Vladimir Velebit
Vladimir (Vlatko) Velebit (Zára, 1907. augusztus 19. – 2004. augusztus 19.) horvát jogász, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság diplomatája.
Vladimir Velebit | |
Vladimir Velebit 1943-ban | |
Született | 1907. augusztus 19.[1][2] Zára |
Elhunyt | 2004. augusztus 29. (97 évesen)[1][2] Zágráb |
Állampolgársága |
|
Foglalkozása | |
Tisztsége |
|
Sírhelye | Mirogoj temető (Division GI, site 4, #3)[3] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vladimir Velebit témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésZárában született, Bécsben, Zágrábban és Varasdon tanult, Zágrábban szerez jogi diplomát. Ezután Szerbiában (Niš, Leskovac) volt gyakornok.
Kapcsolata a partizánmozgalommal
szerkesztésZágrábba visszatérve bekapcsolódott be az antifasiszta harcba. A háború idején 1942-ig illegalitásban volt, majd Tito partizán hadseregének főparancsnokságán dolgozott. 1943-tól Nagy-Britanniában képviselte a partizán szervezetet.
Karrierje a II. világháború után
szerkesztésA felszabadulás után a kommunista Jugoszlávia külügyminisztériumában tevékenykedett. Mint hivatalosan „el nem kötelezett” ország diplomatája, nemzetközi karriert is befutott. 1962-ben ő lett az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) európai kutatási és tervezési főnöke. 2004-ben hunyt el.
Kapcsolódó irodalom
szerkesztésMég 2001-ben is riportkötetet jelentetett meg vele:
- Šuvar, Mira: Vladimir Velebit: Svjedok historije, Razlog, Zagreb, 2001.
- ↑ a b Istrapedia (horvát nyelven)
- ↑ a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ https://www.gradskagroblja.hr/trazilica-pokojnika/15, 2022. december 14.