Zvi Hecker
Zvi Hecker, héberül: צבי הקר (Krakkó, 1931. május 31. – Berlin, 2023. szeptember 24.) lengyelországi születésű izraeli építész, egyetemi tanár.
| Zvi Hecker | |
 | |
| 2013-ban Ostravában | |
| Született | Tadeusz Hecker 1931. május 31.[1][2][3][4] Krakkó, Lengyelország |
| Elhunyt | 2023. szeptember 24. (92 évesen)[5] Berlin, Németország |
| Állampolgársága | izraeli |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Krakkói Műszaki Egyetem (?–1950) Technion – Izraeli Műszaki Egyetem (1954–1955) Avni Művészeti Iskola (1955–1957) |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zvi Hecker témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja
szerkesztésTadeusz Hecker néven született Krakkóban. Lengyelországban és Szamarkandban nőtt fel. Építészeti tanulmányait a Krakkói Műszaki Egyetemen kezdte.[7] 1950-ben vándorolt ki Izraelbe, ahol folytatta tanulmányait az Izraeli Műszaki Egyetemen (Technion) és 1955-ben diplomázott. A Technionban évfolyamtársa volt Eldar Sharon és tanára volt Alfred Neumann építész.[8][9] 1955 és 1957 között festészetet tanult az Avni Művészeti Iskolában.[10] 1957 és 1959 között az Izraeli Védelmi Erők (IDF) Hadimérnöki Hadtesténél szolgált.[8]
Katonai szolgálata után építészeti céget alapított Eldar Sharonnal (1964-ig) és Alfred Neumann-nal (1966-ig). Az akkori izraeli gazdasági viszonyok lehetővé tették számukra, hogy viszonylag rövid idő alatt sok projekttel elkészüljenek, ami a nemzetközi figyelmet is felkeltette. Közös munkáik közé tartozik az akzibi Mediterrane Sea Club (1960–1961), a Dubiner-ház (1963), a Hajím Laskov Tisztképző Iskola (1963–1967, Bahad 1), az Izraeli Védelmi Erők főtisztképző iskolája, majd később annak zsinagógája (1969–1971) és a Bat Jam-i városháza (1963–1969).[11] Terveik sok pontban megegyeztek a metabolizmus mozgalommal,[12] metaforikus alakzatokat kölcsönözve a természettől a morfológiai struktúrák tervezéséhez.[13] Ezeknek az építményeknek a modularitása, mint például a Dubiner-ház, hatással volt Moshe Safdie Habitat 67 projektjére.[14]
Tanított a kanadai Laval Egyetemen, az amerikai Texas Egyetemen, a St. Louis-i Washington Egyetemen, az Iowa Állami Egyetemen, az osztrák Bécsi Iparművészeti Egyetemen és a Technionon.[15] Rendszeresen publikált írásokat munkásságáról.[16] Többek között Peter Cookkal és John Hejdukkal írt közösen könyveket.[17]
Berlinben és Tel-Avivban élt. Részt vett a németországi zsidó közösség életében és más nemzetközi projektek tervezésében. Lengyel, héber, német, arab, angol és francia nyelven beszélt.
2023. szeptember 24-én 92 éves korában hunyt el Berlinben.[18][19]
Művei (válogatás)
szerkesztés1958-tól adminisztratív épületeket és bevásárlóközpontokat tervezett elsősorban Izraelben és Németországban, de dolgozott Franciaországban, Hollandiában, az Egyesült Államokban, Kanadában és Iránban is.
- 1954: A függetlenségi háború emlékműve, Haifa
- 1970: Zsinagóga a Negev-sivatagban
- 1972: Zsinagóga a Ben-Gurion repülőtéren, Tel-Avivban
- 1982–87: Yoseph zsinagóga, Ramot, Jeruzsálem
- 1986: Művészeti Múzeum, Palm Springs, Kalifornia, Egyesült Államok
- 1990–95: Heinz Galinski Iskola (zsidó általános iskola), Berlin, Németország
- 1992: Anatol France Iskola, Drancy, Franciaország
- 1992–96: Palmach Történeti Múzeum, Ramat Aviv, Tel-Aviv
- 1996: Hadsereg Múzeum, Jeruzsálem
- 1996: „Az emlékezés helye”, Lindenstraße, Berlin, Németország (Micha Ullmannal és Eyal Weizmannal közösen).
