Weisz Bernát Ferenc

Weisz Bernát Ferenc (Lugos, 1800. augusztus 1. – Budapest, 1888. március 31.) nagykereskedő, bankár, a magyar biztosításügy úttörője.

Weisz Bernát Ferenc
Született	1800. augusztus 1. Lugos
Elhunyt	1888. március 31. (87 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	bankár
A Wikimédia Commons tartalmaz Weisz Bernát Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

1816-ban kereskedő lett. 1826-ban Szegeden a Trieszti Biztosító képviselője volt. 1838-ban Pesten üzletet nyitott. 1841-ben bankházat alapított. Széchenyi Istvánnal, Kossuth Lajossal és Deák Ferenccel kötött ismeretséget. 1848-ban pénzügyminiszteri osztályfőnökké nevezte ki Kossuth Lajos. A szabadságharc leverése után szabadságvesztésre ítélték. Az abszolutizmus alatt Apponyi György kancellár felszólítására kidolgozta az állami tűzkárbiztosítás tervezetét. 1861-ben beválasztották a fővárosi bizottmányba, ahol számos közintézmény létesítését kezdeményezte.

Kezdeményezte a leányárvaház, a szeretetház felépítését. Ingyen Duna-fürdők, közraktárak és víz- és gázvezeték létrehozását támogatta. Alapító- elnöke volt a Kereskedelmi Akadémiának; az iskolai takarékpénztárak gondolatának népszerűsítője.

A Fiumei Úti Sírkertben lett eltemeteve.

Művei

• Az ingatlanok tűzkártérítésének állami szervezetéről (Pest, 1869)
• Az iskolai takarékpénztárak Magyarországon (Budapest, 1878–1879)
• Az ingatlan állami tűzkártérítés keletkezése és fejlődése Magyarországon (Budapest, 1888)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  

További információk

• Weisz Bernát Ferenc (Vasárnapi Újság, 1880. 52. sz.)
• Böngérfi János: Weisz Bernát Ferenc élet- és jellemrajza (Pozsony, 1886)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
• Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8