Wikipédia:Referálás/Arisztotelész

Referálás eredménye

Az alábbi szócikk szerepelt a Wikipédia:Referálás lapon. Kérjük, ezt a megbeszélést már ne módosítsd! A további hozzászólásokat a cikk vitalapjának aljára írhatod. Ezt a szakaszt már ne szerkeszd!

A referálás eredménye: Kiemeltre került Szajci ^reci 2008. április 8., 09:00 (CEST)[válasz]

Arisztotelész

információ: User:Gubbubu cikke. Tettem bele még egy pár képet. A cikket allapjaival együtt kéretik olvasni, ahol részletesen van kidolgozva minden ami Arisztotelésszel és műveivel kapcsolatos. Immanuel 2008. március 21., 20:06 (CET)[válasz]

A bevezető szerint Arisztotelész nagyot alkotott a matematikában is; ezt nem látom kifejtve a cikkben.
A "korai évek" fejezetcím nem a legszerencsésebb.
Át kellene nézni a piros linkeket, pl. Pliniusz, Strabo, Chalcis, Philocoros, Hermippos, Plutarchos, Strabón, Abelard, Averrhoës, Melanchton, palimpszeszt stb. írásmódját. (Majdnem mindegyikről van cikk, csak más néven).
E mű valódiságáról még folyik a vita. (L. Athenaión politeia.) - hova mutat ez a hivatkozás?
A művek történetének a végén az apróbetűs részben: Arisztotelész műveinek legjobb új kiadásai a következők: és következik egy 19. századi felsorolás - a 20. században nem készült fordítás?
A Középkor fejezetben keveredik a jelen és a múlt idő.
Most nem hiszünk többé kritikátlanul Arisztotelészben, de tanulunk tőle; nem fogadjuk el vakon rendszerét, de tévedéseiben is sokszor fölismerjük az igazság csiráit, melyeket az ő lángesze oly pazarul szórt el a megismerés általa páratlan módon kibővített és megmunkált térségén. Sok tekintetben meghaladtuk Arisztotelészt, de ezt az ő nyomán járva, tőle tanulva tettük, és azokkal az eszközökkel élve, melyeket ő tárt fel először és hagyott hátra számunkra. - ez nem idézet valahonnan? A stílusa eléggé eltér a cikk egészétől. – Hkoala 2008. március 22., 17:55 (CET)[válasz]

Bevezető: a matematikus Gubb egy kicsit matematikus csinált Arisztotelészből is

. Valójában nem foglalkozott matematikával, fizikával még annyira sem, biológiával viszont igen, de az még nagyon naiv volt, mára csak történeti értéke van. Átírom.

Megjegyzés: Egyáltalán nem biztos, hogy Arisztotelész semmilyen értelemben nem foglalkozott matematikával, az írásai alapján egyértelmű, hogy jól ismeri ezt a tudományt (nagyon reális és átfogó képe van az akkori matematikáról, ez egyértelmű; számtalanszor használ pl. matematikai analógiát - ezekről tulajdonképpen tanulmányt kellene írni már végre valakinek - és hivatkozik is rá). Ez nem csoda, hiszen Platón Akadémiáján tanult, mely intézmény "kapufeliratát", azt hiszem, nem szükséges idéznem ... Természetesen mint tudós nem foglalkozott matematikával, tehát nem végzett matematikai kutatásokat és nem tudunk ilyen írásáról; viszont, ami indokolta a "matematika" szerepét a felsorolásban, hogy nélküle ma nincs matematikai logika, vagy bizonyára nem olyan lenne, mint amilyen. De úgy is jó, hogy nem szerepel a felsorolásban a matek, mert tényleg azt a félreértést szülheti, hogy matematikai kutatással is foglalkozott, aminek látszatát nem akartam kelteni. Fizikával viszont tkp. foglalkozott, bár ma már ezeket az ismereteket inkább "fizikai földrajznak" vagy "meteorológiának" nevezhetnénk. Az ókorban más volt a fizika értelme, mint manapság (pl. a ión természetfilozófusokat a görögök sokszor egyszerűen csak "A Fizikusoknak" nevezték), azonban ezekből a kutatásokból kezdett a valódi fizika is kibontakozni - elég Demokritoszra gondolni, aki szintén természetfilozófus is volt, de az atomelmélet megalkotásában is kulcsszerepe van. ♥♥♥ Gubb ✍ 2009. július 18., 12:10 (CEST)[válasz]

Korai évek miért nem szerencsés? Elég gyakran találkozni ezzel a kifejezéssel amikor valakinek az életrajzában a gyerek v. ifjúévekre gondolnak.

Piros linkek: azokat tényleg javítani kell. (átnézem)

Athenaión politeia. (magyarul: Athén alkotmánya) egy (pontosabban két) kézirat, melyet egyesek Arisztotelésznek tulajdonítanak, mások egy tanítványának, Xenophónnak. Mai napig nem tudjuk pontosan ki is a szerző.

Legújabb kiadások: azt a részt inkább kivenném. Manapság számos új fordítás jelent meg.

Idő átnézem

„Most nem hiszünk...” ezt a részt én gondolkodás nélkül kivágnám, túl terjengős és szirupos. De várok még egy pár napot, hátha Gubb enyhül és visszatér, legalább addig amíg ez a cikk refen van...– Immanuel

2008. március 23., 17:55 (CET)[válasz]

Ezt nyugodtan ki lehet vágni, valóban egy idézet (már nem emlékszem, kitől, valószínűleg a Pallas szövegében szerepelt, de lehet, hogy Hegeltől ered; és elfelejtettem, vagy akkoriban még nem akartam kivágni - tudni kell, hogy a cikk írásakor még nem volt Wikidézetek, így aztán sokszor az idézetek is a szócikkekben szerepeltek). ♥♥♥ Gubb ✍ 2009. július 18., 12:12 (CEST)[válasz]

Korai évek: azért látod sok életrajzban, mert az angol "early years" tükörfordítása. Magyarul inkább az ifjúsága, pályájának kezdete, gyermek- és ifjúkora stb., a megszokott, de manapság nagyon szaporodik (a wikipédiában is). – Hkoala 2008. március 29., 14:30 (CET)[válasz]

Átírtam. Satak Attila ^vita 2008. március 31., 22:13 (CEST)[válasz]

A fenti megbeszélést archiváltuk. Kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá!