Wikipédia:Elnevezési szokások

Tudnivalók

Általánosan igaz, hogy a szócikknek olyan címet adjunk, mely az adott témára a legelterjedtebben használt szó vagy kifejezés a magyar köznyelvben, egyértelmű, és nem teszi túlságosan nehézzé a rá való hivatkozásokat. Ezen egyszerű alapelven túl a legfontosabb szempontok: egyszerűség, pontosság, nagybetűk, egyes szám és helyesírás.

A célja ennek az irányelvnek az, hogy ha valaki új szócikket ír, könnyedén tudjon más cikkekre hivatkozni, a logikusan adódó formát [[zárójelezve]] azonnal a megfelelő hivatkozással az adott szóra, kifejezésre. Az egységes elnevezési elveket követve az ilyen hivatkozások nagy része a kívánt cikkre fog mutatni, plusz utánajárás nélkül.

Fontos megjegyezni persze, hogy ezek az elvek nincsenek kőbe vésve, és a Wikipédia növekedése és fejlődése néha változtatásokat kíván, vagy a gyakorlatban bizonyos elvek elavulnak. Ha nem tudsz dönteni két forma között, akkor inkább kövesd ezeket az elveket.

Általános szokások

Csak az első szó nagybetűs

Megállapodás: Hacsak nem személynévről van szó, vagy olyan kifejezésről, amelyet általában nagy kezdőbetűkkel írunk, akkor az első szót kivéve kisbetűvel írj minden további szót.

A cikkek címe főnévi alakú

Ahol lehet, főnévi címet (főnevet vagy főnévi alapú szerkezetet) használunk. Más szófajú alakok átirányíthatnak a főnévi címre; így a gyakran használt református a Kálvinizmusra, a romantikus a Romantikára, a rövidebb és szakmai szlengben használatos angolos Unix-szerű a Unix-szerű operációs rendszerre. A perzsa melléknév a Perzsa (egyértelműsítő lap)-ra irányít, mert több jelentése lehet. Kivételek természetesen a művek címei, közmondások stb., ahol az eredeti alakot tartjuk meg (Ki mit tud?, Ne nézz fel!, Farkasokkal táncoló). Néha előfordul, hogy nem tudunk vagy csak nagyon nyakatekerten tudnánk főnévi címet adni, ezért maradunk más szófajnál: De facto, 2022, de ez inkább kivétel.

Használj egyes számot!

Megállapodás: Főszabályként a cikkek címe egyes számban van. Ez alól kivételt képeznek a népnevek (spanyolok, orkok), a rendszertani elnevezések (ízeltlábúak), illetve a matematikában a számhalmazok nevei (természetes számok). Többes számot használunk akkor is, amikor a cikk egymással fel nem cserélhető, egymástól lényegesen különböző dolgok összességéről szól (Aradi vértanúk, Norvégia megyéi).

Magyar betűket használj!

Megállapodás: A fogalmakat a szokásos magyar megnevezésükkel nevezd el, magyar betűket használva, és az első sorban vastagon tüntesd fel – a magyar változat mellett – az eredeti, illetve alternatív nyelvű elnevezéseket is.

Kivételt képeznek a latin betűs nyelvekből átvett, nem magyar betűt tartalmazó nevek és szavak (lásd a Légy óvatos a speciális jelekkel! szakaszt). Tulajdonneveknél az AkH.¹² 214., közneveknél az AkH.¹² 212. pont az irányadó.

A leggyakrabban használt magyar elnevezést használd!

Megállapodás: A dolgok és személyek elnevezésére a legelterjedtebb magyar kifejezést használd, hacsak az nem ütközik más dolgok vagy személyek nevével.

Ha szükséges, légy pontos!

Megállapodás: Légy szíves, ne írj olyan cikket, amelynek az elnevezése többértelmű, vagy az emberek egy jelentős része azon a néven más fogalmat keresne, mint amiről a cikk szól. Ilyen esetben légy az „általános formánál” kissé pontosabb, egyértelműbb.

Fejtsd ki a rövidítéseket!

