Vita:Neutrínó

A(z) Neutrínó egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik.
A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson.
Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.

---

Ez a szócikk 2008. május 26. és 2008. június 1. között
szerepelt a kezdőlapon. A jelölés eredményét itt találod.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2007. január 20. – 2007. február 21. (változások)	Referálás	Letelt az egy hónap
2007. május 11. – 2007. május 29. (változások)	Jelölték kiemelt szócikknek	Megkapta a kiemelt státuszt
2008. február 4. – 2008. május 26. (változások)	Jelölték a kezdőlapon való megjelenésre	Megjelent a kezdőlapon
2021. december 23. – 2022. január 24. (változások)	Jelölték kiemelt státusz megvonására	Megmaradt kiemeltnek
Jelenlegi státusza: kiemelt szócikk

Ez a szócikk témája miatt a Fizikaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Kitüntetett Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. február 21.

Fizikai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

1930

Pauli 1930 decemberében írta a Tübingenben tartott konferencia résztvevőihez a hiressé vált levelét: Desperate remedy, amelyben megfogalmazta a neutrínó hipotézisét. Szerintem ezt az évet kellene a hipotézis megszületése dátumaként feltüntetni. Manno István

Köszönöm, javítottam. SyP 2006. május 5., 10:39 (CEST)

Nobel-díj

Csak Reines kapott Nobel-díjat!!!!!

Igaz, javítottam. SyP 2006. május 5., 10:15 (CEST)

Én írtam el. Két forrásra hivatkozhatok: Marx György "A századforduló világsztárjai: a neutrínók" című cikke (Fizikai Szemle 2002., 7. sz.), valamint Korda András és Tolnai Domonkos Ez a mi Napunk című könyve. Mindkét helyen bővebben szó esik a neutrínó kimutatásáról, hogy pontosan melyikben szerepel helytelenül az adat - arra nem emlékszem. SzDóri 2006. május 5., 16:09 (CEST)

Igen. Csak Reines kapott Nobel-díjat a neutrínó felfedezéséért. Pirocska ^vita 2012. augusztus 29., 19:20 (CEST)

Reines név

Kedves Szerző, Frederick Reines miért nincs itt megemlítve? Javasolnám, hogy mindkét "neutrinó-kisérlet" csonkot ide mozgasd át, mert ezek ebben a remek szócikkben lennének az igaziak, szerintem.

--Millisits

Igazad van a nevek megemlítését illetően, szeretném viszont részletezni az egyes kísérleteket. -- Árpi (Harp) ✎ 2005. november 2., 10:34 (CET)

Rövid vagy hosszú í

Nem értek hozzá, csak ösztönszinten: a neutrinó az véletlenül nem rövid „i”? – Váradi Zsolt 2005. október 31., 21:06 (CET)

Szakemberek is hosszú í-vel használják a Mindentudás Egyeteme honlapján. (Viszont a spin, amit én hosszúnak éreztem ösztönszerűen, az rövid.) -- Árpi (Harp) ✎ 2005. november 2., 10:34 (CET)

A tudomány nyelve

A helyesírási szabályzat és az egyéb bevezetett szabályok egyértelműen kimondják, hogy az idegen nyelvű kifejezéseket kiejtés szerint kell írni. A tudomány nyelve azonban gyakran nem esik egybe a szabályokkal, mivel a kifejezéseket itt elsősorban nem nyelvészek, hanem tudósok alkották és használják...hazánkban egy-egy szűk tudományterületen - pl. neutrínókutatás - belül kevés ember. Így többnyire a kifejezések angol és magyar fordítása is elfogadott. --SzDóri

Referálás előtt

Az egyes neutrínódetektorok adatait szerintem inkább egy neutrínódetektorok listája szócikkbe raknám. A neutrínódetektor szócikkben inkább általános leírásukat adnám (majd később). A neutrínó szócikk egy része átmehetne abba, ha valakinek lesz komolyabb energiája a neutrínó szócikkbe kivonatot készíteni. Akkor átmehetne egy rész fő szócikk-ként. Szerintem most hagyjuk itt.

A linkeknél inkább a tartalma látsszon, mint a webcím. Ezt referáláskor biztos fogják kritizálni. Szerintem a kevesebb, lehet, hogy több lenne. Lehet, hogy olyan irodalmat törölni kellene, amiben csak pár szó van a témáról, vagy oda kellene írni, melyik fejezetben van róla szó.

