Vita:Sárkány (mitológia)

Ez a szócikk témája miatt a Szerepjátékműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Szerepjátékkal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Untitled

A Sárkányos Lovagrendet szerintem egy link erejéig elég említeni (pláne, hogy a vita állása szerint a Dracul nem is sárkányt jelent). Harg 2006. január 24., 16:09 (CET)

---

Igen, be lehet tenni a Lásd még kategóriába, átvíve a szöveget oda, mert a Sárkány Lovagrendnél azért vannak pontatlanságok is. Amúgy a drákul, az bizonyára sárkányt is jelentett akkor, bár ma elvált egymástól a két szó. Tófalvi Péter 2006. január 24., 19:49 (CET)

A repülőgépnek is van sárkánya (kb. mint az autó karosszériája), kellene egy egyértelmüsítő lap, csak ezekhez még nem értek. --KGyST 2007. január 3., 00:23 (CET)

És a népmesék hétfejű sárkányai miért maradtak ki az áttekintésből? – Perfectmiss ^vita 2008. január 27., 18:13 (CET)

Megszeretném említeni, hogy az eredeti magyar (sámán-pogány) mítologiában (alapjában jóindulatú) sárkány egyfejü volt és csak a keresztény-német közvetitéssel terjedt el nálunk a többfejü (gonosz) sárkány típusa, amit ma tévesen "magyarnak" vélünk. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 138.232.251.152 (vitalap | szerkesztései)

Tudsz erre valamilyen tudományos idényű forrást? A néprajzi lexikon is rosszindulatú, a hős által legyőzendő sárkányokról tud csak (bár a fejek számáról nem esik szó). – Tgr^vita 2010. szeptember 19., 09:03 (CEST)

Forrást egyelőre én sem tudok felmutatni, mindenesetre van abban valami, amit az anon írt. A hüllőszerű mitológiai alakok alapvetően a bölcsességet, gyógyítást képviselték a koraókori mitológiákban, és csak az indoeurópaiaknál vált negatív figurává. Egyes csökevények még ebben is a korábbi állapotra mutatnak, mint például Aszklépiosz kígyós botja. Vagyis mivel a magyarok semmiképp sem indoeurópai mitológiájúak (no meg nem is finnugor), ezért a sárkányábrázolásnak már kultusztörténetileg is másnak kellett lenni, mint az indoeurópaiaké. A fejek száma nem lényeges kérdés, bár itt is az indoeurópai mítoszok hozzák először a több fejet, lásd lernai hüdra. Egyes magyar népmesék még a több fej elképzelésének fejlődését is mutatják, amikor a hősnek sorban kell leküzdeni az egy-, három- és hétfejű sárkányt. Más kérdés, hogy a magyar népmesék mai állapota már abból a korból való, amikorra a változás már régen megtörtént. Ezért a ma ismert népmesék már nem tükrözhetik az eredeti állapotot. Ezért nem tud róla a néprajzi lexikon. Ezekben a mesékben már kizárólag a gonosz sárkány szerepel. L András^pankuš→ 2010. szeptember 19., 10:32 (CEST)

Találtam egy jó online forrást: [1]; Kép: [2] – 138.232.251.152 (vita) 2010. szeptember 19., 11:36 (CEST)

Ezek sajnos nem túl jók forrásnak. Nem derül ki, honnan veszi az állításait, ilyen formában bárki bármit írhat. Az eleje kétségkívül egybevág azzal, amit fentebb írtam, de második feléről inkább ne beszéljünk... L András^pankuš→ 2010. szeptember 19., 11:52 (CEST)

Anon: a képet illetően lásd a néprajzi lexikon garabonciásokról szóló részét. A garabonciás sárkánya valóban nem emlékeztet a népmesék és az északi hőseposzok szörnyeire, de azért pozitív figurának se nevezném. A Tomory-cikknek meg nehéz megmondani, hogy pontosan mekkora részét szopta a szerző vagy valamelyik forrása a kisujjából (de mindenesetre jelentőset).

András: milyen koraókori mitológiákra gondolsz? Nekem így kapásból az Édenkert kígyója és Tiamat (Illuyanka, Leviatán stb.) jut eszembe, mindkettő eléggé negatív figura. Az egyiptomi mitológiát nem ismerem, de az angol Wikipédia szerint ott is kígyó alakja volt az istenek között a főgonosznak (Apep). – Tgr^vita 2010. szeptember 19., 22:19 (CEST)

Nemcsak a kígyók hüllőszerűek. De Illujankasz sem gonosz, csak buta. Bár épp az ő keverékjellege volt az a momentum, amivel a hettita mitológia eredetileg nem-indoeurópai voltát próbálta valaki bizonyítani (de néhány éve olvastam már, és nem tudom, ki volt). Az egyiptomi mitológiában Apop csak egy a sok kígyó közül. És az egyetlen negatív szereplő mindegyikből. Lásd például Uadzset, a hatalom fő jelképe. Vagy Dzset, az örökkévaló (ezért aztán a kígyó rajza volt egy rakás fontos pozitív fogalom írásjele is

). A mezopotámiai mitológiában Tiámat teremtő isten, a második generációs istenek anyja. Ellentétben a görög Kronosszal, Tiámat nem egyértelműen negatív figura az ezt követő hatalmi harcban. Mellette viszont szintén sok más hüllőjellegű istenség volt, "legsárkányosabb" formája Mushussu. A sárkányokkal a krokodilok is kapcsolatba hozhatók, az egyiptomi krokodilistenek világteremtő, fenntartó istenek, sőt Szobek egyben napisten is. Az Édenkerti kígyó már csak finom utalás a Tudás fája és a kígyó közötti, eredetileg szorosabb kapcsolatra. Nem mellékesen a kígyó csak a "J" irodalomban jelenik meg, amely már nem annyira koraókori, legfeljebb az i. e. 2. évezred közepe jöhet szóba. L András^pankuš→ 2010. szeptember 20., 00:53 (CEST)

"A magyar sárkány[2] a honfoglalás idején még egy törzsi tisztséget jelölt" Ilyen nyilvánvalóan kamu dolgokat benne lehet hagyni a szócikkben, ha valaki linkel egy szedett-vedett fórumos hozzászólást valahonnan? Ha ez az ostobaság igaz lenne, benne lenne még az iskolás tankönyvekben is. Csatádi ^vita 2022. október 20., 11:39 (CEST)