Megállapodás: Kerüld el a betűszavakkal elnevezett cikkeket, hacsak nem a betűszó az adott fogalom leggyakrabban használt alakja. (Pl. a Magyar Honvédelmi Szövetséget írd ki, de a NASA-t nem feltétlenül szükséges, főleg, ha a betűszó idegen nyelvű.)

Megállapodás: Kerüld el a gyakran használt szavak rövidítését, ha az nem feltétlenül szükséges: ún. ⇒ úgynevezett, tkp. ⇒ tulajdonképpen, igh. ⇒ igazgatóhelyettes, szerk. ⇒ szerkesztő, rkp. ⇒ rakpart stb. (⇐ ez lehet, mert ez a gyakrabban használt forma).

Ne használj névelőket!

Megállapodás: Ne használj névelőket a szócikkek elnevezésénél. (Helytelen: "A Duna", "Az USA" stb.)

Kivétel: Kivétel ez alól, ha a cím elejéről a nyelvi szabályok szerint nem hagyható el a határozott névelő (pl. birtokviszonyt tartalmazó címek) (helyes: Az Amerikai Egyesült Államok himnusza), vagy ha az adott cím műcím (pl. A három testőr).

Néhány határesetről itt esett szó: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív142#Határozott névelővel kezdődő szócikkcímek.

Az „és” használata

Néha két vagy több rokon, vagy egymást kiegészítő fogalmat a legértelmesebb egy oldalon bemutatni, ahelyett, hogy mindegyiknek külön cikke lenne. Ahol lehetséges, olyan címet válassz, mely minden esetet lefed: például a byte-sorrend (endianitás) lefedi a big-endiant és a little-endiant is, s ez utóbbi kettő átirányít rá. Ahol egy átfogó név nem alkalmazható, használd az egyes neveket a címben „és”-sel összekötve.

Például: Enklávé és exklávé, Maybach 57 és 62, Suksükölés, szukszükölés és csukcsükölés. Mindegyik önálló szónak át kell irányítania (vagy egyértelműsítő lapról hivatkoznia) az egyesített név alatti cikkre, például suksükölés. Ha nincs egyértelmű sorrend, a leggyakrabban használt szó kerüljön előre, ha az megállapítható; ellenkező esetben a nevek ábécésorrendben következzenek. A fordított sorrendnek viszont átirányításként meg kell lennie (pl. exklávé és enklávé).

Ne használd az „és”-t olyan fogalmak összekapcsolására, melyek nem tartoznak önmagukban össze, ne legyen a szócikk címében előzetes értékítélet: például a lap címe Iszlám fundamentalista terrorszervezetek legyen, ne pedig „Az Iszlám és a terrorizmus”.

Ne használj alárendelt lapokat!

A felhasználói és vitalapokon használatos az úgynevezett alárendelt lap vagy más néven allap, amely a [[Lap/alárendeltlap]] formában használatos. A cikkek címében azonban a „/” jel nem egy alárendelt lapot jelent, hanem egyszerűen egy jel a cikk címén belül. (Például a Kés/Alatt ugyanolyan cikk, mint a többi, a cikkben leírt film címe tartalmazza a „/” jelet.) Alárendelés jelölésére a „/” jelet a cikkek elnevezésénél nem használjuk. Ráadásul a Törökország közlekedése cím sokkal világosabb és logikusabb forma, mint a [[Törökország/Közlekedés]].

Légy óvatos a speciális jelekkel!

Néhány írásjel használható ugyan, de kerülendő, mert mindenféle csúnya kavarodást tud okozni. Nem illik tehát használni címekben a virgulát (álló vonal: |), a csillagot (*), az et jelet (&), a kapcsos ({}) és szögletes zárójeleket ([]). Mivel a címek UTF-8 kódolással készülnek, elvileg bármilyen nyelv írásjeleit használhatod a címekben, azonban fontold meg azt, hogy a legtöbb szerkesztő nem tud kínai, arab, klingon vagy tengwar karaktereket írni, és így a cikkeidre való hivatkozások elkészítését lehetetlenné teheted. Így például ha a görög π-ről (pí betűről) kívánsz írni, érdemesebb a cikknek a pí (betű) nevet adni.