Ami lap még egyáltalán létezett, azt átírtam tartalom szempontjából, az elavult dolgoknak megpróbálok utánanézni, hátha még léteznek más címen. A pdf cikkeket most nem tudom megnézni.SzDóri 2007. január 18., 19:33 (CET)

"a hidrogén egyik nehézizotójává". A nehézizotópok (egybe írva) nem a nagy rendszámúak, itt nem külön kell írni? -- Árpi (Harp) ✎ 2007. január 18., 18:04 (CET)

De igen, javítottam SzDóri 2007. január 18., 19:29 (CET)

Referálás eredménye

Az alábbi szócikk szerepelt a Wikipédia:Referálás lapon. Kérjük, ezt a megbeszélést már ne módosítsd! A további hozzászólásokat a cikk vitalapjának aljára írhatod. Ezt a szakaszt már ne szerkeszd!

A referálás eredménye:

Neutrínó

Hosszú ideig készült, és úgy gondolom sikerült kimeríteni ezt a témát többé-kevésbé ismeretterjesztő szinten. Néhány kisebb kiegészítéshez még segítséget, a cikkről pedig véleményt várok. SzDóri 2007. január 20., 17:50 (CET)

Még alaposabban átnézem, egyelőre csak annyit találtam, hogy

• az irodalomban pár forrásnál nincs dátum, Marx György egyik cikke Scientific American, de melyik szám.
• hosszabb távon a detektálás a leendő neutrínódetektor szócikkbe mehetne. (De ha kiemelt cikknek szeretnénk jelölni, akkor az esélyeit növeli, ha benne marad.)

-- Árpi (Harp) ✎ 2007. január 24., 17:18 (CET)

Nekem tetszik a cikk, viszont szerintem sok a külső hivatkozás (a wiki nem linkgyűjtemény). Szerintem 5-6 forrástól sehol se kell több, az érdeklődő olvasó majd rákeres valamelyik keresőn... Gergo 2007. január 25., 14:59 (CET)

Csökkentettem a linkek számát, a neutrínókísérletek honlapjait teljes egészben töröltem, ezek úgyis megtalálhatók a neutrínódetektorok listája szócikkben. A folyóiratok neutrínós cikkeihez viszont ragaszkodok, mivel még a matarka adatbázis is csak néhányat (a szócikk szempontjából kevésbé fontosakat) tartalmaz belőlük. A sciam cikk megjelenési idejének nem tudok utánanézni (fénymásolatként van meg évkönyvből). SzDóri 2007. január 25., 17:19 (CET)

Marx György, Egyed László és Gernot Ede tettéhez kellene valami forráshivatkozás. Szalay-Csikai kísérlethez raktam. -- Árpi (Harp) ✎ 2007. január 26., 15:17 (CET)

A bevezetőt kissé rövidebbre venném, csak a legfontosabb dolgokat kiemelve, és a tulajdonságait bővebben egy külön fejezetben részletezném. (Pl. Milyen kölcsönhatásban vesz részt, milyen csoportokba tartozik és ez mit jelent) ezek úgyis megvannak a táblázatban. -- Árpi (Harp) ✎ 2007. február 5., 18:26 (CET)

Az első mondatban jó lenne leírni, hogy pontosan mi is a neutrínó (A neutrínó... elemi részecske...). A kronológia-részben a Super Kamiokande zavaros: először átépítik, tíz évre rá elkezdik építeni. Az első két dátum (átépítés és az SN1987A az még valószínűleg a Kamiokande, de én ehhez nem értek). A Kozmikus háttérsugárzás részben még lefordítatlan szöveg búvik meg. Az Érdekességek részben az SN1987A neutrínóit korábban, február 23.-án észlelték, mint a fényét, február 4.-én: az nem jan 23. volt? Üdv, --KGyST 2007. február 5., 19:30 (CET)

február 24-én észlelték a fényét. Köszi, javítottam SzDóri 2007. február 6., 16:31 (CET) A kozmikus háttérsugárzás résznek utána kéne járni, nem tudom, hogy jelenleg mi a hivatalos álláspont a sötét anyag problémában. Egymásnak ellentmondó elképzelések, ingatag elméletek vannak arról, hogy alkothatják-e a sötét anyagot neutrínók, ha igen, akkor mekkora %-át teszi ki stb...Én erről a témáról nem tudok biztos forrást. Követhetjük az angol cikk példáját, felsoroljuk a jelenlegi elképzeléseket hivatkozásokkal (pörög is a vitalap), de ennek szerintem nincs sok értelme...SzDóri 2007. február 6., 16:31 (CET)Mi a véleményetek? Mert ebből a szempontból más részeket is át lehetne írni.

