Vita:Szél

A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek az angol és katalán Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény

Szélenergia

Valaki kiegészíthetné a szél(energia) hasznosításával: szélmalom, szélkakas, vitorla, eolhárfa (szélhárfa) stb. --karmester 2005. november 17., 00:12 (CET)

Elsőbbség

Valaki azt írja, hogy a széljárásra Kolombusz Kristóf figyelt fel először.

Legyenek szívesek elolvasni az Odüsszeuszt. Az ókor hajósai Kr.e. 1500-ban már jobban ismerték a széljárást, mint mi, ugyanis nem tudtak széllel szemben hajózni, csak széllel. Kolombusz ügyes ember volt, fölfedezett néhány szigetet, megküzdött a tojással, és bevállalta az átkelést, amikor nem is tudta, van-e túlpart. Ennyi nem elég? A Szelek Istene zsákba kötötte a szeleket, csak a haza felé vivő Zephirost hagyta szabadon, hogy Odusszeusz haza hajózhasson..... csak hát a kiváncsi és kapzsi hajóstársak elrontották a játékot. A Zephyros is egy szélnév, ha már itt tartunk.

Üdv DB. 2008. április 24., 17:53 81.182.249.231

Valamit félreértettél. A szócikkben ez van:

A szelek irányának szabályosságát először Kolumbusz Kristóf figyelte meg 1492-ben. Utazása során először a keleti passzát szelet használta fel, majd észak felé hajózva egy nyugati széllel tért haza. Előtte a szeleket szeszélyes erőknek tartották...

Szerintem ez elég korrekt az ókori hajózás tekintetében is. Itt ugyanis az Atlanti-óceánon uralkodó szelekről van szó, amiket tudomásom szerint az ókori hajósok még nem ismertek. misibacsi*^üzenet 2008. április 24., 21:14 (CEST)

A Tudakozóban kérdezték

Jó lenne beleszőni a cikkbe:

Kellemes nyári reggel napkeltekor miért van hűvös és páralecsapódás?

A föld felszínén hőáramlás jelensége és a jelenség megnevezése.

--212.92.27.253 (vita) 2009. október 28., 19:36 (CET)

A kérdésed két részre osztandó.

• Napkeltekor, reggel azért van hűvös, mert egész éjszaka nem süt a Nap, tehát nincs ami pótolja azt a hőt, amit a Föld kisugároz a világűrbe. Ez fokozottan érvényesül, ha nincs felhőzet az égen.

• Harmat akkor jelenik meg, amikor a felület hőmérséklete eléri a levegő hőmérsékletének harmatpontját, vagyis az ezzel a felülettel érintkező levegőréteg hőmérséklete annyira alacsony lesz, hogy ez a levegőréteg a benne lebegő párarészecskék szempontjából telítetté válik.
  A levegő vízgőzbefogadó-képessége függ a hőmérséklettől. A melegebb levegő több nedvességet képes raktározni. Ezért van az, hogy ha nedvességtartalom nem változik, de a levegő hűl, akkor van egy olyan hőmérséklet, amelyre lehűtve telítetté válik. (Ezt nevezik harmatpontnak.)
  Ez akkor következik be, amikor - a napkelte után már vagy a napnyugta után még - melegebb levegő a lehült felülettel érintkezik (mert a felületet még mindig nem érte vagy már nem éri egy ideje napsütés).

A külső hőmérséklet csak annyiból nem mindegy, hogy ha nagyon alacsony a hőmérséklet, fagypont alatti, akkor nem harmat csapódik le a hidegebb felületeken, hanem dér keletkezik rajtuk.

vitorla^vitalapomra 2009. október 28., 20:24 (CET)

A kérdés második része megválaszolatlan maradt. Ha jól sejtem, a kérdés kitalálója egy nagyon egyszerű meteorológiai jelenségre gondolt, amely nem más, mint a szél. A jelenség leírásakor nagyon sokféle dologról szólni kellene, de az egésznek az a leglényege, hogy ha valahol felmelegszik a levegő, akkor az felemelkedik, és a helyére a felszín mentén (ez néhány kilométeres magasságú légréteget is jelenthet) a többi helyről hidegebb, tehát sűrűbb, nehezebb levegő áramlik át, arra törekedve, hogy a területen a légnyomás mindenhol egységessé váljon. Ez az átáramlás maga a szél. Mivel eközben a területek hőmérséklete is változik, a jelenség felszíni hőáramlásnak is tekinthető, bár a hő áramlása valójában a meleg levegő felemelkedése alakjában, függőleges irányban indul meg. - Orion 8 ^vita 2009. október 28., 22:59 (CET)

Készítettem egy nagyon vázlatos képet Orion szavainak alátámasztására:

A hűvös levegő beáramlása a felszálló meleg levegő helyére

Az ábra bal oldala a hajnalban, a jobb oldala az alkonyatkor fennálló helyzetet mutatja. A függőleges vonal a mi helyünket jelzi. Alatta a vastag nyíl azt jelzi, hogyan halad a sötétség/világosság-, illetve a világosság/sötétség-határ keletről nyugatra.

Velük együtt vándorol a feltámadó szellő is.

Amit - természetesen - hűvösnek érzünk, az addigi hőérzetünkhöz viszonyítva - ami reggel általában nem kellemes, alkonyatkor viszont gyakran az...

Ez a szellő, ha már elég közel van hozzánk ez a határvonal, úgy támad fel. Viszont, ha már elég messze van tőlünk ez a határvonal, el is áll. Mivel ekkor a felszín is, a levegő is körülöttünk már mindenhol szinte egyforma hőmérsékletű...

(De ahogy vándorol nyugat felé ez a határ, úgy vándorol ez a szellő-zóna.)

vitorla^vitalapomra 2009. október 29., 12:42 (CET)

Kösz, jó az ábra, biztosan segít. Azt se hallgassuk el, hogy egészen más a napi hőmérséklet-görbéje egy erdőnek, egy tónak, szántónak, városnak, emiatt szintén kialakulnak eltérő hőmérsékletű foltok egymás mellett, aztán persze ott vannak még a ciklonok által képzett sokkal nagyobb jelentőségű frontok, meg még mindenféle, szóval zűrös ügy. Ha nem lenne az, nem lenne olyan komplikált dolog a jósok munkája. De a fizikai lényeget elmondtuk, szerintem többet a tanár néni sem vár. - Orion 8 ^vita 2009. október 29., 16:14 (CET)

---

Szeretném tudni, hogy milyen erősségű szél képes egy 5-6 éves kisgyereket kibillenteni az egyensúlyából, elsodorni, fellökni?

A Beaufort-skála cikkben, az alsó táblázatban látsz egy listát arról, hogy melyik szélerősség milyen hatásal van a fákra. Abból megpróbálhatsz következtetni, hogy mi történhet egy kisgyerekkel. Karmela^posta 2008. július 11., 00:09 (CEST)

Köszönöm a választ! Üdv: Cream78

Karmela^üzenőlap 2009. november 5., 12:14 (CET)

Szélrekord

Megdőlt a szélrekord a Bakonyban 193.68.41.17 (vita) 2010. december 9., 12:01 (CET)