila, a Mama és Családjuk sírjának képét a Szakirodalom szakaszból a Halála szakaszba emeltem fel.--*feridiák ^vita 2012. november 29., 00:31 (CET)

Ki-e válsz-e?

Szerintem nagyon messze van még ez e cikk a kiválástól – ha három évig senkinek sem tűnt fel az, hogy valaki Németh Lászlót írt a zinfobox-ba Nagy László helyett... Néhol a cikkben egymásnak ellentmondó állítások vannak: „...Lázadó Krisztus című versét... május végén a Kékmadár című lap közölte először...” nyolc sorral lejjebb viszont „...1923. október 19-én a Kékmadár hozta le Lázadó Krisztus című versét, s emiatt a Kelet Népe című lap november elsejei számában élesen támadták.” (Az már részletkérdés, hogy a Kelet Népe 1935-től jelent meg).

A 'Pályaképe' szakasz is nagyon komoly átalakításra szorul – leginkább azért, mert a szerkesztő azzal kísérletezett, hogy József Attila verseit 'beskatulyázza'... Ami (mint szinte minden igazán nagy költőnél) reménytelen próbálkozás. A 'Március" (Egyébként két ilyen című vers is van, feltételezem, hogy a szerkesztő a 'Langy permeteg eső...' kezdetűre gondolt.) pl. (legalább) három helyre is dobozolható: Szerelmes vers is, közéleti vers is ('Mit ír a hírlap?...') azon belül is leginkább internacionalista (a spanyol és a kínai polgárháború említése), csak a zárása, ami valóban kozmikus... A 'kozmikus' költészet nem közösségi, hanem inkább filozófiai... Ezeknek célszerűbb egy önálló aldobozt nyitni – és ide (esetleg) besorolni a pszicho-analitikai vagy az utolsó korszak istenkereső verseit is. – Holdkóros ^vita 2013. január 1., 23:05 (CET)

Teljesen igazad van, hogy ez a szócikk komoly átalakításra szorul (újra kell írni), csak a bevezetőben három olyan megállapítást találtam, ami nem pontos, illetve félrevezető. Lehota Roland (Lleho) Lleho ^vita 2022. május 16., 19:43 (CEST)

Dátumlinkek

Szükséges minden dátumot linkesíteni?--Vépi ^vita 2014. január 24., 10:45 (CET)

Nem. OsvátA ^Palackposta 2014. január 24., 11:30 (CET)

Akkor törölhetem az összes dátumlinket?--Vépi ^vita 2014. január 24., 11:48 (CET)

Én nem törölném az összeset. Meghagynám a fontosabb eseményekhez fűződőket. Feltétlenül törölném az ismétlődőket, és az érdekteleneket. (Ez a dolog viszonylag szabadon választott). OsvátA ^Palackposta 2014. január 24., 12:37 (CET)

Vélemény

A hozzám hasonlóan névtelenül javító (elhallgatás) szerzővel vitatkozom, mert valóban igazolható, hogy 1945-után József Attila számtalan verse a nagyérdemű előtt nem lehetett ismert. Ady Endre "istenes" versei sem szerepeltek még a humán gimnáziumi osztályok könyveiben sem. A hatvanas évektől fokozatosan enyhült ez a hülyeség. Legnagyobb meglepetésemre Vitray Tamás interjújában, Mezei Mária, Ady Endre: Köszönöm, köszönöm, köszönöm című versével zárta. – 86.59.173.59 (vita) 2017. november 4., 20:06 (CET)

1958-ban 'Külvárosi éj' címmel jelent meg az Olcsó Könyvtár sorozatban 4 Ft-os áron József Attila válogatott verseinek gyűjteménye. Ez mind a korai, vidám-hetyke Isten-verseket (Hogyha golyóznak a gyerekek....... ; Dolgaim elől rejtegetlek.......) – mind a késői, kétségbeesett Isten-kereső verseket (Bukj föl az árból..... ; Nem emel föl........) tartalmazza; egyébként gyakorlatilag az összes '30-as évekbeli vers megtalálható benne.– Holdkóros ^vita 2017. november 5., 22:07 (CET)

Valóban, ez különösen egy összefoglaló részben nem túl jelentős körülmény. Ezek az elhallgatott versek egyébként se tartoztak a legjobb költeményei közé, de életútjának kétségtelenül része. – Zimmy 2017. november 5., 21:17 (CET)

Kihatások

József Attila (hasonlóan Petőfihez) szinte az összes utána élő és alkotó költőre hatott. Ezért felesleges túl sok nevet felsorolni az infoboxban. Viszont Radnóti nem szerepel például, holott őnála is egyértelmű a hatás, olyannyira, hogy József Attila nem is tekintette őt komolyan vehető költőnek, mert József Attila-epigonnak tartotta. Azt különösen nem tartom szerencsésnek, ha valaki a saját édesapját is felteszi a listára. – Holdkóros ^vita 2017. december 6., 21:19 (CET)

Tanulmányok

Később talán találok hozzá szakirodalmi utalást, egyelőre csak Tverdota tanár úr egyetemi óráján elhangzottakra tudok hivatkozni: Ugyan a Nincsen apám, se anyám verséért érte támadás, de valójában a szegedi egyetemet le nem tett vizsgájáért kellett otthagynia. Lleho ^vita 2022. május 16., 19:33 (CEST)