Wikipédia

Vecsei Pál

(1926–2002) orvos
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. január 23.

Vecsei Pál, születési nevén Weisz Pál (Mezőtúr, 1926. december 26. – Heidelberg, 2002. július 7.) orvos, az orvostudományok kandidátusa (1960).

Vecsei Pál
SzületettWeisz Pál
1926. december 26.
Mezőtúr
Elhunyt2002. július 7. (75 évesen)
Heidelberg
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaorvos
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1950, orvostudomány)

Élete

szerkesztés

Weisz Henrik (1890–1957)[1] orvos és Ritter Olga (1897–1997) gyermekeként született zsidó családban. Apja a két világháború között magánpraxist folytatott Mezőtúron. A második világháború idején apját deportálták, majd onnan hazatérve bekapcsolódott a párt munkájába, s részt vett a mezőtúri egészségügyi intézményrendszer fejlesztésében.[2]

Középiskolai tanulmányait 1936 és 1944 között a Mezőtúri Református Gimnáziumban végezte. 1944-ben kitüntetéssel érettségizett. A Debreceni Tudományegyetem Orvosi Karán kezdte meg felsőfokú tanulmányait. 1950. szeptember 22-én summa cum laude minősítéssel a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán avatták orvosdoktorrá. Már medikusként a Kórélettani Intézetbe került, ahol 1960-ig dolgozott. 1960-ban az orvostudományok kandidátusává habilitálták. 1960 és 1964 között az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet kutatólaboratóriumát vezette. 1965-től Humboldt-ösztöndíjjal prof. P. Wolffnál Homburg-Saarban, majd Mainzban folytatta a mellékvese témakörben kutatásait, az ottani egyetemeken. 1969-ben meghívást kapott Franz Gross professzortól a Heidelbergi Egyetem Farmakológiai Intézetébe a szteroidlaboratórium kifejlesztésére, ahol a fő téma a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer kapcsolatainak kutatása volt. 1971-ben habilitált, és 1975-ben nevezték ki professzornak, itt dolgozott haláláig (1992-től nyugdíjasként).

Művei

szerkesztés
  • Feltételes reflex kiépítése az adrenalin által okozott mellékvese C-vitamin csökkentéssel kapcsolatban. Gláz Edittel, Kertai Pállal, Vasenszky Szilárddal, Schulz Andrással, Szendi Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1952, 14.)
  • Magas gerincvelő átvágás (Th:1-2 segm.) hatása a mellékvesekéreg működésére. Gláz Edittel, Vasenszky Szilárddal. (Orvosi Hetilap, 1952, 44.)
  • Aneurin hatása a hypophysis-mellékvesekéreg rendszerre. Kemény Tiborral, Kertai Pállal. (Orvosi Hetilap, 1953, 23.)
  • Kísérletes adatok az endogen ACTH hatásával kapcsolatban. Gláz Edittel, Vasenszky Szilárddal. (Orvosi Hetilap, 1953, 43.)
  • Feltételes reflex kiépítése az asphyxia által okozott mellékvese ascorbinsav-csökkentéssel kapcsolatban. Weisz Károllyal, Händel Magdával, Pataki Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1953, 52.)
  • LPF-gyulladási faktor hatása a thrombocyták számára. Fehér Imrével, Ludány Györggyel, Tóth Erzsébettel. (Orvosi Hetilap, 1954, 49.)
  • Isonikotinsavhydrazid hatása patkányok hypophysis mellékvesekéreg rendszerére. Gáti Tiborral, Forrai Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1954, 51.)
  • Aneurin hatása patkányok kísérletes neurogen hypertoniájára. Boross Évával, Händel Magdával, Hermann Györggyel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1955, 4.)
  • Az aldosteronról. Gláz Edittel. (Orvosi Hetilap, 1956, 22.)
  • Fokozott vizelet aldosteron aktivitás virilismushoz vezető mellékvese carcinomában. Végh Pállal. Gláz Edittel, Sipos Péterrel. (Orvosi Hetilap, 1958, 13.)
  • Humorális tényezők hatása a veseműködésre exsiccosisban. III. Aldotosteronszerű aktivitásfokozódás exsiccosisban. Gömöri Pállal, Gláz Edittel, Suhanyeczky Annával, Dési Illéssel, Rigó Jánossal. (Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1958)
  • Aldosteron II. Gláz Edittel. – Mellékvese demedullált állatok hormonelválasztása , a mellékvese-kéreg állomány regenerációja folyamán. Horváth Lászlóval, Kádas Tamással, Köves Péterrel, Ritter Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1958, 44.)
  • Corticosteronelválasztás experimentális renalis hypertoniában. Gláz Edittel, Tóth Tamással. (Orvosi Hetilap, 1959, 21.)
  • Corticoszteroidok radiokémiai meghatározása 14C-vel jelzett tetrazoliumsókkal. II. Oldatból végzett meghatározások. Márton Józseffel, Gosztonyi Tamással. (MTA Központi Kémiai Kutató Intézetének közleményei, 1959, 4.)
  • Aldosteronotroph és corticosteronotroph anyag az emberi agyban. Kovács Kálmánnal, Dávid Margittal. (Orvosi Hetilap, 1960, 30.)
  • Aldosteron III. Gláz Edittel. (Orvosi Hetilap, 1960, 31.)
  • Véráramlás regisztrálásán alapuló vérnyomásmérés oxyméter segítségével. Horváth Mihállyal, Hermann Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1961, 12.)
  • Chromatográfiás vérhydrocortison meghatározása. Gláz Edittel, Demeczky Mihálynéval. (Orvosi Hetilap, 1962, 3.)
  • Aldosteron produkciók az általános adaptációs szindróma rezisztencia-stádiumában. Kemény Armandnéval, Purjesz Istvánnal, Ritter Lászlóval, Márton Józseffel, Gosztonyi Tamással. (Orvosi Hetilap, 1962, 34.)
  • Aldosteron. Gláz Edittel. Medicina. Budapest, 1964 (angolul: 1971, németül: 1975)
  • Bilirubin és steroid rebound újszülöttkori vércserék alatt. Rosta Jánossal, Kemény Verával. (Gyermekgyógyászat, 1964, 11.)
  • A tritiummal jelzett steroidok alkalmazása a mellékvesekéregfunctiós vizsgálatokban. Kemény Armandnéval, Márton Józseffel, Gosztonyi Tamással. (Orvosi Hetilap, 1965, 23.)
  • A mellékvesekéreg secretio vizsgálata (secretion rate) jelzett hydrocortison segítségével. Kemény Armandnéval, Gömör Bélával. (Orvosi Hetilap, 1966, 26.)

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Weisz Henrik halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 1166/1957. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. január 22.)
  2. ↑ (1952. augusztus 6.) „Alkotmányunk törvényként biztosítja az építő munkát”. Szolnokmegyei Néplap 4 (63), 4. o. (Hozzáférés: 2025. január 22.) 

Források

szerkesztés
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Fehér János (2003. december 28.). „Dr. Vecsei Pál (1926–2002)”. Orvosi Hetilap 144 (52), 2574. o. (Hozzáférés: 2025. január 22.) 

További információk

szerkesztés
  • Kiss Péter: Magyar zsidó orvosok. Életrajzok gyűjtemény. Budapest, 2016
A lap eredeti címe: „https://hu.wiki.x.io/w/index.php?title=Vecsei_Pál&oldid=27797376”