- A kreuzbergi zsidó közösségnek és a Lindenstrasße-i zsinagógájuknak állít emléket, amelyet 1891-ben Wilhelm Cremer és Richard Wolffenstein építészek (Cremer & Wolffenstein) terveztek. Egykor Berlin egyik legnagyobb vallási épülete volt, 1800 fő befogadóképességgel. A nácik tönkretették az 1938-as novemberi pogromban a kristályéjszakán. A lerombolt zsinagóga emlékműve létrehozása során az eredeti alaprajz szerint a padok helyét újrabetonozták, és ahol a bima állt, oda fákat ültettettek. A tervezők a padokat a Talmud lapjain szereplő mondatokként képzelték el.[20]
- 1995–99: Zsinagóga és zsidó közösségi központ, Duisburg, Németország
- 1998: Városi könyvtár, Haifa
- 1999: Zsidó közösségi központ, Mainz, Németország
-
Spirális ház,
Ramat Gan -
Dubiner-ház,
Ramat Gan -
Lakóház,
Ramot Polin -
Városháza,
Bat Jam -
Palmach Múzeum,
Tel-Aviv -
Zsidó közösségi központ, Duisburg
Díjai, elismerései
szerkesztés- Német kritikusok díja (1995, a Heinz Galinski Iskoláért)
- Rechter-díj (1999)
Irodalom
szerkesztés- Zvi Hecker, Sketches, szerkesztette Andres Lepik, Ostfildern 2012 ISBN 978-3-7757-3383-0
- Zvi Hecker: The House of the Book. a fényképeket készítette Hélène Binet. Black Door Publications, London 1997, ISBN 1-901033-15-5
- Zvi Hecker, K. Feireiss, H.-J. Commerell: Die Heinz-Galinski-Schule in Berlin. Wasmuth Verlag, Berlin 1997, ISBN 3-8030-2503-6
- D. Fleischer: Morphology of Hecker's geometry. In: The Architectural Review. 165.1979, 358. o.
- Antje Hansen: Hecker, Zvi. In: Allgemeines Künstlerlexikon. Die Bildenden Künstler aller Zeiten und Völker (AKL). 70. kötet, de Gruyter, Berlin 2011, ISBN 978-3-11-023175-5, S. 520 f.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Zvi Hecker. RKD – Holland Művészettörténeti Intézet. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ Zvi Hecker (holland nyelven)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Polish-Israeli Architect Zvi Hecker Passes Away at the Age of 92. ArchDaily. (Hozzáférés: 2023. szeptember 26.)
- ↑ Zvi Hecker. (Hozzáférés: 2023. szeptember 26.)
- ↑ Peter Cook, Rosie Llewellyn-Jones. New Spirit in Architecture, Rizzoli. 1991. 149. o.
- ↑ a b "Zvi Hecker" Arcspace. 2001-03-07
- ↑ Hillit Mazor. "From Bat-Yam to Rishon Letsion" Archiválva 2019. július 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, Architecture of Israel Quarterly. 69. évfolyam, 2007 május
- ↑ The Palmach History Museum - Architect Velence Biennalé Izraeli Pavilion
- ↑ "Three Generations of Sharon Architects – A Historical Summary" Archiválva 2007. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Sharon Architects
- ↑ Marco Bussagli. Understanding architecture, I.B. Tauris. 2005. 197. o. ISBN 1-84511-089-7
- ↑ Michael Avi-Yonah. The Holy Land, Holt, Rinehart and Winston, 1973. 245. o. ISBN 0-03-003466-3
- ↑ Esther Zandberg. "Architecture / Building a stellar reputation". Háárec
- ↑ "Zvi Hecker | Architect | Berlin"
- ↑ Zvi Hecker. "Die Ära der Exzesse ist vorbei" Der Tagesspiegel
- ↑ John Hejduk et al. House of the Book, Black Dog Publishing, 1999. ISBN 1-901033-15-5
- ↑ „Polish-Israeli Architect Zvi Hecker Passes Away at the Age of 92”, Arch Daily, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. szeptember 26.) (angol nyelvű)
- ↑ Karin, Von: Der Architekt Zvi Hecker ist gestorben (német nyelven). moderneREGIONAL , 2023. szeptember 25. (Hozzáférés: 2023. szeptember 26.)
- ↑ Horst Zeitler. "Station 13: Vom Gotteshaus zum Getreidesilo – Die Liberale Synagoge in der Lindenstraße" Archiválva 2009. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Bildungsserver Berlin-Brandenburg
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Zvi Hecker című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Zvi Hecker című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
