Zalakaros

	Zalakaros
; Zalakaros címere	; Zalakaros zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Nagykanizsai
Jogállás	város
Polgármester	Czirákiné Pakulár Judit (független)
Irányítószám	8749
Körzethívószám	93
Testvértelepülései	Lista Puchheim; Asperhofen;
	Népesség
Teljes népesség	2355 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	112,93 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	17,17 km²
Földrajzi kistáj	Zalaapáti-hát
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 33′ 38″, k. h. 17° 07′ 22″46.560556°N 17.122778°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 38″, k. h. 17° 07′ 22″46.560556°N 17.122778°E
	Zalakaros Pozíció Zala vármegye térképén
	Zalakaros weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zalakaros témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Zalakaros üdülőváros Zala vármegye Nagykanizsai járásában, a Zalaapáti-hát területén. A vármegye délkeleti részén, Keszthely és Nagykanizsa között fekszik, a településen működő termálfürdőnek köszönheti idegenforgalmát. A Magyar Fürdővárosok Szövetségének tagja. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 7. legnépszerűbb települése, ugyanakkor a 6. legkisebb lélekszámú városa.^[6] A városban polgárőrség működik.^[7]

Története

A település első említése 1254-ből ismert, Korus alakban. Ekkor a faluban földdel rendelkező, magyar ajkú várszolgák éltek, majd IV. Béla király felesége idegen telepeseket hozott ide.

1430-ban épült meg az akkor valószínűleg Somogy vármegye részét képező település temploma. A török idők komoly terheket róttak a falura, mivel mind a törökök, mind a Kanizsa várában szolgáló végvári katonák dézsmálták az itt élők terményeit. Ennek következtében lakossága szinte teljes mértékben elfogyott.

A 18. században mint mezővárost említik a települést, amely azonban csak a környező mocsarak 19. század végi, elsősorban a Déli Vasút megépítéséhez köthető lecsapolását követően indulhatott kisebb fejlődésnek. Az 1920-as években kapcsolódott be a közlekedésbe helyközi autóbuszjáratokkal; ekkortájt épült meg a helyi postahivatal is. A második világháborút követően megindult az elvándorlás, melynek elsődleges iránya a nagyban iparosodó Nagykanizsa lett.

1962-ben termálvizet találtak a településen, és 1965-ben megnyílt a gyógyfürdő, melyet fennállása óta több mint 20 millió pihenni, gyógyulni vágyó ember keresett fel. A település és az üdülőterület fejlesztését és rendezését szolgáló tervek 1969-70-ben készültek el (ZALATERV/Kiss Tamás). A fürdőnek köszönhetően beindult az idegenforgalom. A Zalakarosi Üdülőterületfejlesztési Bizottság hatékony irányításával szervezett fejlesztés, gyors fejlődés indult meg. Zalakaros 1984-ben kapott nagyközségi rangot. 1987-ben új óvoda, illetve gázvezeték-hálózat, majd 1990-ben új iskola létesült. Zalakaros a rendszerváltás után is jelentős idegenforgalmi központ maradt, ám a térségben megjelenő újabb gyógyfürdők komoly konkurenciát jelenthetnek az 1997-ben városi rangot kapott településnek.

Közlekedés

A település a legkönnyebben a Galambok és Zalaapáti közt húzódó, észak–déli irányú 7522-es úton érhető el, de Zalakomárral is összeköti egy mellékút, a 7521-es út. Egy szakaszon a közigazgatási területének határvonalán fut a Zalakomár-Nagykanizsa közti 7511-es út. A várostól délre, mintegy 5 km-re fut a 7-es főút, valamint ettől pár km-re délebbre az M7-es autópálya. Az autópálya 191 km-es szelvényénél található a Zalakaros-Zalakomár lehajtó.

A városban autóbusz-állomás üzemel, amelynek elsősorban a távolsági közlekedésben van fontos szerepe. A legfontosabb járatok Budapest, Hévíz, Keszthely, Marcali, Nagykanizsa, Veszprém, Zalaegerszeg és Zalakomár felől érkeznek.

