A közép mozdulatlansága
A közép mozdulatlansága eredetileg a Szertartások feljegyzéseinek a 31. fejezete, de a Szung ( )-korban kiemelték, és a Négy könyvnek nevezett konfuciánus alapművek sorába helyezték. A bizonytalan keletkezési korú és szerzőségű írás Konfuciusznak tulajdonított mondásokat, valamint minden kohéziót nélkülöző, a konfuciánus értékek szerinti tanításokkal kapcsolatos idézeteket tartalmaz.[1]
A közép mozdulatlansága | |
Szerző | Zisi |
Eredeti cím | Csung jung ( ) |
Ország | ókori Kína |
Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
Műfaj | konfuciánus szent könyv |
A Wikimédia Commons tartalmaz A közép mozdulatlansága témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Átírási segédlet | |
Csung jung | |
Kínai átírás | |
Hagyományos kínai | 中庸 |
Egyszerűsített kínai | 中庸 |
Mandarin pinjin | Zhōng yōng |
Wade–Giles | Chung1-yung1 |
Kantoni jűtphing | Jung1-yung4 |
Története
szerkesztésA Szertartások feljegyzései tartalmazta szövegeknek a szerzősége és a keletkezési kora egyaránt bizonytalan. Különböző művekből és korokból származó írások egybegyűjtésével állíthatták elő, valamikor a Han-kor elején. Ugyanis ez a mű volt az egyike azoknak, amelyek a leginkább megsínylették az i. e. 213-ban Csin Si Huang-ti ( ) által elrendelt könyvégetést, melynek célja az volt, hogy a Csou ( )-kori konfuciánus hagyományokra hivatkozó arisztokrácia előjogait az első császár eltörölje. A Csin ( )-dinasztia bukását követően, a Han-dinasztia első uralkodói minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy rekonstruálják a megsemmisült műveket, és ennek a kései kompilációnak a nyomai fedezhetők fel a Szertartások feljegyzéseinek szövegein.[2]
A közép mozdulatlanságát a Szung ( )-kori konfuciánus filozófus és filológus, Csu Hszi ( ) (朱熹; 1130–1200) A nagy tanítás (Ta hszüeCsung jung ( ) 《大學》) című 42. fejezettel együtt kiemelte a műből, kommentárokkal ellátva a konfuciánus kánonnak az úgynevezett Négy könyv (sze su ( ) 《四書》) csoportjába helyezte a Beszélgetések és mondások, valamint Menciusz műve mellé.[3]
Keletkezése, szerzősége
szerkesztésA közép mozdulatlansága fennmaradt szövege tartalmi szempontból két jól elkülöníthető részből áll: egy viszonylag szerény terjedelmű fő szöveg, amit magának Konfuciusznak tulajdonított mondások és a Dalok könyvéből származó idézetek követnek, valamint Konfuciusz és a Lu fejedelmének, Aj ( )nak beszélgetése az eszményei uralkodó erényességéről. Vang Po ( ) (王柏; 1197–1274) úgy vélte, hogy eredetileg két Csung jung ( ) című mű létezett, amelyeket a Szertartások feljegyzéseinek szerkesztésekor összeolvasztottak. A Han-kortól kezdve a művet Konfuciusz unokájának, Ce-sze ( )nek (子思; kb. i. e. 481–402) tulajdonítják. A szöveg tartalmi és stiláris vizsgálata alapján azonban egyértelmű, hogy A közép mozdulatlansága semmiképpen nem lehet Ce-sze ( ) műve, hanem csak az egységes kínai állam megteremtése (i. e. 221) után íródhatott. Nem zárható ki azonban, hogy Ce-sze ( )től származó töredékeket is tartalmazhat.[4]
Fordítása
szerkesztésA magyar fordítása teljes terjedelmében Tőkei Ferenc tolmácsolásában olvasható.[m 1]
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ Lásd: Tőkei 1986. 191–210. o.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Tőkei 1986. 177. o.
- ↑ Riegel 1993. 293. o.
- ↑ Tőkei 1986. 177. o.
- ↑ Tőkei 1986. 178. o.
Források
szerkesztés- ↑ Riegel 1993: Riegel, Jeffrey K. Li chi 禮記. In Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp. 293–297. ISBN 1-55729-043-1
- ↑ Kínai filozófia 1986: Kínai filozófia, Ókor I. kötet. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963 05 4294 3
Külső hivatkozások
szerkesztés- Zhong Yong Az eredeti kínai szöveg angol fordításban és Csu Hszi ( ) kommentárjaival – Chinese Text Project
- Doctrine of the Mean (Chinaknowledge)
- Doctrine of the Mean A. Charles Muller angol fordításában
- The Doctrine of the Mean James Legge angol fordításában
- The Doctrine of the Mean Wing-tsit Chan angol fordításában