Zsoldos László

(1874–1926) magyar újságíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 6.

Zsoldos László, Ruzitska (Budapest, 1874. január 26.Budapest, 1926. május 3.) hírlapíró, tárca- és novellaíró.

Zsoldos László
Született1874. január 26.
Budapest
Elhunyt1926. május 3. (52 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiRuzitska Ede
Foglalkozásaújságíró
SablonWikidataSegítség

Családi neve Ruzitska, a zeneszerző és zenepártoló Ruzitska család tagja, édesapja Ruzitska Ede, apai nagyapja Ruzitska György. Középiskolai tanulmányait a kegyesrendiek budapesti főgimnáziumában elvégezvén, a jogi pályára lépett, de jogi tanulmányait csakhamar abbahagyva hírlapíró lett. Sírja az Új köztemető 71-es parcellájában található.

Szépirodalmi és egyéb dolgozatai a következő lapokban jelentek meg 1893-tól kezdve: Magyarország, Hazánk, Magyar Ujság, Pesti Napló, Pesti Hírlap, Magyar Szó (melyben számos vezércikke, s Gale Ottó néven sok humoros krokija jelent meg), A Polgár, Budapesti Hírlap, Vasárnapi Ujság, Uj Idők, Élet, Magyar Lányok, stb.

  1. Ősz (versek). Budapest, 1893.
  2. Cato kutyám és egyéb történetek. Budapest, 1903.
  3. Egy kosár szamócza. Budapest, 1904.
  4. Barátom a huszárfőhadnagy és egyéb történetek. (Mikszáth Kálmán előszavával). Budapest, 1908. (2. k. u. ebben az évben).
  5. A fekete huszár. Regény. Budapest, 1909. (megnyerte 1911. az MTA Ormódy-díját).
  6. A muskátli és egyéb történetek (Kis Könyvt.). Budapest, 1911.
  7. Három királyok. Budapest, 1912.
  8. Vica regénye. Budapest, 1912.

Folyóiratokban megjelent regényei: Pamino (Vasárnapi Ujság). Fölfelé megyünk (Élet). A bűvös lapda (Jó Pajtás). A «Felhő» utasai (Zászlónk).

További információk

szerkesztés
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.