Zsuffa Ervin

(1935) magyar agrármérnök, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 19.

Zsuffa Ervin (Cegléd, 1935. május 23. – ) magyar agrármérnök, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes.

Zsuffa Ervin
Született1935. május 23. (89 éves)[1]
Cegléd[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • agrármérnök
  • politikus
Tisztségeminiszterhelyettes (1988. február 16. – )
SablonWikidataSegítség

Középiskolai tanulmányait követően agrártudományi egyetemen tanult tovább, ahol 1959-ben mezőgazdasági mérnöki oklevelet szerzett. Diplomázását követően szülővárosában helyezkedett el, a Ceglédi Járási Tanács mezőgazdasági osztályán, ahol eleinte mezőgazdász, majd főmezőgazdász, később pedig osztályvezető beosztásban tevékenykedett. Közben, 1961-ben belépett a Magyar Szocialista Munkáspárt]]ba (MSZMP).

Hat év járási munkavégzés után, 1965-ben minisztériumi állományba került át: a következő hat esztendőben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban járta be a hivatali ranglétra fokozatait, a főelőadói, majd a csoportvezetői beosztáson át egészen az osztályvezető-helyettességig.

1971-től az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpolitikai Osztályán lett politikai munkatárs, e minőségében végezte el 1973-ban az MSZMP Politikai Főiskola három hónapos vezető-továbbképző tanfolyamát. 1975-től alosztályvezetővé léptették elő, 1978-tól pedig osztályvezető-helyettes lett; ugyanabban az évben elvégezte a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottsága által fenntartott Társadalomtudományi Akadémia két hónapos vezető-továbbképzőjét is.

Az 1980-as évtizedben kétszer is új feladatot kapott: 1984-ben az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesévé nevezték ki – e minőségében folytatott tanulmányokat 1987-ben az SZKP Akadémián is –, 1988. február 16-tól[2] pedig a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter helyettese lett. Támogatója volt a Bős–nagymarosi vízlépcső megépítésének; mint a tárca vízgazdálkodásért felelős szakembere, egy, 1989 márciusának utolsó napján tartott tanácsülés meghívottjaként úgy érvelt: ha a vízlépcső nem épül meg, az nemhogy megtakarítást jelentene, hanem több tízmilliárdnyi veszteséget okoz a népgazdaságnak.[3]

  1. a b Magyar Nemzeti Névtér, 2019. (Hozzáférés: 2023. július 13.)
  2. Minisztertanácsi határozatok. Magyar Közlöny, 4. sz. (1988) 1245. o. (fizetős hozzáférés)
  3. Vida István: A homo kádárikusz a Mekibe és a Humába megy: Ezt írta a Kisalföld húsz éve. Kisalföld, LXIV. évf. 74. sz. (2009. március 28.) 16. o. (fizetős hozzáférés)