Weber Arthur

Weber Arthur (Késmárk, 1888. augusztus 18. – Berlin, Németország, 1929. augusztus 17.) bölcseleti doktor, középiskolai tanár, sajtóattasé, egyetemi magántanár, irodalomtörténész.

Weber Arthur
Született	1888. augusztus 18. Késmárk
Elhunyt	1929. augusztus 19. (41 évesen) Berlin
Álneve	Német Ákos
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	irodalomtörténész neveléstudós attasé egyetemi oktató
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (1906–1910)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Késmárkon született, ahol apja az evangélikus líceum tanára volt. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte; 1906-ban beiratkozott a budapesti egyetem bölcseleti karára. 1910-ben szakvizsgálatot tett magyar-, német- és francia nyelv- és irodalomból. Egyetemi tanulmányai alatt a báró Eötvös József kollégium tagja volt. Gyakorlati évét a budapesti VIII. kerületi községi reáliskolában, majd a református főiskolában töltötte. 1911-től a budapesti Baár-Madas református felsőbb leányiskola rendes tanára volt; 1918-tól egyetemi magántanár volt Budapesten. 1919. februárban a nemzetiségi minisztériumban osztálytanácsos lett, 1923-ban a berlini magyar követséghez osztották be sajtószolgálatra.

Cikkei az Ethnographiában (1909. Zrínyi halála egy német népmondában, 1912. A Zrinyi-legenda); Erdélyi Múzeumban (1910. Jósika ifjúkori kísérletei); Revue de Hongrieban (1910. Louis Katona); Irodalomtörténeti Közleményekben (1911. Jósika irodalomtörténeti levelezése); az Irodalomtörténetben és a Budapesti Hirlapban.

Munkái

• "Szigligeti Rózsá"-jának forrásai. Bpest, 1910. (Különnyomat az Egyet. Philol. Közlönyből).
• Zrinyi halála. Bpest, 1910. (Különnyomat a Hadtörténelmi Közleményekből.)
• A hűtlen özvegy történetének egy ismeretlen alakja. Bpest, 1911. (Különnyomat az Irodalomtört. Közleményekből.)
• Shakespeare hatása a vígjátékíró Vörösmartyra. Bpest, 1911. (Különnyomat a Shakespeare-Tárból.)
• Kleist. Bpest, 1912. (Különnyomat az Urániából.)
• Don Juan en Hongrie. Bpest, 1912. (Különnyomat a Revue de Hongrieből.)
• Szenczi Molnár Albert Németországban. Bpest, 1912. (Különnyomat a Heinrich-Emlékkönyvből. Philologiai dolgozatok. Szerk. Grogger Róbert.)
• Kazinczy Amerikai Podocza (Budapest, 1914)
• Viharvirágok (Német Ákos álnéven; színmű, 1915)
• A szepesi nyelvjárás-tanulmányozás története (Budapest, 1916)
• Shakespeare és a legújabb német irodalom (Budapest, 1916)
• Rauch, Erinnerungen eines Offlziers aus Altösterreich (München, 1918)
• Die Zipser-Deutschen (Berlin, 1919)
• Német fonetikus társalgási nyelvkönyv; Kultura, Bp., 1921 (Kultúra nyelvtanai. Világnyelvek tanító nélkül)
• Einsame und verkannte Erzählungen aus der Zipser Vergangenheit (Lipcse, 1921)
• Einsame und Verkannte (elbeszélések, Potsdam, 1925)
• Der Zufluchtsstein (elbeszélések, Potsdam, 1926).
• Graf Tisza und der Eintritt in den Weltkrieg (Berlin, 1927).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
• PIM1
• PIM2
• Révai nagy lexikona XIX. kötet (Vár–Zsüri; kiegészítés: Aachen–Beöthy). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1926.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  

További információk

• Hans Giebisch-Gustav Gugitz: Biobibliographisches Literaturlexikon Österreichs. (Wien, 1964)
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.