Zsurnalizmus
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A zsurnalizmus olyan kifejezés, amellyel a sajtónyelvben egy új helyzetet, eseményt, jelenséget jelölnek meg és a kifejezés ismételgetése következtében a köznyelv része lesz, ezáltal az olvasók/nézők az adott helyzetet, eseményt, jelenséget ezt követően ezzel a kifejezéssel jelölik meg.
Pozitív értelemben
szerkesztésA zsurnalizmus segíthet a tájékozódásban és elkerülhetővé teszi a körülményes szaknyelvi meghatározásokat (például Öböl-háború, megélhetési politikus, Aranycsapat).
Negatív értelemben
szerkesztés- A zsurnalizmus pejoratív értelemben olyan kifejezés, amellyel az újságíró a saját tájékozatlanságát leplezi le, főként akkor, ha a szaknyelvi kifejezéseket nem érti, vagy nem ismeri, vagy elhanyagolja a különbségtételt olyan fogalmak között, amelyek között az adott szaknyelv különbséget tesz. Az ilyen zsurnalizmus például „a tokaji bor magyar márka” „a tokaji bor egy magyar földrajzi árujelző” helyett, összemosva a márka (= védjegy) kifejezés értelmét a borok eredetvédelmének jogi formájával.
- Ugyancsak negatív értelemben a közhely is nevezhető zsurnalizmusnak, vagyis tartalom nélkül használt kifejezés, metafora (például "a ködös Albion", Anglia helyett, vagy „a hőmérő higanyszála”, holott ismert dolog, hogy a higanyt tartalmazó hőmérők előállítása és forgalmazása évtizedek óta tilos Európában a mérgezés és környezetszennyezés veszélye miatt).