Sötét anyag vonatkozásában (amiről jó lenne megírni a szócikket) szerintem most valami nagy tömegű részecskékről van szó, amiből minden részecskének van egy, a Scientific American nemrég írt erről, de nem találom. Szvsz akkor lehet, hogy érdemes lenne ezt az angol részt a megjegyzésből is kivenni, mert az ember megriad, amikor le nem fordított részeket lát. Vagy esetleg áttenni a vitalapra. Egyébként a sötét anyag vita-tematikája nyilván a sötét anyag oldalára való, esetleg írok róla egy szubcsonkot, oszt majd csak folytatja valaki. Üdv --KGyST 2007. február 7., 10:45 (CET)

Közben valaki írt róla egy szubcsonkot, én tegnap néztem :) --KGyST 2007. február 7., 10:46 (CET)

Kalapáltam egy használhatóbb sötét anyag cikket, de a neutrínós hivatkozást lehet benne bővíteni... Gergo 2007. február 15., 22:54 (CET)

---

A fenti megbeszélést archiváltuk. Kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá!

A napneutrínók iránya

A napneutrínók ugyanis - ellentétben az atmoszférikus neutrínókkal - irányfüggetlen háttérzajt keltenek.

Nem elírás az irányfüggetlen? Nehéz elképzelni, hogy a neutrínóáradat elindul a Napból, de a Földet beburkolja és mindenfelől egyformán érkezik... misibacsi 2007. augusztus 15., 09:52 (CEST)

Így van, és úgy látom javításra került. -- Árpi (Harp) ✎ 2007. szeptember 17., 16:10 (CEST)

Neutrínó hatáskeresztmetszete

"A neutrínó hatáskeresztmetszete 6·10⁴⁴ cm². "

Érdekességek fejezet elején volt, pontosan minek a hatáskeresztmetszete? Olyan nem egy részecskének van, hanem egy kölcsönhatásnak: esetleg ólom-neutrínó kölcsönhatás? -- Árpi (Harp) ✎ 2007. november 30., 12:31 (CET)

Ez alig hihető.

> Az 1987 A szupernóva optikai észlelése 1987. február 24-én történt, a neutrínók detektálása pedig még ezt megelőzően, 1987. február 23-án 07:35 UTC időpontban. <

Ez a cikkbeli állítás a vákuumbeli fénysebesség meghaladásáról szól. Ez egyenértékű az időutazással, ami viszont köztudottan paradoxonhoz vezet. 82.131.210.162 (vita) 2008. május 26., 16:40 (CEST)

Nem azt állítja a szöveg, hogy a neutrínók előbb érték el a Földet mint a fény, hanem azt, hogy optikailag csak február 24.-én észleleték, pedig már február 23.-án is látni lehetett volna. Perihelion ^vita 2008. május 26., 19:49 (CEST)

Másrészt a fény nem tökéletes vákuumban haladt, hanem a csillagközi gázban, ami jó közelítéssel vákuum, de nem tökéletesen az, szerintem ez is okozhatja önmagában az egy napos késést a tízezer fényéves nagyságrendű utazásban (a neutrínókkal gyenegébb volt a kölcsönhatás). – KGyST ^vita 2008. május 27., 00:11 (CEST)

Nanana. Az állításod ugyan érdekes, de itt senki nem állította, hogy 1 napot késett a fénye a beérkező neutrínókhoz képest. Nincs semmi bizonyíték arra, hogy nem egyszerre érék volna el a Földet, szóval ne ködösítsünk. Perihelion ^vita 2008. május 27., 10:22 (CEST)

Hehe, melléfogtam. A neutrínók tényleg előbb érték el a Földet, ld: 1 (a fejezet legutolsó bekezdése). Majd itt kiegészítem a szöveget. Perihelion ^vita 2009. szeptember 16., 22:04 (CEST)

Klór-37 átalakulásánál lehet, hogy elírás van.

Nem értek hozzá, csak vegyész vagyok, de a neutrínódetektorok/történelmi kísérletek részben szerintem szisztematikus elírás van. Idézem a Wikit: "A neutrínó a tartályon való áthaladása során kölcsönhatásba lép a klór-37-tel (a földi klórmennyiség egynegyedét alkotó stabil klórizotóppal); ilyenkor a klóratom magjában az egyik proton neutronná alakul át, eközben maga az atommag radioaktív argon-37-té alakul. A proton bomlása során egy elektron keletkezik, melyet detektálva a folyamat kimutatása lehetővé válik..."

Szerintem itt fel lett cserélve a proton és a neutron szó. A klóratom magjából akkor lesz argonmag, ha egyel nő a protonok száma. Ráadásul a neutron bomlásánál szokott elektron keletkezni (a proton és az antineutrínó mellett). Lásd béta-bomlás Van persze pozitív béta bomlás is, de akkor a klóratom magjából kénatom magja lenne. Elektron helyett pozitront bocsátana ki, és antineutrínó helyett neutrínót bocsátana ki. Ha pedig elég nagy ennek a neutrínónak az energiája, akkor becsapna a műszer minket. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 94.21.148.104 (vitalap | szerkesztései) 2011. október 10., 18:59