A latin írású nyelvekből átvett tulajdonneveket és a kevéssé elterjedt közszavakat azonban megőrizzük eredeti alakjukban, így ezeket – a helyesírási szabályokkal összhangban – ilyen formában adjuk meg a cikkek címének is, például Gdańsk, Molière, Lengyel złoty. Ha olyan betűt tartalmaznak, amelyet a magyar billentyűzetről nem lehet könnyen elérni, kérjük, gondoskodj a megfelelő átirányításról: hogy az olvasó például a Bunuel szót beírva eljuthasson a Luis Buñuel szócikkhez.

Egyéb elvek

Történelmi nevek és titulusok

Uralkodók

Alapszabályként uralkodókat uralkodói nevükön, az uralt térség/nép és a titulus megjelölésével adjuk meg. (Például I. Lajos magyar király vagy X. Lajos francia király.)

Az újkori uralkodókat magyar nevükön, az ókori uralkodókat az eredeti név „népszerűsítő”, ejtésközelítő átírásával. Kivételt képeznek a pápák. (Például III. Alexandrosz makedón király, de I. Sándor pápa.) A középkori uralkodónevek esetenként bírálandók el, általában amely névnek van magyar alakja, azt használjuk. Például I. Károly frank császár nem Charles, míg I. Dagobert frank király marad az eredeti. Az eredetiben maradó nevek az eredeti írásmóddal szerepelnek, mint I. Chlothar frank király (Klotár, Klothar helyett).

Megállapodás:

1. Uralkodók esetén a címbe nem teszünk dinasztia- vagy családnevet, ha uralkodóként van megjelölve (kivéve az erdélyi fejedelmeket, akiknél a keresztneves jelölés egyáltalán nem egyértelmű, a hagyományos sorszámozásuk is családneveken alapul, mint például I. és II. Rákóczi Ferenc).
2. Ha az illető uralkodó uralkodói nevéből csak egy volt az adott országban, akkor nem számozzuk, kivéve ha forrás kifejezetten bizonyítja, hogy ő számozta magát, mint első ezen a néven. (Például I. Ferenc József.)
3. Uralkodó feleségénél használjuk a családnevet – ez helyettesíti a nem létező számozást.
4. Ha magyar herceg, fejedelem valahol király is volt, akkor ezt a címet akkor nem tüntetjük fel, ha más néven ismertebb vagy szokásosabb (pl. Báthory István erdélyi fejedelem, Álmos herceg). A szokásosság és ismertség kérdése ebben az esetben konkrét személynél a helyesírási KF-en megvitatható.

Ha egy uralkodót több néven is ismerünk, akkor a legmagasabb címe alapján nevezzük el, kivéve, ha az alacsonyabb rangú cím a magyar uralkodói cím, ez esetben a magyar uralkodói név és cím alapján nevezzük el a szócikket, és abban megemlítjük a többi elnevezést. (Pl. Magyarországon Rudolf magyar király, a Német-római Birodalomban II. Rudolf német-római császár.)

Nem használunk titokzatos rövidítéseket (pl. „II. Hugó (n.-r.-i cs.)”). A megfelelő alternatív elnevezésekről és címekről átirányítást készítünk.

Történelmi családok

A helyesírási szabályzat AkH.¹² 166. pontja szerint az uralkodócsaládok és -házak nevét kötőjelesen írjuk, pl. Árpád-ház, Habsburg-család. A többi család nevét az AkH.¹² 164. pont alapján különírjuk: Batthyány család, Festetics család, Buddenbrook ház.

Az OH szerint az erdélyi történelmi családok közül a hat fejedelmet adó Báthori-család és az öt fejedelmet adó Rákóczi-család kötőjellel írandó, a két-két fejedelmet adó Bethlen család és Apafi család pedig kötőjel nélkül.

