Vita:Spanyol nyelv/Archív01

Legutóbb hozzászólt TheMexican 17 évvel ezelőtt a(z) Bővítés, rendszerezés témában

Visszaható névmás alakja

Visszaható névmásoknál nem lehet, hogy E/3 és T/3 esetekben a sí-t elgépelték, és igazából az se? Chery 2005. augusztus 8., 23:30 (CEST)

elgépelés mindig lehetséges, itt nem sokan tudnak spanyolul, ha te érted valamennyire és tudod ellenőrizni az ilyesmit, annak örülnénk. Alensha  * 2005. augusztus 8., 23:51 (CEST)
  • Nem elgépelés, a a se határozói esete. (Vö. me > mí, te > ti, se > sí). A ti-n azért nincs ékezet, mert nem létezik azonos alakú de más jelentésű szó (mi röviddel = az én...-m, si röviddel = "ha"). —TheMexican 2007. január 17., 16:28 (CET)

Itt lehet próbálkozni: Spanyolul tudó felhasználók listája. De ha egyértelmű számodra a dolog, akkor biztos elgépelés. Megesik az ilyesmi. --TG® 2005. augusztus 8., 23:56 (CEST)

Szerintem csak a sí-t használják hangsúlyos visszaható névmásként. Például: entre sí -> Bacterias se comunican entre si para poder evolucionar (ezt a mondatot az interneten találtam). Nem írják hogy *"entre se". --Tero Vilkesalo 2005. szeptember 18., 10:53 (CEST)

A professzor nem simán tanárt jelent?

Nem tudok valami jól spanyolul, de a profesor biztosan professzor magyarul, és nem tanár? – KovacsUr 2006. április 24., 15:05 (CEST)

Hm, a szótár szerint is a professzor catedrático, de várom valaki olyan véleményét, aki tud spanyolul. :) – KovacsUr 2006. április 24., 15:28 (CEST)
A profesor az tanár. Ez biztos. - Gaja  2006. április 24., 22:38 (CEST)
Köszönöm a megerősítést! (Bár időközben összeszedtem a bátorságomat, és mégis javítottam, ahol láttam. :)) – KovacsUr 2006. április 24., 22:41 (CEST)
Én tudok spanyolul. Az a véleményem, hogy első osztályban meg kell tanítani a gyerekeket olvasni és számolni, másodiktól kezdve pedig csak az egér használatának elsajátítására kell koncentrálni. --Burumbátor 2006. április 25., 04:31 (CEST)


formai kerdesek

Valami minimalis formai kovetelmenyeknek probaljunk mar megfelelni a szocikkek eseteben. Peldaul ne hanyjunk mindenhova veletlenszeruen zarojeleket, viszont ha megis, legalabb irjunk a kezdo zarojel ele szokozt. Ne hasznaljunk mar pusztan azert nagybetuket minden hulye helyen, hogy a szokoz hianyabol adodo olvashatatlansagot valamelyest palastoli probaljuk. Ellenben batran hasznaljunk kifejtett, szetbontott listakat az egyenlosegjelek es vesszok koze suvasztott valamik helyett, es fedezzuk fel batran a HTML szepsegeit, peldaul bena nyilutanzatok helyett nyugodtan irjunk →-t (→)! Es hat meg sokaig lehetne sorolni. chery (panaszkönyv) (betegtájékoztató) 2006. június 10., 18:57 (CEST)

Néhány észrevétel

  • "Az iu kapcsolat sem alkot kettőshangzót: viuda [bi'uða]."
    • Ez nem igaz. Sőt, az iu és az ui nyelvtani szempontból MINDIG kettőshangzónak tekintendő a Spanyol Akadémia (RAE) szabályai szerint, teljesen függetlenül az olykor ingadozó ejtésmódtól: viudo ['bjudo], cuidar [kwi'dar]. (Megjegyzem, soha nem hallottam még úgy ejteni spanyol anyanyelvűtől pl. a ciudad szót, hogy [siu'da(d)], hanem csak [sju'da(d)]. Ugyanakkor más hangzókapcsolatok nem feltétlenül alkotnak minden esetben kötelező érvényűen kettőshangzót még akkor sem, ha az I vagy U hangsúlytalan: pie [pje] "láb", de: pié [pi'e] "csicseregtem" (utóbbi esetben a hangsúly jelölése enged arra következtetni, hogy a szó két szótagú, vagyis az i nem félhangzó, hanem szótagalkotó magánhangzó); tigre y hiena ['tigre y 'jena] "tigris és hiéna", de: diptongo e hiato [dip'tongo e i'ato] "diftongus és hiátus".
  • A határozói esetű személyes névmások CON elöljáróval alkotott rendhagyó alakjai esetében javaslok egy + jelet tenni a szemléltetésnél: con+mí, con+ti és con+sí, mivel "con mí, con ti, con sí" nem létezik, így a jelenlegi megfogalmazás helytelen.

