Xagħra

Xagħra Málta Gozo szigetének harmadik legnagyobb helyi tanácsa. Lakossága 3960 fő (2005). Mai neve az egykor a dombtetőt jelölő Xagħret il-Għazzenin-ből ered. A domb eredeti neve ta' Qacca volt, ebből ered a Caccia név, amely a második világháborúig szinte kizárólagos volt.

A településen világörökségi helyszín található

Xagħra (Caccia)
A xagħrai bazilika
Xagħra címere Xagħra zászlaja
Mottó: Librat et evolat
Közigazgatás
Ország	Málta
Rang	Helyi tanács
Polgármester	Joseph Cordina (Munkáspárt, 2007 óta)
Irányítószám	XRA
Testvérvárosok	Lista Offida (Olaszország, 2005)
Ünnep	Szűz Mária születése (szeptember 8.)
Népesség
Teljes népesség	4886 fő (2014. márc. 31.)
Népsűrűség	551,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	7,18 km²
Időzóna	EET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 36° 03′ 01″, k. h. 14° 16′ 03″36.050277777778, 14.2675
Xagħra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Xagħra témájú médiaállományokat.

Története

Gozo egyik legrégebben lakott része. Ezt támasztja alá a két kőkori emlék, Ġgantija temploma és a Kőkör, amelyek 5500 évesek. Ebben az időben a domb a sziget központja volt. Kr. e. 2500 körül az új betelepülők magára hagyták a templomot, és a mai Citadella helyén telepedtek le. Ettől kezdve sokáig lakatlan volt.

A történelmi korban első lakói a dombot foglalták el. Első írásos említése (thax ahara) 1518-ból származik. 1637-ben, miután feloldották a törvényt, amely kötelezte a sziget lakóit, hogy a Citadellában töltsék az éjszakát, a település gyors növekedésnek indult. 1667-ben Sciahret il Hazzenin néven 63 háztartásban élő 289 lakosával a negyedik legnagyobb település Rabat, Xewkija és Għarb után. 1688. április 28-án vált önálló egyházközséggé. 1798. június 10-én a franciák kifosztották a falut.

A 20. század elején lakossága elérte a mai számot, legnagyobb népességét 1948-ban érte el (4760 fő), ekkor Gozo második legnagyobb települése volt. 1994 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike.

Önkormányzata

Xagħrát öttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hatodik tanács 2012 óta van hivatalban.

Polgármesterei:

• Mario Xerri (Nemzeti Párt, 1994-1996)
• Joseph Grima (Nemzeti Párt, 1996-1998)
• Anthony Attard (Nemzeti Párt, 1998-2004)
• Joseph Spiteri (Nemzeti Párt, 2004-2007)
• Joseph Cordina (Munkáspárt, 2007-)

Nevezetességei

A Ġgantija homlokzata

Ġgantija

A hatalmas kettős templom romjai a Xewkija felé vezető út mentén állnak. Ez a világ legidősebb szabadon álló emberi építménye. Építése Kr. e. 3600 körül kezdődött. A köveket emberi erővel hordták fel a dombra, a szállításhoz használt gurítókövek ma is láthatók a templom mellett. Tájolása a téli napfordulóhoz igazodik, tengelye a december 21-én Nadur fölött kelő napra mutat.

Mindkét templom alaprajzát öt apszis és a köztük futó folyosó alkotja. A nagyobbik templomban ma is láthatók az áldozati oltárok és a díszítés maradványai. A templomokat az őslakók kihalásával magukra hagyták, legközelebb a 18. században történik említés róluk. Első feltárása John Otto-Bayer ezredes nevéhez köthető.

Xagħrai kőkör

A Xagħrai kőkör

A Xagħrai kőkör (Xagħra stone circle, vagy feltáráskori festője után Brochtorff circle) egy föld alatti temetkezési hely. A hypogeumhoz valószínűleg két kőkör tartozik, de elnevezésben nem szokás megkülönböztetni őket. Bár helye régóta ismert, feltárására csak 1987 és 1994 között került sor a Máltai Egyetem és a Cambridge-i Egyetem közreműködésével. Kr. e. 3000 és 2400 között használták, így valószínűleg a templomépítők sírhelye lehetett. Az egykor kb. 120 m kerületű körből mára csupán egy 26 m-es szakasz maradt meg.

Ramla öböl

A sziget és az ország egyik leghíresebb strandja a vörös homokos partszakasz.

Egyéb nevezetességei

• Mária születése-plébániatemplom (Maria Bambina): a plébániai rang elnyerése után kezdték építeni barokk stílusban. 1815-ben kezdték bővíteni, de csak 1855-ben a későbbi első gozói püspök, Mikiel Buttiġieġ plébános adományának köszönhetően sikerült befejezni. Kupolája 1892-ben épült.
• Szent Antal-templom (St. Anton the Abbot): 1520-ban már állt. 1692-ig a falu plébániatemploma volt. 2006-ban teljesen felújították belülről
• Megváltó Krisztus-templom (Christ the Redeemer): 1904-ben épült Ġuzepp Diacono plébános tervei alapján
• Il-Mitħna ta' Kola (szélmalom): 1725-ben épült. Ma népművészeti múzeum kapott helyet benne
• Játékmúzeum (Pomskizillious Toys Museum): 1992-ben nyílt meg, Európa különböző részeiből származó játékokat mutat be
• Calypso-barlang: a Ramla-öböl fölött lévő mélyedésben tartotta állítólag Kalüpszo nimfa Odüsszeuszt
• Ta' Għejżu barlang: a Ġgantija közelében található 13x6 méteres barlang, felszínén néhány megmaradt kődarabbal
• Santa Verna templom: újkőkori templom a település nyugati oldalától néhány száz méterre
• A L-Għar ta' Ninu és a L-Għar Ta’ Xerri cseppkőbarlangok
• A község határában lévő Ġnien tal-Pergla közelében lévő forrásról szól a Szőlőfürt Dragutnak című legenda.

Kultúra

Gozo első band clubja volt a Victory Philarmonic Society. A festák mellett zeneiskolaként is tevékenykedik.

Szervezetei, egyesületei:

• Għaqda tan-Nar "VMB 1973": a község tűzijáték-készítői

Egyházi szervezetek:

• Catholic Action
• Mária Légió
• M.U.S.E.U.M.
• Xagħra Scout Group

Rádióállomása a Radju Bambina, 1997 óta sugároz egyházi ünnepek alkalmával.

Sport

Labdarúgó-klubja a Xagħra United Football Club (1936). Itt székel a Gozo Amateur Athletic Association, amely az éves gozói maratont szervezi a községben.

Közlekedés

Az mġarri kikötőből és Rabatból autóval néhány perc alatt elérhető. Buszjáratai:

• 307 (Ta' Kerċem-Xagħra)
• 322 (Marsalforn-Mġarr)

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Xagħra témájú médiaállományokat.

• Xagħra Local Council (angol nyelven). [2007. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 15.)
• Local councils: Xagħra (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2010. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 22.)