Zalán (vezér)
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Ez a szócikk egy középiskolai dolgozat vagy egyetemi jegyzet stílusában íródott. |
| Ez a szócikk nem éri el a csonkszintet.
Ez a lap témáját tekintve fontos lehet a Wikipédiának, de jelenleg annyira kevés a hasznos tartalma, hogy nem éri el a csonkszintet. Ha 5 napon belül a lapot senki nem bővíti legalább csonkszintre, törölni fogjuk. Ha , távolítsd el a {{szubcsonk}}(?) jelzést. Itt olvashatsz arról, hogy miért töröljük a csonkszintet el nem érő lapokat: Mi a baj a szubcsonkokkal? Adminisztrátoroknak: mielőtt törlöd a lapot, ne felejtsd el megnézni a laptörténetét (viszonylag sűrűn előfordul, hogy indokolatlan törlés vagy más baleset folytán lett szubcsonk valamiből), és fontold meg, hogy nem érdemes-e listázni a kért cikkek között, vagy hogy nem lenne-e jobb cikkjelöltté minősíteni. | A szubcsonkjelzés dátuma: 2025. február 7., 19:00 (CET) |
Zalán (Salan, Salanus) a Gesta Hungarorum egyik szereplője, a szerző Anonymus szerint a honfoglalás idején a Duna-Tisza közén, illetve az Északi-Kárpátokig terjedő, főleg szlávok lakta területen uralkodó bulgár herceg volt. Hercegsége magában foglalta a mai szerbiai Vajdaságot, a mai Magyarország középső és északkeleti területeit, a mai Szlovákia keleti részét, illetve az ukrajnai Kárpátalját. Utóbbi területen vazallusa volt az Ungvár várában székelő szláv ispán Laborc, akit a honfoglaló magyarok legyőztek, majd Zemplénnél elfogva felakasztottak. Zalán herceg bulgár és bizánci segédcsapatokkal támogatva megütközött Árpád magyar fejedelem seregével Tiszaalpárnál, de vereséget szenvedett és elmenekült. Zalán hercegi székhelye Titel volt (a mai szerbiai Vajdaság területén).