Doktori cím

A doktori címet nem jelezzük a címben, kivéve ha mű címében szerepel vagy művésznév vagy márkanév része (pl. Doktor House, Dr. Dre, Dr. Oetker).

Dátumok

Kiegészítés nélküli számokat csak évszámokhoz használj!

Megállapodás: A csak számból álló cikkek mindig éveket jelölnek, melyekre a különböző naptárak, kalendáriumok, valamint a történelmi évfordulók listája szócikk hivatkoznak. Mindig írj bele szöveget, ha nem évszámról írsz cikket, mint például Intel 386 386 helyett, vagy 666 (szám) a 666 helyett, hogy megkülönböztesd őket az i. sz. 386. illetve 666. évtől.

Az éveket tartalmazó szócikkek neve után nincs pont, mert az önálló, nem keltezés részeként álló évszám után nem kell kitenni (AkH. 295-297.). További haszna a pont nélküli jelölésnek, hogy így egyrészt az elnevezés a többi nemzeti Wikipédiával egységes, másrészt sokkal egyszerűbb rá hivatkozni. A szövegben a pontot – a helyesírási szabályzat említett pontjai szerinti esetekben, elsősorban a teljes dátum részeként – utána írjuk, a linken kívül: "[[2003]]." módon. Egy kis segítséget a Dátumok helyesírása szakaszban találsz.

Hónap és nap

Megállapodás: A hónapot és napot tartalmazó napok szócikkei "hónapnév napszám pont" (pl.: "[[január 1.]]") formájúak. Ellentétben az évekkel, itt van pont a szócikk címe végén. Használata a szövegben: kisbetűs hónap-nap hivatkozás ponttal: "[[január 1.]]"

Időszámításunk kezdete előtt

Megállapodás: Az időszámításunk kezdete előtti dátumokat, éveket, századokat az eléjük írt i. e. vagy Kr. e. betűkkel jelezzük: [[i. e. 110]]. Mindkét forma elfogadott, de egy szócikken belül használatuk legyen egységes, és az a meghatározó, hogy melyik formával kezdték el a cikket. Figyeljünk oda a rövidítésen belüli és a rövidítés utáni szóközre, valamint a rövidítés pontjaira is! Szintén megállapodás, hogy az időszámításunk előtti korszakból az éveknek önálló szócikkük csak az i. e. 1. évezred (i. e. 10. század) elejétől van, tehát az első önálló évszócikk: i. e. 1000. Az ezelőtti évekről önálló szócikk nem készül, a korábbiakat az adott évszázad lapjára irányítjuk: i. e. 1364. Szócikkben ugyanakkor ki lehet írni az i. e. 1. évezred előtti pontos éveket is, de hivatkozásként mindig az adott évszázadra kell hivatkozni: pl: II. Ramszesz [[I. e. 13. század|i. e. 1279]]-től uralkodott.

Évtizedek, évszázadok, évezredek

Megállapodás: A nagyobb időegységeket írjuk ki: [[16. század]], [[3. évezred]], [[i. e. 5. évezred]]. Az időszámításunk előtti I. e. 1. évezredtől (i. e. 10. századtól) évtizedeknek is lehet önálló szócikkük (I. e. 750-es évek), de az ennél korábbi éveknél az évtized szócikkeit az adott évszázadra irányítjuk: I. e. 1190-es évek.

Dátumok helyesírása

Példák a helyesírási szabályzatból (AkH. 12. kiadás 295–299.).

• 1848. március 15., 1848. márciusban, 1848 márciusában (birtokviszony esetén nincs pont), 1956. október folyamán, 1956 folyamán, 1848 előtt/előtti/hősei/késő őszén; nincs pont, ha az évszám az alany (pl. 1492 fordulópont volt), vagy ha az évszám zárójelben van,
• 1838-as árvíz, 1514-ben, 1848. márc. 15-én, júl. 6-ig vagy 6-áig,
• 1-je (elseje), 1-jén (elsején), 1-ji (elseji), 1-jei (elsejei),
• december 20. és 31. között, december 20-a és 30-a között.

