Wanda Rutkiewicz
Wanda Rutkiewicz (születéskori nevén Błaszkiewicz) (Plungė, Litvánia, 1943. február 4. – Kancsendzönga, 1992. május 12./13) lengyel hegymászó, mérnök.[4] Ő volt az első nő, aki megmászta a K2 hegycsúcsot és a harmadik nő (első európai nő), aki megmászta a Csomolungmát.[5]
| Wanda Rutkiewicz | |
 | |
| Született | Wanda Błaszkiewicz 1943. február 4. Plungė, Litvánia |
| Elhunyt | 1992. május 12./13 Kancsendzönga |
| Állampolgársága | lengyel |
| Foglalkozása | hegymászó |
| Iskolái | wroclawi műegyetem |
| Kitüntetései | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wanda Rutkiewicz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Családja és fiatalkora
szerkesztésLitvániai lengyel családban született. Apja, Zbigniew Błaszkiewicz, a községi építési iroda mérnökeként dolgozott, és szenvedélyes sportember volt, aki úszásban, céllövésben és cselgáncsban jeleskedett. Anyja, Marija Petkūnas, Jonas Petkūnas zenész lánya, ókori történelmet tanult a kaunasi egyetemen. A szülők lengyelül és litvánul egyaránt beszéltek, de gyermekeiket csak a lengyel nyelvre tanították meg.[6][7] A második világháború után a család Lengyelországba költözött, először az apa szülővárosába, Łańcutba, majd Wrocławba. Wanda előbb otthon tanult, majd 1949-ben beíratták az elemi iskola második osztályába, ahol a cserkészcsapat tagja lett.[8][7] Bátyját, Jerzyt, hét éves korában egy bomba ölte meg, amelyet barátaival találtak a háború után.[6]
Wanda Rutkiewicz az atlétika több ágát gyakorolta. Minden nap iskola előtt futott, de edzett távolugrásban, diszkoszvetésben és magasugrásban is. 1961-ben aranyérmet nyert a lengyel egyetemi bajnokságon lövészetben. Műegyetemi hallgatóként az AZS Wrocław egyesületben röplabdázott, és a csapattal részt vett az 1965. évi nyári universiadén Budapesten.[6] A wroclawi műegyetemen villamosmérnökként végzett.[9] A diploma megszerzése után az Energetikai Rendszerek Automatizálása Intézetben dolgozott, de még harminc éves kora előtt a fővárosba költözött, ahol a Matematikai Gépek Intézetében (Instytut Maszyn Matematycznych) kapott állást.[10]
1970-ben házasodott össze Wojciech Rutkiewicz matematikussal, de hamarosan elváltak. 1982-ben kötött házasságot Helmut Scharfetter osztrák orvossal, de ez a kapcsolat sem tartott hosszú ideig.[10][7]
Hegymászói pályafutása
szerkesztésAz 1960-as évek közepén a Tátrába, az Alpokba tett utakat, Norvégiában pedig első nőként megmászta a Trollryggen keleti oldalát.[11] Első nagyobb expedícióját a Pamír hegységbe tette Andrzej Zawadával. [12] Visszatérése után saját expedíciókat kezdett vezetni, és nyers vezetői stílusáról vált ismertté.[12]
1978. október 16-án első lengyelként, harmadik nőként és első európai nőként jutott fel a Csomolungmára.[13] Vérszegénységben szenvedett, ezért vasinjekciókat vitt magával, hogy növelje a hemoglobin-szintjét és ne veszítse el eszméletét.[6] Ugyanazon a napon választották pápává honfitársát, Karol Wojtyła bíborost, aki későbbi találkozásukkor ezt mondta: "Isten akarta, hogy ilyen magasra jussunk és mindketten ugyanazon a napon."[7] 1981-ben az Elbrusz megmászása után, leereszkedés közben balesetet szenvedett és eltörte a combcsontját.[7]
Két sikertelen próbálkozást követően (1982 és 1984),[7][10] 1986-ban első nőként megmászta a K2 csúcsot. Eredményét beárnyékolta, hogy az expedíció vezetői, Liliane és Maurice Barrard mindketten meghaltak a leereszkedés során.[14]
Rutkiewicz azt tűzte ki céljául, hogy az első nő legyen, aki megmássza mind a tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsot. Pályafutása során a következő csúcsokat sikerült megmásznia:
- 1975. augusztus 11. – Gasherbrum III[15]
- 1978. október 16. – Csomolungma[16]
- 1985. július 15. – Nanga Parbat[16]
- 1986. június 23. – K2[16]
- 1987. szeptember 18. – Sisapangma[16]
- 1989. július 12. – Gasherbrum II[16]
- 1990. július 16. – Gasherbrum I[16]
- 1991. szeptember 26. – Cso-Oju[16]
