Znojmo

Znojmo (németül Znaim vagy Znaym) város Csehországban, Morvaország egyik legjelentősebb városa.

Znojmo
A Szent Miklós- és Szent Vencel-templom
Znojmo címere Znojmo zászlaja
Közigazgatás
Ország	Csehország
Kerület	Dél-morvaországi
Járás	Znojmói
Rang	város
Polgármester	Petr Nezveda
Irányítószám	669 02
Testvérvárosok	Lista Strezgom Povo Pontassieve Harderwijk Érsekújvár Retz Főrév Torgau Trento
Népesség
Teljes népesség	34 160 fő (2024. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	290 m
Terület	65,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 51′ 20″, k. h. 16° 02′ 56″48.855540667876, 16.048796054219
Znojmo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Znojmo témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Dél-Morvaországban, a Dyje (Thaya) folyó bal partján, 290 méteres magasságban fekszik. 220 m hosszú és 45 m magas vasúti viaduktja van.

Története

Egykor külön Přemyslida hercegség székhelye volt, amely cseh fennhatóság alatt állt. 1145-ben feldúlták. I. Ottokár 1226-ban városi kiváltságokat adott Znojmónak. Az 1278-as morvamezei csatában elesett II. Ottokár holttestét Znojmóban balzsamozták be, és a minorita kolostorban tették 30 hétig közszemlére, mígnem a kriptában eltemették. Csak 1297-ben vitték Prágába a holttestet. 1393-ban a Znojmótól délre fekvő loukai kolostorban (Klosterbruck) kötött szövetséget IV. Vencel ellen öccse, Zsigmond III. Albert osztrák herceggel és Jobst morva őrgróffal. A cseh királyt elfogták és Bécsbe vitték, mire ő Znojmóba szökött. A zavaros időkben a morva-osztrák határvidéken nagy konjunktúrája volt a rablólovagoknak. A két leghíresebb: Lamberg János (Sokol, vagyis sólyom) és Kunstatt Henrik (a „Sovány Ördög”). Az előbbit akarta kifüstölni Znojmóból 1404-ben Zsigmond magyar és német király és IV. Albert osztrák herceg. A leleményes Sokol lovag azonban biológiai fegyvert vetett be az ostromlók ellen: rozoga hordókat töltetett meg fekáliával, amit aztán a támadók közé gurítottak. Az eredmény nem maradt el: mindkét uralkodó elkapta a vérhast. A bécsi csodadoktor gyógymódja meglehetősen egyedi volt: a két uralkodót egy napra lábuknál fogva fellógatta a sátrukban, „hogy a rossz levegő kimenjen a szájukon”. Albert belehalt a kúrába, Zsigmond viszont akkor még meggyógyult. 1437-ben viszont éppen itt halt meg, miközben feleségét, Cillei Borbálát akarta kiostromolni a városból. Mikor a király érezte, hogy közelg a vég, felvette császári díszruháját, koronáját és az utolsó kenetet, felült a trónjára, halotti misét rendelt magának, és a trónon ülve másnap meg is halt. Holttestét az itteni Szt. Miklós templomban ravatalozták fel. 1468-ban Znojmo alatt néztek szembe egymással Podjebrád György cseh király és Mátyás magyar király csapatai. Innentől kezdve 1490-ig egész Morvaországgal együtt a város is magyar kézen volt. 1631-ben II. Ferdinánd és zsoldosvezére, Wallenstein között itt újból megkezdődtek az alkudozások és 1632 áprilisában eredményre is vezettek. A harmincéves háború végén elfoglalták a svédek, 1683-ban pedig a Bécset felmenteni igyekvő Sobieski János lengyel király csapatai Znojmónál keltek át a Thayán. 1742-ben Nagy Frigyes poroszai, 1805-ben pedig Napóleon franciái szállták meg. 1809. július 11-én Károly főherceg utóhadai itt ütköztek meg Marmont és Masséna francia csapataival (znaimi csata), amit a znaimi fegyverszünet (július 12.) és október 14-én a bécsi béke követett. A városnak 1890-ben 14 516 lakója volt. A német lakosok java részét 1945-ben kitelepítették Ausztriába.

Nevezetességei

• IV. Károly császár által 1348-ban építtetett gótikus plébániatemplom (Szt. Miklós);
• kilenc csúcsú XV. századi toronnyal ellátott városháza;
• a morva őrgrófok egykori vára (egy időben kaszárnyaként használták, ma egy része a Hostan sörgyár, a másik pedig barokk kastély;
• rotunda a XI. századból (Régebben "pogány templomnak" nevezték, és Morvaország legrégibb épületének tartották.) Csehország legkorábbi freskói láthatók itt.
• a kétszintes Szt. Vencel-kápolna
• XIV-XV. századi katakombák a város alatt
• loukai premontrei kolostor
• minorita kolostor (ma Dél-morvaországi Múzeum)
• Hradiště (Pöltenberg): a Nagymorva Birodalom egyik IX-X. századi központja volt itt
• Charles Sealsfield (1793 – 1864) osztrák regényíró emlékei kötődnek a városhoz.

Gazdaság

• Edénygyártás
  • A znaimi edényről A Pallas nagy lexikona írja: "finomabb, csinosság és tisztaság miatt kedvelt, belül világos-sárga, kivül barna színű főzőedény, melyet Znaimban számos iparos készít. A Z.-t tisztátalanabb kaolinból készítik és nyersen okrából és barnakőből álló engobebal leöntik. A megszikkadt edények barna engobe-rétegébe bekarcolják és bevésik az egyszerű díszítést, mely tehát barna alapon sárgásfehér mintákat mutat. A szárított és egyszer égetett edényeket ólmos-bóraxos mázzal vonják be. Egy másik neme a Z.-nek vörös-barna fazekas-agyagból készül s belül fehér agyaggal van engobozva."
• bőripar,
• ecetgyártás,
• pamut- és posztószövés, zöldségtermesztés (uborka, mustármag)

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1869 és 2024 között

Lakosok száma	10 415	35 758	25 993	21 696	39 271	35 758	33 823	33 780	33 370	34 160
	1869	1890	1921	1950	1980	2001	2017	2019	2022	2024

Adatok: Wikidata

Egyéb

A város német nevére emlékeztet a znaimi marhasült.

További információk

• a város honlapja
• a város turisztikai honlapja