Nyelvek neve

Megállapodás: A beszélt, emberi nyelvek esetén a nyelv szóval (példa: Tamil nyelv) különböztetheted meg az egyező alakú egyéb cikkektől.

Megállapodás: A programozási nyelvek után csak akkor írd a (programozási nyelv) szöveget (példa: Pascal (programozási nyelv)), ha egyértelműsítésre van szükség. Ha nincs szükség azonos nevű más szócikkre, akkor a szócikk címe csak a programozási nyelv neve (példa: C++).

Ábécék és írások neve

Megállapodás: Az egyes írásrendszereket és ábécéket mindig az írás és az ábécé szavakkal fejezzük ki. Egyes írásrendszerek (pl.: a latin, a cirill, az arab stb.) több nyelv ábécéje alapját képezhetik. A szócikk címében el kell különíteni, hogy az írásról, vagy valamelyik nyelv ábécéjéről van-e szó:

• latin írás: latin ábécé, magyar ábécé, francia ábécé stb.
• cirill írás: bolgár ábécé, orosz ábécé stb.
• arab írás: arab ábécé, urdu ábécé stb.
• görög írás: eteokrétai ábécé, ógörög ábécé, görög ábécé stb.

Betűk neve

Megállapodás: A betűk szócikkeinek címe a latin és a cirill ábécéből származó betűk esetén magának a betűnek a nagybetűs alakja, például: A, Ty (digráf), Œ, Ä, vagy Б, Я, nem latin vagy cirill betűs ábécé esetén (pl.: arab, görög) a betű idegen neve magyar átiratban szerepeljen, például: álef, alif, ómega.

Megállapodás: A latin és cirill ábécében nem szereplő betűket átirányításként fel lehet tüntetni, melyek a magyar betűkkel leírható névre hivatkoznak: א -> álef, ا -> alif, Ω -> ómega, illetve lehet átirányításokat készíteni akár latin és cirill betűkre is a magyarul leírt betűnévvel is: umlautos á -> Ä, kalapos ó -> Ô, cirill já -> Я stb.
Figyelni kell arra, hogy egyes írásrendszerek betűi alakra hasonlítanak, de a karakterkódjuk más. Példa lehet erre a cirill К és a latin K, vagy a cirill А és a latin A.

Népek nevei

Megállapodás: a népekről szóló szócikkek címében használj többesszámot, pl: székelyek, nyenyecek.

Díjak helyesírása

Az AkH.¹² 167. szerint: :Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i, -s, -ú, -ű, -jú, -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot, kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrika-kutató, Ady-szobor, Kazinczy-verseny, Mátyás-templom; Balassi-strófás, Kossuth-díjas, Mária-arcú, Herkules-erejű; József Attila-díj, Apáczai Csere János-emlékünnepély; stb.

Az OH. szerint azonban (225–228) a fenti szabályozás számos kérdésre nem ad választ, a részleteket lásd a fentebb ajánlott linken.

Műcímek

Megállapodás:

• Az idegen nyelvű, eredetileg nem latin betűs címmel megjelent művek címét magyaros átírással írjuk (amennyiben az adott nyelvre létezik elfogadott átírási szabályzat). A forgalmazó által adott angol címről legyen átírányítás. Például: 해를 품은 달 → Herul phumun tal (átirányítás a Moon Embracing the Sun angol címről); Не жалею, не зову, не плачу → Nye zsaleju, nye zovu, nye placsu; 如果蜗牛有爱情 → Zsu kuo vo niu ju aj csing (átirányítás a When a Snail Falls in Love címről)
• A vegyes címmel megjelent, részben nem latin betűs című mű adott nyelven megjelent címrészét átírjuk, míg az idegen nyelvű részt meghagyjuk eredeti latin betűs formájában. Például: Szeiken no Blacksmith, Szonggjungvan Scandal
• Eredeti latin betűs formájában hagyjuk meg az az eredetileg idegen nyelvű műcímeket, melyeket vagy latin betűvel szerepeltetnek, vagy az idegen szavakat saját írásrendszerükre transzliterálják. Például: スレイヤーズ → Slayers, 오 마이 비너스 → Oh My Venus, 더킹2Hearts → The King 2 Hearts, 슈퍼밴드 → Superband
• Meghagyjuk eredeti latin betűs formájában a Magyarországon értelemszerűen latin betűs címmel kiadott művek címeit, függetlenül attól, hogy milyen átírási rendszert használnak. Például: Sakura háborúja, The Untamed 1. – A démoni kultiváció nagymestere, Ōkami, Anna Karenyina, Shaolin templom

