Walter Benjamin

Walter Benjamin (Berlin (Charlottenburg), Német Birodalom, 1892. július 15. – Portbou, Spanyolország, 1940. szeptember 26.) német filozófus, irodalomkritikus, esszéista, marxista teoretikus. Művei utóélete révén a 20. század egyik legnagyobb hatású művészetteoretikusa.

Walter Benjamin
Született	1892. július 15. Berlin, Német Birodalom
Elhunyt	1940. szeptember 26. (48 évesen) Portbou, Spanyolország,
Álneve	Benedix Schönflies Detlev Holz
Állampolgársága	német német
Házastársa	Dora Sophie Kellner
Gyermekei	Stefan Benjamin
Szülei	Emil Benjamin
Foglalkozása	filozófus író fordító esszéíró irodalomkritikus szociológus műkritikus irodalomtörténész fordító
Iskolái	Lajos–Miksa Egyetem Berni Egyetem (doktorátus) Humboldt Egyetem Albert Ludwig Egyetem, Freiburg
Halál oka	öngyilkosság
Sírhelye	Cementiri de Portbou
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Walter Benjamin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Emil Benjamin (1856–1926) régiség- és műkereskedő és felesége, Pauline (szül. Schoenflies, 1869–1930) fiaként született Charlottenburgban. Családja az asszimilált zsidósághoz tartozott. Walter Benjamin volt a legidősebb három testvér, Dóra (1901–1946) és Georg Benjamin (1895–1942) között. 1910-től kezdve versei jelentek meg a Der Anfang (A kezdet) című idealista-polgárellenes ifjúsági lapban. 1912-ben Freiburgban kezdte meg egyetemi tanulmányait filozófia, germanisztika és pszichológia szakokon; itt többek között a neokantiánus Heinrich Rickert előadásait hallgatta, aki erős befolyást gyakorolt rá: az eljövendő filozófia egyik legfontosabb feladatának Kant revízióját tartotta. 1914-ben önként jelentkezett katonának, de alkalmatlannak minősítették. Egyetemi éveit városról városra járva töltötte: tanult Párizsban, Münchenben, Berlinben, s végül 1919-ben a berni egyetemen szerezte meg a doktorátust Der Begriff der Kunstkritik in der deutschen Romantik (A művészetkritika fogalma a német romantikában) című írásával, amely egy évvel később nyomtatásban is megjelent. Ezekben az években ismerkedett meg Gershom Scholemmel, Rainer Maria Rilkével és Ernst Blochhal, s kötött házasságot 1917-ben Dora Sophie Kellerrel.

Paul Klee: Angelus Novus

A húszas évek elején folyamatosan kenyérgondokkal küzdött, álláskeresési kísérletei sorra kudarcba fúltak. 1921-ben kísérletet tett folyóirat-alapításra Angelus Novus címen (a név egy Klee-festmény és egy Benjaminhoz írt Scholem-vers nyomán született), de a lap még az első szám megjelenése előtt megbukott. 1925-ben Goethe Vonzások és választások című regényéről készült habilitációs írását a frankfurti irodalomtörténész bizottság „homályosnak” találta és elutasította, így nem sikerült akadémiai pályára lépnie. Baudelaire-fordításai a műfordító feladatáról szóló előszóval együtt jelentek meg 1923-ban. Theodor Adornóval és Max Horkheimerrel ismerkedett meg Frankfurtban. 1926-tól rendszeres irodalomkritikusi és recenzensi tevékenységet folytatott. Barátja, Gershom Scholem révén megismerkedett a zsidó miszticizmussal. 1926-ban a Szovjetunióba utazott, meglátogatta szerelmét, Aszja Lacisz lett kommunista színésznőt. Utazásáról naplót vezetett. 1927-ben kezdte németre fordítani Proust Eltűnt idők-jét; négy kötet meg is jelent. 1930-ban elvált.

Az 1930-as évek közepétől barátja, Theodor Adorno segítségével több írása jelent meg a frankfurti iskola társadalomfilozófiai lapjában, a Zeitschrift für Sozialforschungban; 1935-től tagja lett szervezetüknek, az Institut für Sozialforschungnak is. Francia írókról, nyelvszociológiáról, a műgyűjtő személyiségről, a műalkotás technikai reprodukálhatóságának kihatásairól írt. Benjamin „szabad kritikus” és „alkalmi fordító” volt. Ismeretségi körén túl alig élvezett figyelmet és megbecsülést.