Közélete

Polgármesterei

1990–1994: Szirtes Lajos (független)^[8]
1994–1998: Szirtes Lajos (független)^[9]
1998–2002: Szirtes Lajos (független)^[10]
2002–2006: Szirtes Lajos (független)^[11]
2006–2010: Szirtes Lajos (független)^[12]
2010-2014: Novák Ferenc (Fidesz-KDNP)^[13]
2014-2019: Novák Ferenc (Fidesz-KDNP)^[14]
2019–2024: Novák Ferenc (Fidesz-KDNP)^[15]
2024– : Czirákiné Pakulár Judit (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1849	1916	1936	2084	2230	2337	2355
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,8%, német 4,5%, horvát 1,5%, cigány 0,4%. 60,2% római katolikusnak, 2,5% reformátusnak, 1,4% evangélikusnak, 5,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (29,4% nem nyilatkozott).^[16]

2022-ben a lakosság 79,9%-a vallotta magát magyarnak, 4% németnek, 0,8% cigánynak, 0,6% horvátnak, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% lengyelnek, 0,1% szerbnek, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,2% volt római katolikus, 2,9% református, 1,6% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 9,2% felekezeten kívüli (40,3% nem válaszolt).^[17]

Turizmus

A zalakarosi kilátó

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 500 ezer vendégéjszakával (2016) Magyarország 7. legnépszerűbb települése. Ezen belül a külföldi vendégéjszakák száma 119 ezer;^[18] legnagyobb küldőpiacai Németország (66 ezer), Ausztria (27 ezer) és Csehország (15 ezer).^[19]

A Zalakarosi fürdő^[20] nemzetközi hírű gyógylétesítmény. Vizére szénhidrogén kutatófúrás során találtak rá 1962-ben. Gyógyvize: 2000 méter mélyből fakadó 96 C°-os hőmérsékletű. Összetétele és a vízkészlet nagysága miatt a legjelentősebbek egyikének tartják. Vízösszetétele: alkáli-kloridos, hidrogénkarbonátos gyógyvíz, melyben jód, bróm, kén és fluor együttes jelenléte egyedülálló vízösszetételt képez Európában. A vízben megtalálható kémiai elemek még a kálium és nátrium, magnézium, vas, mangán, metabórsav, metakovasav és szabad szénsav. Termálvize: a felső pannon rétegbe fúrt 2 db, a fürdő tulajdonában álló kút termelte 53 C°-os víz, összetétele szerint nátriumkloridos, hidrokarbonátos. Krónikus nőgyógyászati betegségek, fogágy megbetegedése, Mozgásszervi panaszok (idült gyulladásos ízületi betegségek), sebészeti mozgásszervi károsultak utókezelését, bőrgyógyászati problémák kezelését segíti elő.

Testvérvárosok

Jegyzetek

↑ ^a ^b Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 11.)
↑ Stadtseite. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
↑ Partner cities. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
↑ Tudja-e, hogy melyik Magyarország legkisebb városa?. origo.hu, 2018. október 19. (Hozzáférés: 2021. november 30.)
↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
↑ Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
↑ Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
↑ Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
↑ Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)^{[halott link]}
↑ Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
↑ Zalakaros Helységnévtár
↑ Győrffy Árpád: Összeállt a leglátogatottabb hazai települések listája (magyar nyelven). Turizmus Online, 2017. február 20. (Hozzáférés: 2017. november 3.)
↑ Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb (magyar nyelven). Turizmus Online, 2013. február 19. (Hozzáférés: 2014. január 10.)^{[halott link]}
↑ Zalakarosi Fürdő. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 11.)

Források

Gyógy + wellness (katalógus 2008., kiad. Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság - www.itthon.hu)

További információk

Hivatalos honlap (magyar, angol, német)

[”24önkvál”-1] Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 11.)

[e5783bf98b6c5d4a3ddc0a511d797aa8750be23a-2] Stadtseite. (Hozzáférés: 2019. október 7.)

[7b311707e0920bb12c28e9821e1eb67869441522-3] Partner cities. (Hozzáférés: 2021. április 29.)

[bbab199d7e84c42319822fa09c06f6bea7594019-4] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)

[MagyarKistaj-5] Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8

[6] Tudja-e, hogy melyik Magyarország legkisebb városa?. origo.hu, 2018. október 19. (Hozzáférés: 2021. november 30.)

[7] Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)

[”90önkvál”-8] Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)

[”94önkvál”-9] Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)

[”98önkvál”-10] Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)

[”02önkvál”-11] Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)

[”06önkvál”-12] Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)

[”10önkvál”-13] Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)^{[halott link]}

[”14önkvál”-14] Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)

[”19önkvál”-15] Zalakaros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)

[16] Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

[17] Zalakaros Helységnévtár

[18] Győrffy Árpád: Összeállt a leglátogatottabb hazai települések listája (magyar nyelven). Turizmus Online, 2017. február 20. (Hozzáférés: 2017. november 3.)

[19] Budapest, Hévíz és Hajdúszoboszló volt a legnépszerűbb (magyar nyelven). Turizmus Online, 2013. február 19. (Hozzáférés: 2014. január 10.)^{[halott link]}

[20] Zalakarosi Fürdő. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 11.)

[6]

[7]

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]