Filmcímek

Megállapodás: Ha több cikk is létezne ugyanazzal a címmel, akkor a filmeket így lehet egyértelműsíteni: [[Apollo 13 (film)|]]. Amikor két filmcím ütközik, akkor a zárójelben vessző után tüntesd fel a kibocsátás évét is (pl.: [[Casablanca (film, 1942)|]]).

Megállapodás: A filmeket a magyar címükkel** nevezd el (még akkor is, ha a magyar elnevezések köztudottan és hagyományosan jelentősen eltérnek az eredeti címtől), és a cikk elején jelezd az eredeti nyelvű, illetve alternatív címeket. Az eredeti címeket átirányításként fel lehet később venni a cikkre mutatva, hogy az eredeti cím alapján is meg lehessen találni őket.

**Kiegészítés: Egy filmnek akkor van magyar címe, ha az valamilyen legális formában, magyar nyelven megjelent Magyarországon. Vetítette a televízió, vagy játszották moziban; megjelent DVD-n, videokazettán, blu-rayen vagy egyéb hordozón; vetítették nevezetesnek számító filmfesztiválon magyar felirattal; magyar szinkronnal vagy felirattal bemutatta jelentős, legális streaming platform (pl. Netflix). Legális magyar cím hiányában a szócikk címe az eredeti nyelvű cím legyen; nem latin betűs nyelvek esetén a megfelelő átírási irányelvek alapján (amennyiben nincs az egyes nyelveknek eltérő gyakorlata).

Amennyiben a film valamiért széles körben ismeretes magyar címmel (például jelentős filmtörténeti oktatóanyagban, komoly filmkritikai magazinban [nem Index.hu, Origo.hu vagy egyéb hírportál anyagai] rendszeresen utalnak rá magyar címmel, a magyar címről legyen átirányítás, hogy az olvasók könnyebben megtalálják, és legyen lábjegyzetben megemlítve a cikkben, hogy a filmre milyen címmel utalnak magyarul, de a filmet Magyarországon nem forgalmazták.

Zeneművek

Megállapodás: A zeneművek nevét a legismertebb formájukban – egyértelműsítés esetén (a fokozatos szűkítés elvét követve) a szerzőjük vezetéknevét zárójelben megadva – kell használni: Les Préludes, Hegedűverseny (Csajkovszkij), 4. szimfónia (Brahms).

Művésznevek

Megállapodás:

• Amennyiben egy művész leginkább egy a teljes nevétől eltérő művésznevén ismert, akkor ez legyen a szócikk címe (például Madonna, Lady Gaga). A nem címadó névváltozatokról átirányítás készüljön.
• A szócikkek szövegében a címtől eltérő névalakokat is szabad használni.
• Csak akkor alkalmazzuk a művésznévre a származásával összhangban képzett magyaros átírást, ha nem alkot jelentős mértékben valamilyen latin betűs néven (pl. Alekszandr Malinyin, akinek csupán egyetlen dala jelent meg angolosított művésznevén.).

  Viszont ha a művész aktívan és jelentős mértékben alkot valamilyen latin betűs néven (például lemezborítókon, filmek stáblistájában stb. általában így szerepel a neve, illetve a saját nyelvén készült honlapján is ezt használja), akkor a cikkekben is az általa preferált latin betűs alakot használjuk művésznévként (pl. Vangelis Vangélisz Papathanaszíu helyett, Taeyang Thejang helyett, Chow Yun-fat Cau Jűn-fát helyett.)

