Wildner Ödön
Kisújfalusi Wildner Ödön (Kassa, 1874. június 11. – Bucsu, 1944. június 12.) magyar író, szociológus, műfordító, filozófus, közgazdász és székesfővárosi tanácsnok.
| Wildner Ödön | |
 | |
| Portréja a Vasárnapi Ujság 1911. évi 52. számából. | |
| Született | 1874. június 11.[1] Kassa |
| Elhunyt | 1944. június 12. (70 évesen)[1] Bucsu |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-0. parcella 02-39. sírhely)[2] |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Wildner Ödön témában. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésWildner Károly (1839–1916) és Kovácsy Etelka (1845–1916) fia. Budapesten bölcsészdoktori fokozatot szerzett, majd rövid külföldi tanulmányútra indult. 1898-ban állt a főváros szolgálatába, 1911-ben fővárosi tanácsnokká tették, a közoktatásügyi, illetve szociálpolitikai ügyosztályt irányította, a Fővárosi Könyvtár az ő tanácsnoki vezetése és védelme alatt létezett.[3] A Szabó Ervin köré csoportosulókhoz tartozott, és publikált a Huszadik Században. Szerkesztette – Bárczy Istvánnal közösen – az Új Élet, továbbá a Népművelés című periodikákat, továbbá a főváros közigazgatási évkönyveit és a Fővárosi Almanachot.[3] A Magyarországi Tanácsköztársaságot követően nyugdíjazták, ekkor került a Rózsavölgyi, majd a Révai Testvérek kiadóvállalathoz, ahol mint irodalmi tanácsadó működött. 1926-ban ismét fővárosi tanácsnok lett, egészen 1937-ig. Szociológiai, filozófiai, műfordítói, illetve közgazdasági munkássága volt jelentős. Fordított Swiftet, Dickenst, Emersont, továbbá Goethét és Nietzschét is, és francia alkotóktól is ültetett át magyarra.
A Fiumei Úti Sírkertben temették el.
Felesége Szathmáry Karolina Erzsébet volt, akivel 1904. július 26-án Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[4]
Főbb művei
szerkesztés- Társadalmi gazdaságtan (Budapest, 1902)
- Nietzsche romantikus korszaka (Budapest, 1907)
- Im-igyen szóla Zarathustra (Budapest, 1908)
- Goethe-breviárium (Budapest, 1922)
- Pest-Buda közigazgatásának története az 1848 – 1865. évi abszolutizmus és provizórium alatt (Budapest, 1937 – 39)
- A főváros közigazgatásának története a kiegyezéstől a Milleneumig (Budapest, 1940)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16920/17097.htm, Wildner Ödön, 2017. október 9.
- ↑ http://www.fszek.hu/sirkert/album/Fiumei%20%C3%BAti%20S%C3%ADrkert%202/34-0%20Parcella/02-39%20Wildner%20%C3%96d%C3%B6n/index.html, Wildner Ödön sírja, 2021. január 3.
- ↑ a b Baranyi Ferenc: Polihisztornál is több. In uő: A Normafától a normáig. Tárcák, kisebb tanulmányok. Hegyvidék, 2004.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 907/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 3.)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
szerkesztés- Baranyi Ferenc: Polihisztornál is több. In Uő: A Normafától a normáig. Tárcák, kisebb tanulmányok. Hegyvidék, 2004.
- Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Budapest, Légrády Testvérek, [1916].
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