- 1991. október 22. – Annapurna I[16]
- 1992. május 12. – Kancsendzönga (bizonytalan)
Halála és emlékezete
szerkesztésA Kancsendzönga megmászására Carlos Carsolio mexikói hegymászóval 1992. május 12-ikén hajnali 3:30-kor indult el a 7590 méteres magasságon található 4-es táborból. Erős havazás közben 12 órán át másztak, de csak Carsolio ért fel a csúcsra. Amikor visszafelé ereszkedett, látta Rutkiewiczet körülbelül 8200 – 8300 méteres magasságon. Carsolio megpróbálta meggyőzni, hogy ereszkedjenek le együtt, de Rutkiewicz úgy döntött, hogy egy menedékhelyet improvizál magának, és másnap újra kísérletet tesz a csúcs meghódítására. Ekkor látták utoljára; holttestét nem találták meg; nem lehet tudni, hogy elérte-e a csúcsot.[17]
Szülővárosában egykori lakóházuknak utcája viseli nevét,[7] Varsóban iskolát neveztek el róla.[16] 2019. október 16-ikán, a Csomolungma megmászásának 41. évfordulóján a Google doodle emlékezett meg róla[18] 2021. októberben a lengyel parlament határozatot fogadott el, amelyben a 2022-es évet, halálának 30. évfordulóját Wanda Rutkiewicz-emlékévnek nyilvánították.[19]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c http://3pdh.pruszkow.zhp.pl/wandarutkiewicz.html
- ↑ https://sport.onet.pl/pilka-nozna/krakow-wreczono-medale-kalos-kagathos/nw97bn7
- ↑ http://www.king-albert-foundation.ch/award-winners/26-wanda-rutkiewicz
- ↑ Martina Gugglberger: Wanda Rutkiewicz – crossing boundaries in women's mountaineering. Sport in Society, XX. évf. 8. sz. (2016. április 24.) 1059–1076. o.
- ↑ "Wyglądała, jakby wróciła z Księżyca". 30 lat temu Rutkiewicz stanęła na K2. www.tvp.info (2016. június 23.) (Hozzáférés: 2022. december 13.)
- ↑ a b c d Maciej Piasecki: Życie pod górę. 28 lat od śmierci Rutkiewicz. sport.tvp.pl (2020. május 13.) (Hozzáférés: 2022. december 13.)
- ↑ a b c d e f g Sigita Vegytė: She kept on climbing, until the mountains took her. 'I don’t seek death, but I don’t mind if it happens'. www.lrt.lt (2022. május 14.) (Hozzáférés: 2022. december 13.)
- ↑ Anna Kamińska: Wanda : opowieść o sile życia i śmierci : historia Wandy Rutkiewicz. Kraków: Wydawnictwo Literackie. 2017. ISBN 978-83-08-06357-6
- ↑ Włodzimierz Wolski: 60 lat Wydziału Elektroniki Politechniki Wrocławskiej. Wrocław: Oficyna Wydawnicza Politechniki Wrocławskiej. 2012. 38. o. ISBN 978-83-7493-693-4
- ↑ a b c Piotr Bejrowski: Wanda Rutkiewicz: The First Lady of World Himalayan Mountaineering. polishhistory.pl (Hozzáférés: 2022. december 13.)
- ↑ Jeff Moag: Alpinist Wanda Rutkiewicz, the First Woman On K2, Got There On Crutches. www.adventure-journal.com (2021. október 28.) (Hozzáférés: 2022. december 13.) arch
- ↑ a b Michael Keller: Death Before Failure: Wanda Rutkiewicz & The Golden Age of Polish Mountaineering. culture.pl (2017. augusztus 23.) (Hozzáférés: 2022. december 13.)
- ↑ Jennifer Jordan: Savage Summit: The Life and Death of the First Women on K2. (hely nélkül): HarperCollins. 2006. 40. o. ISBN 978-0-06-058716-1
- ↑ Jennifer Jordan: Savage Summit: The Life and Death of the First Women on K2. (hely nélkül): HarperCollins. 2006. 84–94. o. ISBN 978-0-06-058716-1
- ↑ Janusz Onyszkiewicz: Polish Ascendents of Gasherbrum II and III, 1975. Himalayan Journal, XXXIV. évf. (1976)
- ↑ a b c d e f g h i Szkoła Podstawowa nr 300 im. Wandy Rutkiewicz w Warsawie. sp300warszawa.edupage.org (Hozzáférés: 2022. december 13.)
- ↑ Wanda Rutkiewicz. www.womeninexploration.org (Hozzáférés: 2022. december 13.)
- ↑ Clémence Michallon: Who was Wanda Rutkiewicz, the Polish mountain climber who conquered Mount Everest? www.independent.co.uk (2019. október 16.) (Hozzáférés: 2022. december 13.)
- ↑ Jakub Radomski: Rok 2022 będzie Rokiem Wandy Rutkiewicz. Jak i dlaczego zginęła? sport.onet.pl (Hozzáférés: 2022. december 13.)
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Wanda Rutkiewicz című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.