  A bevezetőben a többi latin betűs átírási mód is feltüntetendő, ezekről is készüljön átirányítás.

Cirill betűs szláv nyelvek nevei

Megállapodás: A WP:CIRILL alapján kell átírást alkalmazni, mindig az adott személy nemzeti nyelvéből. Orosz, ukrán és belarusz nevek esetén a címbe szükséges az apai név (patronümikon) megadása is. A cikk címére átirányítás szükséges a nemzeti nyelvi kéttagú névalakról, nem oroszok esetén az oroszból átírt kéttagú és háromtagú névalakról is.

Példa: Volodimir Volodimirovics Klicsko, ukrán professzionális ökölvívó. A szükséges átirányítások:

• Volodimir Klicsko
• Vlagyimir Klicsko
• Vlagyimir Vlagyimirovics Klicsko

Romániai megyék neve

Megállapodás: Az Európa regionális földrajza c. egyetemi tankönyv 2007. évi új, kétkötetes kiadása szerint a Kárpátokon túl elhelyezkedő romániai megyék nevét írjuk a román alakban, a magyar névről (ha létezik ilyen) legyen átirányítás. Erdély, Partium és a Bánság megyéi szerepeljenek a magyar nevükön, a románról legyen átirányítás, az adott szócikkekben pedig szerepeljen az összes forrással alátámasztható magyaros változat. A javaslat nem vonatkozik a romániai települések nevére. Konkrétan:

• a Kárpátokon inneni megyék esetén a magyar elnevezéseket használjuk: Arad, Temes, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Beszterce-Naszód, Kolozs, Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Fehér, Szeben, Hunyad, Krassó-Szörény
• a Kárpátokon túli megyék esetén a román elnevezéseket használjuk: Botoșani, Suceava, Iași, Neamț, Vaslui, Bacău, Buzău, Vrancea, Galați, Brăila, Tulcea, Constanța, Ialomița, Călărași, Teleorman, Dâmbovița, Ilfov, Argeș, Prahova, Giurgiu, Olt, Vâlcea, Gorj, Dolj, Mehedinți.

A vitát és szavazást lásd itt: Wikipédia:Szavazás/Romániai megyék elnevezése

Hurrikánok

Megállapodás: A hurrikánok szócikkcímeit egészítsük ki a lecsapás évével, pl. Irma hurrikán (2017).

A szavazást lásd itt: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív147#Hurrikánok

Autóbusz-, trolibusz- és villamosvonalak

Megállapodás: A 300–899 közötti számjelzésű, illetve az 1000-nél nagyobb helyközi és távolsági autóbuszvonalak kivételével valamennyi busz- és villamosvonal esetén egyértelműsítünk, zárójelben feltüntetjük a település nevét (pl.: 240-es busz → 240-es busz (Budapest)). Több települést érintő viszonylat esetén átirányítást készítünk a nagyobb lélekszámú településre (pl.: 240-es busz (Budaörs) → 240-es busz (Budapest)).

Megállapodás: A számmal végződő viszonylatneveket raggal látjuk el, a betűjelzésre végződő neveket nem ragozzuk, perjelet nem használunk (pl.: 5-ös busz (Kecskemét), 7E busz (Budapest), C33-as busz (Nagykanizsa), T busz (Szolnok), M89A busz (Pécs) stb.)

Magyar internetes sajtótermékek

Magyarországi hírportálokról szóló cikkek címében a hírportál nevének megválasztásakor a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság nyilvántartásában szereplő név legyen a meghatározó (a nyilvántartás keresője itt érhető el). Ha a lap kiadója a felsőszintű domaint is belefoglalta a bejelentésébe (felsőszintű például a .hu vagy a .com), akkor azt a cikk címe is tartalmazza (pl.: nem Index, hanem Index.hu). Ha nem szerepel ez a felsőszintű domain az NMHH adatbázisában, akkor az a szócikk címébe se kerüljön bele (pl.: nem HWSW.hu, hanem HWSW). Ha a hírportál nem szerepel az NMHH-nyilvántartásában, akkor az impresszum és a lap fejlécében szereplő név összevetésével válasszunk cikkcímet. A nyomtatott lapok internetes mutációi általában más néven futnak (például: Népszabadság, illetve NOL, vagy Nemzeti Sport és NSO). Ha külön szócikke van az internetes változatnak akkor is nézzük meg, hogy az NMHH-lapnyilvántartásban milyen elnevezéssel szerepel.

