Dieballa Géza
Fehérvári Dieballa Géza (Ercsi, 1867. december 20. – Budapest, 1926. június 26.)[4] belgyógyász, kórházi főorvos, egészségügyi főtanácsos, egyetemi magántanár, szakíró.
| Dieballa Géza | |
| Született | Dieballa Géza György Sándor[1] 1867. december 20.[1][2] Ercsi[1] |
| Elhunyt | 1926. június 26. (58 évesen)[3] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (1885–1891, orvostudomány) |
Élete
szerkesztésDieballa György (1837–1926) gyógyszerész, tiszteletbeli tanácsos és Limbeck Mária (1846–1916) fiaként született. Középiskolai tanulmányait 1876 és 1884 között a Zirc-Ciszterci rend Székesfehérvári Katolikus Főgimnáziumában végezte, és jeles eredménnyel érettségizett. A Bécsi Egyetemen és a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán tanult. 1891-ben avatták orvosdoktorrá. 1891 és 1894 között a II. sz. Belgyógyászati Kóroda gyakornoka, 1894 és 1899 között II. és I. tanársegéd Kétly Károly mellett. Közben egy évet utazási ösztöndíjjal nyugat-európai egyetemeken töltött (Strasbourg, Párizs, Berlin). 1899-ben a vér-, vese- és anyagcserebetegségek kór- és gyógytana című tárgykörből magántanári képesítést szerzett.[5] 1904-től a Szent Rókus Kórház Kun utcai fiókosztályának[6], 1907-től a Szent István Kórház VIII. sz. (belgyógyászati) osztályának főorvosa. 1914 novemberében kinevezték a Zita Közkórház belgyógyászati osztályának főorvosává[7] – a Szent István Kórházban betöltött állása mellett. 1918-ban a közegészségügy terén teljesített szolgálata elismeréséül megkapta az egészségügyi főtanácsosi címet.[8] Főként az anémia, a rák klinikumával, a Bright-kórral kapcsolatos vér-, vese- és anyagcsere-betegségek kérdéseivel foglalkozott.
1926. június 26-án Kecskeméti utca 11. szám alatt lévő lakásában önkezével vetett véget életének; szíven lőtte magát.[9] Székesfehérváron, a családi sírboltban helyezték végső nyugalomra.
Főbb művei
szerkesztés- A ferratinról. (Orvosi Hetilap, 1895, 14–15.)
- A haemoglobin tartalom és vérsejtszám befolyása a vér fajsúlyára anaemiásoknál. (Magyar Orvosi Archívum, 1896, 5.)
- Chlorosis és papilloretinitis. (Orvosi Hetilap, 1896, 10.)
- Anyagcserevizsgálatok Bright-kóros betegeken pajzsmirigy behatása alatt. Illyés Gézával. (Magyar Orvosi Archívum, 1897, 6.)
- Haematologiai tapasztalatok a chlorosisról. Budapest, 1898
- Anaemia perniciosa esete myeloid léptumorral és excessiv hydraemiával. (Budapesti Orvosi Újság, 1906, 49.)
- Heredonegeneratio és lues congenita. (Orvosi Hetilap, 1909, 1.)
- Egy 13 év előtt gyógyult anaemia perniciosaesetnek további sorsáról. II. Anaemia perniciosa remissiójának esete gümőkór kapcsán. (Orvosi Hetilap, 1910, 49.)
- Leukaemiaszerű vérkép rosszindulatú daganat kapcsán. Entz Bélával. (Orvosi Hetilap, 1912, 50.)
- Védekezés a typicus-fertőzés ellen hadikórházunkban. (Budapesti Orvosi Újság, 1915, 17.)
- Trichinosis halálos esete. Zalka Ödönnel. (Orvosi Hetilap, 1924, 25–26.)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2024. december 31.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2024. december 31.)
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2024. december 31.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest IV. (belvárosi) kerületi polgári halotti akv. 200/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. december 30.)
- ↑ Orvosi Hetilap, 1899. június 25. (43. évfolyam, 26. szám)
- ↑ Gyógyászat, 1904. július 10. (44. évfolyam, 28. szám)
- ↑ Fővárosi Közlöny, 1914. november 6. (25. évfolyam, 72. szám)
- ↑ Orvosi Hetilap, 1918. április 28. (62. évfolyam, 17. szám)
- ↑ (1926. június 27.) „Semmi magyarázata Diabella Géza professzor öngyilkosságának”. 8 Órai Újság 12 (143), 3. o. (Hozzáférés: 2024. december 31.)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8
- Fejér megyei életrajzi lexikon. konyvtar.vmk.hu (Hozzáférés: 2024. december 31.)
További információk
szerkesztés- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
- Révai nagy lexikona V. kötet (Csata–Duc). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1912.
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