Hitler hatalomra jutása után Párizsba, majd Spanyolországba, s végül véglegesen újra Párizsba emigrált. A Francia Nemzeti Könyvtárban írta nagyszabású fő művét, a Passzázsok-at (Passagen-Werk), amely végül töredékes maradt. Többször felkereste barátját, Bertolt Brechtet dániai száműzetésében. 1940-ben az előrenyomuló német csapatok elől Spanyolországon keresztül próbált Amerikába jutni, de a Pireneusokban lévő egyik határátkelőnél, Portbou-nál feltartóztatták, és tisztázatlan körülmények között szeptember 26-án este öngyilkosságot követett el.

Utolsó időszakában önéletrajzán, a Berlini gyermekéveken dolgozott. Gyakorlatilag halála előtt írta meg történelemfilozófiai téziseit Über den Begriff der Geschichte (A történelem fogalmáról) címmel, melyeket azóta a filozófiatörténet legtöbbet értelmezett szövegei között tartanak számon.

Magyarul megjelent művei

• Kommentár és prófécia; ford. Barlay László et al., bev. Zoltai Dénes; Gondolat, Bp., 1969
• Angelus novus. Értekezések, kísérletek, bírálatok; ford. Bence György et al., vál., jegyz. Radnóti Sándor, utószó Papp Zsolt; Magyar Helikon, Bp., 1980 ISBN 963-207-031-3
• Német emberek. Levélgyűjtemény; vál., bev. Walter Benjamin, utószó Theodor W. Adorno, ford. Berényi Gábor; Európa, Bp., 1984 (Mérleg) ISBN 963-07-3424-9
• "A szirének hallgatása". Válogatott írások; vál., ford., szerk., jegyz. Szabó Csaba; Osiris, Bp., 2001 ISBN 963-389-098-5
• A műkritika fogalma a német romantikában; ford. Ábrahám Zoltán; Gond-Cura Alapítvány, Bp., 2003
• A műkritika fogalma a német romantikában; ford. Ábrahám Zoltán; Gond-Cura Alapítvány–Palatinus, Bp., 2004 (Gutenberg-tér) ISBN 963-9487-94-5
• Egyirányú utca / Berlini gyermekkor a századforduló táján (ford. Berczik Árpád, Szitás Erzsébet, Márton László, jegyz. Márton László), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2005 (Világváros), ISBN 9639165786
• A belső világ krónikája. Önéletrajzi írások (vál., ford. jegyz., utószó Zsellér Anna), Kijárat Kiadó, Budapest, 2020 ISBN 978-615-5160-76-9
• Hasis Marseille-ben. Városképek, gondolatképek és egyéb írások (vál., ford. jegyz., utószó Zsellér Anna), Kijárat Kiadó, Budapest, 2023. ISBN 978-615-6535-09-2
• A műalkotás a technikai reprodukció korában. Művészetelméleti és kultúrpolitikai írások; vál., ford., átdolg. Zsellér Anna; Open Books, Budapest, 2024 (Bázis könyvek)

Irodalom

• Radnóti Sándor: Krédó és rezignáció. Esztétikai-politikai tanulmány Walter Benjaminról; Argumentum–MTA Lukács Archívum, Bp., 1999 (Alternatívák)
• Papp Zsolt: Utószó (in: Walter Benjamin: Angelus Novus)

További információk

Online művei

• A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában

Róla írják

• Biczó Gábor: Benjamin moszkvai leveleiről
• Susan Sontag: A Szaturnusz jegyében
• Tordai Zádor: Hogyan lehet valaki Európában zsidó, Walter Benjamin?; előszó Heller Ágnes; Múlt és Jövő, Bp., 2011
• Fogarasi György: Nekromantika és kritikai elmélet. Kísértetjárás és halottidézés Gray, Wordsworth, Marx és Benjamin írásaiban; Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2015 (Orbis litterarum)
• Tóth Gábor: A tömeg- és az elitművészet esztétikai jelentése Ortega, Spengler és Walter Benjamin filozófiájában; MMA MMKI–L'Harmattan, Bp., 2016 (MMA ösztöndíjas tanulmányok)
• Lengyel Zoltán: A sors kritikájáról. Vizsgálódások Walter Benjamin sorsfogalma mentén; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2016 (Tiszatáj könyvek)
• Weiss János: A modernség esztétikai programja. Előadások Walter Benjamin Műalkotás-tanulmányáról, 2018; L'Harmattan, Budapest, 2020 (Kritikai elméletek)