A zsidókhoz írt levél

A Zsidókhoz írt levél (Héber levél) az Újszövetségbe kanonizált levél. A szerző és a címzettek "személyéről" a modern bibliakutatók nem jutottak megegyezésre, de nem Pál apostolhoz kapcsolják a levelet. Szerzőjét ismeretlen személynek tekintik;^[1] és a levél Pál stílusának szándékos utánzásával íródott.^[2] Néhányan azt mondják, hogy talán a hetven tanítvány közé tartozó Priscilla és Aquila a szerzői,^[3]^[4] akik Pál apostollal dolgoztak együtt. A levél keletkezési ideje az első század.

A szerző

Csak találgatások állnak rendelkezésre a levél szerzőjének megállapításában.

Korábban Pál apostol leveleihez sorolták, erősen megoszlanak azonban a vélemények, hogy valóban tőle származik-e, vagy Pál egyik követőjétől. Nyelvezete nem Pál írásmódja. Másképpen idézi és használja az ószövetségi szövegeket is. Maga a tanítás is benne másképp van előadva.^[5]

Napjainkban szinte minden kutató már nem Pál apostolt tekinti a levél szerzőjének,^[6] hanem egy ismeretlen, a páli teológia hatása alatt álló írót.^[1]^[2]^[7] A 2. és 4. évszázad között nem tartották a kanonikus Szentírás részének sem.

Alexandriai Kelemen szerint ugyan Pál írta, csak Lukács fordította görögre. A 3. évszázadban Órigenész felvetette, hogy talán nem az apostol a szerző, és megjegyezte: "Csak Isten tudja valójában ki írta ezt a levelet". Azt is felfedezni vélte, hogy aki írta, emlékezetből idézte az apostolt. Tertullianus szerint Barnabás lehetett a szerző. Luther Márton éppen a szónokiasság miatt az alexandriai Apollóra gyanakodott.

Akik nem tartják közvetlenül Pál apostol levelének ma sem, azok hiányolják a bevezetésben a szokásos bemutatkozást, továbbá a stílust előkelőnek és szónokiasnak látják, és ezért nem levélnek, hanem prédikációnak tartják. Maga a tanítás is benne másképp van előadva, mint Pál leveleiben megszokott. ^[5] A mai kutatók hajlanak arra, hogy a páli iskolából, hellenista kultúrkörből írta valaki ezt a levelet, az 1. század végén.

Akik szorosan Pálhoz kapcsolják, hivatkoznak a jelképes beszédre, a célzások azonosságaira, melyek a többi - Pál apostol által írt - levél jellemzői. E szerint Pál Itáliában, Rómában volt (Zsid 13,24; 10,34), talán 67 körül, így Pál halála előtt keletkezett.

1931-ben találtak egy tekercseket amit Chester Beattynak neveztek el. A kettes számú tekercs nyolcvan lapot tartalmaz, Pál leveleinek gyűjteménye, közöttük ez is.

A levél címzettjeiről is megoszlanak a vélemények: Palesztinában, száműzött zsidó keresztényeknek szólhatott, de nem tudni, hogy pontosan hol.

Szerkezete

1-2. Jézus nagyobb, mint az angyalok.
3-7. Jézus és Mózes. Melkisédek és Áron.
8. és 9. fejezet
10. Felszólítás szorgalomra és hűségre.
11. A hit.
12. Felszólítások és figyelmeztetések.
13. Tisztesség, házasság szeretet.

Tartalmi összefoglaló

Az Ószövetséget hasonlítja össze a mindenek felett lévő Krisztus dicsőségével. Az állításokat többek között a zsoltárok könyve vett idézetekkel támasztja alá. Azt tanítja a szerző, hogy Isten új szövetséget kötött az emberekkel Jézus Krisztusban. E szövetség lényege, hogy Jézus Krisztus, a Messiás kereszthalálával megváltotta az emberiséget az eredendő bűntől, ezért aki hisz benne és követi az Ő tanításait, annak megadatik az örök élet. Ez az új szövetség meghaladja azt, amit Mózes közvetítésével kötött Isten a kivonulás idején. (Lásd 8. és 9. fejezet.)

Kapcsolódó cikkek

Jegyzetek

↑ ^a ^b Alan C. Mitchell, Hebrews (Liturgical Press, 2007) p. 6.
↑ ^a ^b Clare K. Rothschild, Hebrews as Pseudepigraphon: The History and Significance of the Pauline Attribution of Hebrews (Mohr Siebeck, 2009) p. 4.
↑ Jobes, Karen H.: Who Wrote the Book of Hebrews?. Zondervan Academic , 2017. április 17. (Hozzáférés: 2022. március 9.)
↑ Andrews, E.D.. The Epistle to the Hebrews: Who Wrote the Book of Hebrews?. Christian Publishing House (2020). ISBN 978-1-949586-74-9
↑ ^a ^b Biblia - kommentár, Szent István Társulat, 1982
↑ Fonck, Leopold. "Epistle to the Hebrews." The Catholic Encyclopedia. Vol. 7. New York: Robert Appleton Company, 1910. Web: 30 Dec. 2009.
↑ Bart D. Ehrman, Forged: Writing in the Name of God – Why the Bible's Authors Are Not Who We Think They Are (HarperCollins, 2011) p. 23.

Források

Farkasfalvy Dénes: Bevezetés az újszövetségi Szentírás könyveihez. Szent István Társulat, Budapest [1994] ISBN 963-360-769-8
Zsidókhoz irt levél, krisztus.ro
George W. MacRae, S.J.: A zsidókhoz írt levél, pavogy.web.elte.hu
SPE SALVI KEZDETŰ ENCIKLIKÁJA, XVI. Benedek Pápa, vatican.va
Kommentár Archiválva 2012. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, biblia-társulat.hu

Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Alan_C._Mitchell_2007_p._6-1] Alan C. Mitchell, Hebrews (Liturgical Press, 2007) p. 6.

[Clare_K._Rothschild_2009_p._4-2] Clare K. Rothschild, Hebrews as Pseudepigraphon: The History and Significance of the Pauline Attribution of Hebrews (Mohr Siebeck, 2009) p. 4.

[Jobes_2017-3] Jobes, Karen H.: Who Wrote the Book of Hebrews?. Zondervan Academic , 2017. április 17. (Hozzáférés: 2022. március 9.)

[Andrews_2020_p.-4] Andrews, E.D.. The Epistle to the Hebrews: Who Wrote the Book of Hebrews?. Christian Publishing House (2020). ISBN 978-1-949586-74-9

[Biblia_-_kommentár,_Szent_István_Társulat,_1982_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--5] Biblia - kommentár, Szent István Társulat, 1982

[NewAdvent-6] Fonck, Leopold. "Epistle to the Hebrews." The Catholic Encyclopedia. Vol. 7. New York: Robert Appleton Company, 1910. Web: 30 Dec. 2009.

[7] Bart D. Ehrman, Forged: Writing in the Name of God – Why the Bible's Authors Are Not Who We Think They Are (HarperCollins, 2011) p. 23.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]