Felsőoktatási karok, tanszékek

A felsőoktatási karok, tanszékek szócikkeinek címét így írjuk:

• Kar esetén az egyetem, vagy főiskola nevének rövidítését adjuk meg, pl.: BGE Külkereskedelmi Kar, ELTE Bölcsészettudományi Kar, tehát nem kell kiírni az egyetem nevét. A hivatalos rövidítés a rövid név (P1813) tulajdonság alatt általában szerepel az egyetem/fősikola Wikidata adatlapján, vagy ha ott nem, akkor az egyetem/főiskola honlapján közzétett alapító okiratban az alapadatok közt.
• Tanszék esetén az egyetem/főiskola rövidítését kövesse a kar nevének rövidítése, pl.: PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vagy ELTE TTK Számítógéptudományi Tanszék. A karok rövidítése szintén kereshető azok Wikidata elemében.

Erre a megállapodásra egy megbeszélés keretében jutottunk kevés támogató szavazattal, ellenjavaslat nélkül.

Eseti megállapodások

Felsorolások, listák

Megállapodás: Használjuk az [[X listája]] (esetleg [[X felsorolása]], ha a listája szó nem értelmezhető rá) formát az [[Xek]] vagy más (akár jelzős) formák helyett. Lásd még: Wikipédia:Listák, illetve Wikipédia:Listák listája

Településnevek

Megállapodás: A településeket a magyar névvel rendelkezők esetén ezen a magyar néven nevezzük (és a más nyelvekben használt neveket átirányítással mutathatjuk erre, például "Pozsony", és erre mutat a "Bratislava" is).

A cikkek szövegében – amennyiben lehetséges – a települést az adott korszaknak megfelelő néven nevezzük (pl. Gdańsk neve Danzig volt a német uralom, illetve megszállás idején), illetve jelezzük első előfordulásnál, ha a település más, elterjedt néven is ismert volt.

Megállapodás: Ha két település neve megegyezik, akkor utána zárójelben jelezzük, hogy az adott település mely földrajzi egységben helyezkedik el. Igyekezzünk olyan egységet választani, ami mindkét településnél releváns: két egyforma nevű, azonos országban levő település esetén a megyét (ha van ilyen) vagy más közigazgatási egységet (pl. amerikai állam) írjuk zárójelbe, egyéb esetben pedig az országot.

Részletesebben: Wikipédia:A fokozatos szűkítés elve a címek egyértelműsítésében

• Erről a pontról a vitalapon ment szavazás.

Évek a címekben

Megállapodás: Nincs általános érvényű megállapodás az évek megadására címekben. Lásd még: Wikipédia:Elnevezési szokások (évek a címekben)

Pénznemek

Megállapodás: Ha van (és ismert) magyar neve, akkor használjuk azt (pl. "cseh korona" a "koruna" helyett). Használható ezen túl a nemzetközi pénznemkód is ("angol font" illetve "GBP"). Mivel nem minden pénznemnek van magyar neve, de mindegyiknek van kódja, ezért érdemesebb a cikkeket a kódokról elnevezni, és a magyar neveket ezekre irányítani.

Lásd: Wikipédia:Elnevezési szokások (pénznem)

---

Még számos, félig kidolgozott vagy még kidolgozatlan téma található a elnevezési szokások vitalapján.

Kapcsolódó útmutatók, irányelvek, kategóriák és sablonok

• Wikipédia:Elnevezési szokások (képek) (tervezet)
• Wikipédia:Elnevezési szokások (sablonok)
• Wikipédia:Egyértelműsítő lapok
• Wikipédia:A fokozatos szűkítés elve a címek egyértelműsítésében