Zólyom–Kassa-vasútvonal
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Zólyom–Kassa-vasútvonal a szlovák vasút 160-as számú vasútvonala, az úgynevezett déli vasútvonal része. Egyvágányú, részben kétvágányúsított vasútvonal. Rövid szakaszokon villamosított: Zólyom térségében 25 kV-os 50 Hz-es váltóárammal (magyarországi szabvány), Kassa és Szepsi között pedig 3 kV-os egyenárammal, de tervezik a teljes vonal villamosítását, a költségvetési problémák miatt azonban egyelőre nem tudni, erre mikor fog sor kerülni. Jelenleg[mikor?] folyamatban van az Enyicke - Szepsi szakasz villamosítása. Fontos szerepet tölt be Szlovákia vasúti közlekedésében, ugyanis a déli határ mentén húzódó hosszirányú kapcsolat az ország keleti és középső része között.
Zólyom–Kassa-vasútvonal
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | 160 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 233 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Üzemeltető: | Železnice Slovenskej republiky | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 100 km/h | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyom–Kassa-vasútvonal témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Története
szerkesztésA vonal egyes szakaszai még az Osztrák-Magyar Monarchia idején épültek és nem képezték azt az egységet, amit a mai vasútvonalnak tekinthetünk. Létrejötte tulajdonképpen szükség szülte, az 1918-ban létrejött Csehszlovákiának ugyanis Szlovákia területén nem igazán voltak kelet-nyugati irányú átszelő vasúti kapcsolatai. 1938 és 1945 között bizonyos szakaszai ismét Magyarországhoz tartoztak (a Kassa-Szepsi és a Rozsnyó-Losonc), ekkor kezdték el az úgynevezett Gömör-áttörés megépítését is a hálózat egységének fenntartása céljából, melyre végül a vasútvonalak visszakerülése miatt nem lett szükség. 1955. január 23-án jött létre, a szádalmási alagút átadásával teljes hosszában a különböző szakaszok összekötése. Eredetileg két másik alagút is volt a vonalon: az egyik Fűrész település mellett, amit a Krivány-Lónyabánya közti rész kétvágányúsítása miatt zártak be, a divényoroszi alagutat pedig elbontották és a helyén egy kibélelt völgyben halad a vonal.
Az egyes szakaszok megnyitásának dátuma:
- 1860. augusztus 14.: Kassa - Bárca (Tiszavidéki Vasút)
- 1871. május 4.: Fülek - Losonc (Magyar Északi Vasút)
- 1871. június 18.: Losonc - Zólyom (Magyar Északi Vasút)
- 1873. szeptember 10.: Fülek - Sajólénártfalva
- 1874. június 1.: Rozsnyó környéki hiányzó rész
- 1896. október 12.: Bárca - Torna
- 1955. január 23.: Torna - Rozsnyó
Vontatási nemek
szerkesztésÉrdekessége a vonalnak, hogy mindjárt háromféle is van belőle. Nyugati végén Zólyom személypályaudvara és teherpályaudvara között 25 kV-os váltóárammal, Kassa és Szepsi között 3 kV-os egyenárammal, a kettő között pedig dízelvontatással járnak a vonatok. Az Enyicke-Nagyida-Szepsi szakasz mint Kassa elővárosi vasútvonala került villamosításra, kis részben a Szepsi-Mecenzéf közti rövid vonal is.[1]
2020-ban a Szlovák Államvasút elkészíttette a Fülek-Zólyom közti szakasz villamosításának hatástanulmányát[2]. Két lehetőséget vettek számításba, Az első szerint az állomások teljes újjáépítése, a biztosítóberendezések cseréje, valamint egyes szakaszokon a sebességhatár 120 km/h-ra felemelése lenne a projekt célja. A másik terv a vonal kétvágányúsítását célozza, ebben az esetben a villamosítás csak Zólyom és Losonc között történne, esetleg Zólyom és a füleki elágazás köztig. Füleken a pályaudvar sajátos elhelyezkedése miatt megfontolás tárgyává tették annak a városközponthoz közelebb helyezését. A terveket egyelőre, azok magas költsége miatt, elvetették.[3]
Állomások és megállóhelyek a vonalon
szerkesztésAz állomások és megállóhelyek jelentős részét ma már nem használják, csak a főbb vasúti csomópontokon van utasforgalom.
- Zólyom (csatlakozás a Zólyom-Érsekújvár vonalhoz, a Zólyom-Csata vonalhoz, a Zólyom-Besztercebánya-Ruttka vonalhoz, és a Zólyom-Körmöcbánya-Turócdivék vonalhoz)
- Zólyom teherpályaudvar
- Nagyszalatna
- Végles
- Stožok
- Dombszög
- Gyetva
- Divényoroszi
- Fűrész
- Vámosfalva
- Lónyabánya
- Lónyabánya megállóhely
- Patakalja
- Losonctamási
- Losonc (határátmenet és csatlakozás a Losonc-Nagykürtös és a Losonc-Újantalvölgy vonalakhoz)
- Ipolygalsa
- Perse
- Fülek megállóhely
- Fülek (határátmenet, csatlakozás a Fülek-Somoskőújfalu vasútvonalhoz)
- Gömörsid
- Csomatelke
- Ajnácskő
- Balogfala
- Várgede
- Gortva
- Feled (csatlakozás a Feled-Breznóbánya vonalhoz)
- Dobóca
- Kacagópuszta
- Rimaszécs
- Csízfürdő
- Sajólénártfalva (határátmenet Bánréve felé)
- Abafalva
- Sajórecske
- Kövecses
- Méhi
- Tornalja
- Sajógömör
- Gömörpanyit
- Csoltó
- Lekenye
- Özörény
- Pelsőc (csatlakozás a Pelsőc-Murányalja és a Pelsőc-Nagyszabos vonalakhoz)
- Vígtelke
- Szalóc
- Rozsnyó (csatlakozás a Rozsnyó-Dobsina vonalhoz)
- Jólész
- Hárskút
- Szádalmás
- Tornagörgő
- Méhészudvarnok
- Torna (megszűnt határátmenet Magyarország felé)
- Somodi
- Szepsi (csatlakozás a Szepsi-Mecenzéf vonalhoz)
- Makranc
- Csécs
- Szeszta
- Nagyida
- Kassai Vasmű
- Enyicke
- Bárca (határátmenet és csatlakozás a Kassa-Hidasnémeti vonalhoz)
- Kassa-Erzsébetváros
- Kassa (csatlakozás a Kassa-Zsolna, a Kassa-Palocsa-Muszyna és a Kassa-Tiszacsernyő vasútvonalakhoz)
További információk
szerkesztés- www.vlaky.net - Régi és új menetrendek a 160-as vonalról
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a.s, Petit Press: Železnice chcú za dozor na stavbách dať 44 miliónov eur (szlovák nyelven). ekonomika.sme.sk. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Archivált másolat. [2021. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 9.)
- ↑ Štúdia ŽSR na elektrifikáciu trate medzi (sk-SK nyelven). Denník E, 2020. november 30. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Železničná trať Zvolen – Košice című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
