Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/Fermi-paradoxon

Fermi-paradoxon

Az Arecibo üzenet grafikus reprezentációja.

A Fermi-paradoxon a látható ellentmondás a földön kívüli civilizációk létezésének magas becsült valószínűsége és az ilyen civilizációk létezésére utaló bizonyítékok hiánya között.

Az Univerzum életkora és hatalmas számú csillaga azt feltételezi, hogy ha a Föld tipikus bolygó, akkor a földön kívüli élet általánosan elterjedt kell, hogy legyen. Miközben 1950-ben kollégáival ebéd közben erről beszélgetett, a fizikus Enrico Fermi azt kérdezte: „Hol vannak?” (másképp: „Hol van mindenki?”)

Fermi felvetette a kérdést: hogyan lehet az, hogy ha számos fejlett földön kívüli civilizáció létezik a Tejútrendszerben, még nem találtunk olyan bizonyítékokat, mint idegen űrszondák, idegen űrjárművek vagy rádióadások. Fermit tartják annak, aki jelentősen leegyszerűsítette a földön kívüli élet valószínűségének problémáját. Azonban a téma szélesebb körű vizsgálata 1975-ben, Michael Harttal kezdődött el, és az elméletre néha úgy hivatkoznak, mint a Fermi-Hart-paradoxon.

Voltak és jelenleg is folynak kísérletek a Fermi-paradoxon feloldására, földön kívüli civilizációk létezésére utaló közvetlen vagy közvetett bizonyítékok keresésével, valamint olyan elméletek felállításával, amik kijelentik, hogy ilyen élet az emberek tudta nélkül is létezhet. Az ellenvélemények azt feltételezik, hogy nem létezik intelligens földön kívüli élet vagy csak olyan ritkán fordul elő, hogy az emberek soha sem léphetnek kapcsolatba ezekkel az életformákkal.

Sok tudományos munka összpontosult a földön kívüli élettel kapcsolatos elméletek és az ilyen élet lehetséges modelljeinek kidolgozására, amelyeknek nagy részében, a Fermi-paradoxon egy elméleti hivatkozási pont lett. A probléma számos tudományos értekezést szült, amelyek közvetlenül ezt tárgyalják, amíg a hozzá kapcsolódó különböző kérdésekkel olyan változatos terülteken foglalkoznak, mint a csillagászat, biológia, ökológia és a filozófia. A formálódó új terület, az asztrobiológia interdiszciplináris megközelítést hozott a Fermi-paradoxon és a földön kívüli élet létezésének kérdéseibe.

 támogatom - Ha A spanyol nyelv igeragozása kikerül a kezdőlapra november elején, akkor szerintem sok lenne egy hónap múlva egy újabb spanyol nyelvi téma. Ajánlom helyette ezt: valami egészen új téma, érdekes, szép cikk. – Totya ✉ 2007. október 29., 01:23 (CET)

•  támogatom Totya +1– Hkoala ^vita 2007. október 29., 08:02 (CET)
•  támogatom természetesen. Minél többen látják a szócikket annál jobb. A témának nagyobb figyelem kellene, nem csak akkor ha esetleg megoldódik a paradoxon. --Tyrannum ^vita 2007. október 29., 16:05 (CET)
•  támogatomMarci1994 2007. november 8., 20:59 (CET)
•  megjegyzés akinek van vektorgrafikás progija igazán magyaríthatná a Dyson Sphere Diagram.svg képet. → Raziel ^szóbuborék 2007. november 27., 07:31 (CET)

Megcsinálom, egy kérdésem van: mi legyen a 3 m thickness fordítása? 3 m vastag? vagy Vastagsága: 3m? vagy 3 m vastag héj? vagy mi? :-) – Totya ✉ 2007. november 27., 10:39 (CET)

Mindhárom verzió jó. A magyarhoz talán a legközelebb a „3 m vastagságú héj” áll, igaz ez már valamivel hosszabb. --Tyrannum ^vita 2007. november 27., 11:26 (CET)

Ahogy láttam Totya elfejeltkezett róla, ezért megcsináltam én. Nézzetek rá, hogy rendben van-e. //Dani^vita·ʒ·ɘ 2007. december 5., 21:27 (CET)

Rendben van. Köszönjük. --Tyrannum ^vita 2007. december 5., 23:10 (CET)