Az előttem szólóval egyetértek abban, hogy nem ártana valami rendszert belevinni és kicsit tudományosabban és logikusabban magyarázni a nyelvtani részeket. Pl. nincs értelme külön foglalkozni "modern ábécé"-vel és hagyományos ábécével, mert ebben a formában ez sem igaz: a spanyol ábécé egységes, a szerkesztő pedig valószínűleg a modern szótárak betűrendbe sorolási elvéről beszél, amit a RAE talán a 90-es évek elején fogadott el (nem emlékszem pontosan), de a kettő nem ugyanaz! A CH és az LL digráfok továbbra is a spanyol ábécé különálló betűi, csak a szótárakban nem külön betűként szerepelnek.

A mássalhangzók kiejtésénél célszerűnek tartanám figyelembe venni a Spanyolországon kívüli kiejtést is (főleg az sz hangok tekintetében), és ennek megfelelően átfogalmazni az egészet, mivel jelenleg a kb. 400 millió spanyol anyanyelvű közül a világon az a 30 millió kasztíliai spanyol "pöszít" csak és "nyeli le" a g, d hangokat. A RAE szerint pedig minden nyelvjárás egyenrangú és egyik sem részesülhet hátrányos megkülönböztetésben.

Egyelőre ennyi, még biztos lesznek észrevételeim, csak sajnos nem sok időm van most alaposan végigolvasgatni. Ha bármi kérdésetek van a spanyol nyelvvel kapcsolatban, forduljatok hozzám. TheMexican 2007. január 2., 18:47 (CET)

Bővítés, rendszerezés

Elkezdtem a cikk bővítését, rendszerezését. Folyamatosan csinálom, ahogy az időm engedi. Ha esetleg félregépelést, helyesírási hibát találtok, vagy egyéb észrevétel van, örömmel veszem a segítséget. A megfelelő IPA fonetikai jeleket is be fogom tenni, amint feltelepítettem a szükséges karakterkészletet a gépemre is látni is fogom, melyik micsoda (mert egyelőre csak négyzeteket látok). —TheMexican 2007. január 15., 11:49 (CET)

Javaslom, hogy a cikk elején az első IPA-előfordulásnál említsd meg, és a végén add meg azt a linket, ahonnan a felhasználók telepíthetik ezeket a fontokat (gondolom, hogy valamilyen www.microsoft.com/... oldalról van szó). Az IPA szócikkben sajnos nem látom a külső linket, ahonnan ez letölthető lenne. misibacsi 2007. január 15., 14:59 (CET)

Egyelőre befejeztem, azt hiszem így teljes. Nem is az a cél, hogy nyelvlecke legyen, mert akkor még tíz oldalt lehetne az igeragozásról és a mondattanról is írni egyenként, meg másról is, ezért nem részleteztem azt, ami felesleges. Ha még valami eszembe jut, akkor beleteszem, de így legalább már rendszerbe van foglalva az egész. Ha elgépelést találtok, javítsátok nyugodtan. —TheMexican 2007. január 16., 22:14 (CET)

„Wikiesítés”

Ha valaki esetleg szánna rá egy kis időt, elvégezhetné a cikk „wikiesítését” (belső hivatkozások, felső idézőjelek lecserélése magyarosra, stb.) —TheMexican 2007. január 17., 12:17 (CET)

Hangok

Hozzáadtam pár hangot is (nyelv önelnevezése, ábécé betűi), hogy szemléletesebb legyen a kiejtés. A felvételekért köszönet Renée Alejandro Zaldívar Gallegosnak (Gracias por las aportaciones al proyecto!!!). —TheMexican 2007. január 21., 21:37 (CET)

Érdekességek

Még hozzáírtam pár nyelvi érdekességet. —TheMexican 2007. január 25., 10:51 (CET)

Példaszöveg+kiejtés

Hozzáadtam egy példamondatot is, kétféle kiejtéssel: spanyolországi és latin-amerikai nyelvjárásban. —TheMexican 2007. február 2., 20:21 (CET)

Visszatérés a(z) „Spanyol nyelv/Archív01” laphoz.