Alpár Ignác
Alpár Ignác József, születési nevén Schöckl Ignác József (Pest, 1855. január 17. – Zürich, 1928. április 27.) magyar műépítész, egyetemi tanár, a századforduló eklektikus építészetének egyik vezéralakja.
Alpár Ignác | |
1905 körül készült fényképe | |
Született | Schöckl Ignác József 1855. október 17.[1] Pest |
Elhunyt | 1928. április 27. (72 évesen)[1] Zürich |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Bauakademie (–1877) |
Halál oka | tüdőgyulladás |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
Építészi pályafutása | |
Jelentős épületei | Magyar Mezőgazdasági Múzeum Anker-palota Magyar Nemzeti Bank |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alpár Ignác témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Családja, tanulmányai
szerkesztésA pesti Józsefvárosban született, stájer eredetű iparoscsaládban. Apja, Schöckl Mátyás asztalosmester Pesten működő üzeme a legkülönlegesebb megrendeléseket is teljesítette, így például ők készítették a Pesti Vigadó nagy fesztávolságú ablakait. Anyja, Eisele Mária ősei württembergi kézművesek voltak. Ignác (még Schöckl néven) a belvárosi főreáliskola elvégzése után elszegődött kőművesinasnak, és 1873-ban szabadult fel. Ezután Hauszmann Alajos tanítványa lett, az ő irodájába került. Biztatására 1874-től a Berlin–Charlottenburgi Építészeti Akadémián folytatta tanulmányait, ahol többek között a frankfurti operaházat is építő Richard Lucae oktatta. Lucae-tanítvány volt maga Hauszmann Alajos, valamint Lechner Ödön és Pártos Gyula is.
Pályája
szerkesztésAz akadémia befejezése után berlini építészirodákban dolgozott. 1880-ban elnyerte a Schinkel-érmet. Abban az évben magyarosította nevét Alpárra. Itáliai tanulmányútjáról Hauszmann meghívta a budapesti Műegyetemre tanársegédnek a „Díszépítéstan” tanszékre, s itt 1882–1889 között előbb Steindl Imre, majd Hauszmann mellett volt tanársegéd.
1883-ban házasságot kötött Orth Antóniával, egy aradi kereskedő leányával. 1885-ben felvették a Corvin Mátyás szabadkőműves páholyba.
Hauszmann Alajos visszaemlékezése szerint Alpár meg akarta pályázni a Műegyetem újonnan létrehozott Építész Tanszékének tanári állását, s miután nem ajánlotta őt, meg is neheztelt rá. Alpár tehát az oktatás helyett a gyakorlati tervező építészi pályára lépett, s 1888-ban önálló irodát nyitott, először a Teréz körút 7., majd 1891-től az Almássy tér 15. szám alatt. Utóbbi épületet maga tervezte, s lakása is itt volt.
Összesen 130 jelentős épületet tervezett. Épületei – megyeházák, középiskolák, templomok, fürdők, bérházak, villák, kastélyok, katonai épületek, posta, színház és szálloda – a történelmi Magyarországon mindenfelé megtalálhatók.
Sok híres, vagy később híressé váló építészt foglalkoztatott. Az ő cégbélyegzője alatt dolgozott egy ideig: Almásy Balogh Loránd, Führer Miklós, Kotál Henrik, Hajós Alfréd, Hübner Jenő, Orth Ambrus, Gyöngyöshalászi Takách Béla, Radó Sándor. Ugyancsak töltöttek nála rövidebb időt a Vágó László és Vágó József testvérek, továbbá Jámbor Lajos és Sebestyén Artúr is. A késői historizmus mestere volt, aki eklektikus elemeket is alkalmazott épületein. Hírnevét középületei alapozták meg.
A magyarországi építészet két domináns irányzata közül, az akadémikus jellegű historikus irányzatot Alpár Ignác neve hitelesítette. A nemzeti stílus megfogalmazásán, a magyar szecesszió és a népművészet által ihletett nemzeti stílus kialakításán Lechner Ödön és köre, a kor és a századforduló legkiválóbb építészei, Lajta Béla, Komor Marcell, Jakab Dezső, Jan Kotera fáradozott. Az 1890-es évektől Magyarországon is jelentkező szecesszió nem váltotta fel a historizmust, hanem együtt élt annak kései szakaszával.[2][3]
Évtizedekig elnöke volt a „Steindl-céhnek”, mely az építészethez kapcsolódó szakemberek, vállalkozók, művészek találkozóhelye volt. A tagok közül Maróti Géza, Moiret Ödön, Markup Béla, Telcs Ede, Róth Miksa, Jungfer Gyula több építkezésén munkatársai is voltak.
