Zoljan
Zoljan falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Nekcséhez tartozik.
| Zoljan | |
.jpg) | |
| Zoljan télen | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Nekcse |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31500 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 637 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Terület | 18,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 28′ 34″, k. h. 18° 03′ 39″45.476238°N 18.060873°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 34″, k. h. 18° 03′ 39″45.476238°N 18.060873°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zoljan témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésEszéktől légvonalban 48, közúton 55 km-re nyugatra, Diakovártól légvonalban 32, közúton 44 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi lejtőin fekszik. Áthalad rajta a Nekcse-Bród főútvonal és a Nekcse-Pleternica vasútvonal. Településrészei: Tajnovac, Štukino brdo, Donja Mala, Poljana, Novi Zoljan, Stari Zoljan (egykor Švapski Zoljannak is hívták) és Potok.
Története
szerkesztésA régészeti leletetek tanúsága szerint a falu területe már az őskor óta lakott volt. A Nekcsét elkerülő út építésének megelőző munkálatai során az építendő út nyomvonalán, a Grbavica nevű magaslat alatt, a Nekcsei-patak nyugati partján őskori és középkori leletek kerültek elő. Számos, a 9. századtól a 10. századig terjedő időre jellemző, fésült hullámokkal díszített középkori kerámiát találtak. Néhány régebbi kerámia és kőszerszám is előkerült, melyek a késő neolitikum és a kőrézkor időszakához, az i. e. 3500 és 2200 közötti időhöz tartozott. A „Gaić” lelőhelyre a Nekcsei-patak délkeleti oldalán, a Gaić-erdőtől nyugatra, a Slobodnica és Alsómiholjác közötti gázvezeték építése során bukkantak. Az itteni szántóföldön és rét területén talált cseréptöredékek és téglák egyértelműen középkori településre utalnak.
A jelek szerint a középkori falu nem a mai helyen, hanem feljebb, a Krndija-hegységben feküdt. Lakói csak a mai út elkészültével települtek le a hegyek közül az út mellé. A régi falu Szent Katalin templomát és plébánosát 1333-ban és 1335-ben is említi a pápai tizedjegyzék. A templom vélhetően a falun kívül, magányosan állt, helye pedig nem egyezik a mai Szent Katalin templom helyével. A korabeli jelentés szerint 1824-ben az új kápolna építésekor bontották le. Zoljant a mai nevén csak a 16. század óta nevezik. Nikolić atya egy 1660-as jelentésében, mely még a török uralom idején kelt „Zoglian” néven említi. A második világháború előtt a Zoljan név helyett még a településrészek neve (Poljana, Donja Mala, Štukino brdo, Švapski Zoljan, Tajnovac és Potok) volt az elterjedt. Ezeket ma is így nevezik.
A török uralom előli felszabadítás után osztozott a nekcsei uradalomhoz tartozó többi falu sorsában. Előbb kamarai birtok lett, majd a nekcsei uradalommal együtt előbb Johann Ferdinand Kyb, majd Catarina Caraffa lett a birtokosa. 1708-ban a nekcsei birtokkal együtt az udvari kamara igazgatása alá került. Az uradalmat 1723-ban a császár Lamperg Ferenc Antal hercegnek adományozta, aki 1726-ban eladta az eszéki erőd parancsnokának, Oduyer Antal gróf tábornagynak. 1734-ben a nekcsei uradalommal együtt a Pejácsevich család lett a település birtokosa, akik a második világháború végéig birtokolták.
Az első katonai felmérés térképén „Soliane” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zolyán” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zolyan” néven 59 házzal, 355 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
A településnek 1857-ben 361, 1910-ben 759 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 86%-a horvát, 3%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 733 lakosa volt.
Lakossága
szerkesztés| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 361 | 448 | 483 | 555 | 722 | 759 | 743 | 841 | 892 | 889 | 861 | 823 | 723 | 790 | 817 | 733 |
Gazdaság
szerkesztésA helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság, a szőlőtermesztés és az állattartás. A lakosság egy része a Našicecementu d.o.o. cementüzemben dolgozik.
Nevezetességei
szerkesztés- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1922-ben épült, 1971-ben megújították. A nekcsei Szent Antal plébánia filiája. A falu régi kápolnáját 1824-ben építették és a mai templom építésekor bontották le.
- A falutól nem messze a Krndija lejtőjén fekvő erdőben a Crni Potok nevű helyen az 1990-es évek közepén emlékművet állítottak fel a horvát hadseregnek a környező falvakból származó, partizánok által meggyilkolt és eltűnt katonáinak tiszteletére. Ezt a brutális bűncselekményt a partizánok 1945. júniusában követték el.
Oktatás
szerkesztésA falu tanulói a nekcsei Dora Pejačević általános iskolába járnak.
Sport
szerkesztés- Az NK Zoljan labdarúgócsapata a megyei 2. ligában szerepel.
- "Veteran 132" Zoljan lövészklub
Egyesületek
szerkesztés- A DVD Zoljan önkéntes tűzoltóegyletet 1983-ban alapították.
- LU "Jelen" Zoljan vadásztársaság
- UU Zoljan +50 nyugdíjas egyesület
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...761. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 69. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
szerkesztés- Nekcse város honlapja (horvátul)
- Hrvatska enciklopedija – Našice (horvátul)
- A nekcsei Szent Antal plébánia honlapja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
További információk
szerkesztés- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Nasice.com – Nekcse város információs portálja (horvátul)