Az 1890-es években pályafutásának legnagyobb sikerét a millenniumi kiállítás Történelmi Épületcsoportjával érte el. E legismertebb műve Budapest XIV. kerületében a Városligeti-tó partján a millenniumi ünnepségek tiszteletére a magyar építészet történetét épületmásolatokkal ábrázoló Történelmi Épületcsoport, amelyet legjellemzőbb részéről Vajdahunyad várának neveznek.
1900–1914 között legfontosabb művei a bankok voltak, melyek a budapesti városképben (Szabadság tér, Vörösmarty tér, József nádor tér, Széchenyi István tér máig meghatározó szerepet játszanak, mint a Magyar Nemzeti Bank és a Tőzsdepalota, a mai Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium épülete.
Élete során számtalan tanulmányutat tett külföldön, beutazta szinte egész Európát, többször járt Olaszországban, Németországban, Egyiptomban.
Az első világháború után már nem tervezett, de a művészeti közéletben aktívan részt vett. Elnöke volt az Építőmesterek Ipartestületének, aktív tagja és 1904-től 1907-ig elnöke volt a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, tagja volt a Műemlékek Országos Bizottságának, az Országos Iparművészeti Társulatnak és az Országos Középítési Tanácsnak is.
Felesége halála után, 1918-ban házasságot kötött Csesznák Ilonával. 1928. április 27-én, amerikai útjáról hazatérőben hirtelen influenzát kapott, és tüdőgyulladásban[4] Svájcban halt meg. 73 évet élt. A Vajdahunyad várában ravatalozták fel, és innen kísérte a díszmenet a Kerepesi temetőbe.
Művei
szerkesztésPályázatai
szerkesztés- Berlin, Nyári színház pályázat (I. díj), 1878
- Berlin, Vendéglő belső pályázat (díjazott terv), 1879
- Berlin, Könyvtár pályázat (díjazott terv), 1880
- Berlin, Kultúregyesület székháza pályázat (Schinkel-érem), 1880
- Kassa, Színház pályázat (I. díj), 1891
- Budapest, Új épület telkének szabályozása pályázat (dicséret), 1892
- Budapest, Országos Kaszinó pályázat (III. díj), 1893
- Nagyszeben, Bérház pályázat (II. díj), 1893
- Győr, Városháza pályázat (I. díj), 1894
- Budapest, Margit-sziget rendezése pályázat (díjazott), 1900
- Budapest (Gellért-hegy), Szent Gellért-szobor elhelyezése pályázat (II. díj), 1900
- Pécs, Városháza pályázat (I. díj), 1903
- Budapest, Rudas gyógyfürdő pályázat (megvétel), 1904
- Budapest, Sáros fürdő pályázat (díjazott), 1904
- Budapest, Kultuszminisztérium pályázat (I. díj), 1905
- Hága, Békepalota pályázat, 1906
- Budapest (Gellért-hegy) Citadella átépítési terve, 1925
Templomok
szerkesztés- Segesvár, Református templom, 1887
- Dicsőszentmárton, Református templom, 1888
- Marosludas, Református templom, 1888
- Szászrégen, Református templom, 1888
- Piskitelep, Református templom, 1889
- Abafája, Református templom, 1889–90
- Brassó, Református templom és paplak (1962-ben lebontották), 1891
- Abrudbánya, Református templom, 1892[5]
- Kékes, Református templom, 1892
- Igazfalva, Református templom, 1901
- Wekerlefalva, Római katolikus templom, 1901
Vármegyeházák
szerkesztés- Segesvár (Piața Muzeului 7), Vármegyeháza, 1884–85
- Dicsőszentmárton, Vármegyeháza, 1886–90
- Déva (Piața Unirii 4, Deva 330152, Románia), Vármegyeháza, 1887–89
- Nyíregyháza (Hősök tere 5.), Vármegyeháza, 1891–93
- Kolozsvár (Calea Moților 3, Cluj-Napoca 400001, Románia), Vármegyeháza (ma Városháza), 1896–97
- Nagyenyed, Vármegyeháza átalakítása, bővítése, 1899–1903
Színház
szerkesztés- Nyíregyháza (Bessenyei tér 13.) Móricz Zsigmond Színház, 1894
Múzeum
szerkesztés- Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum épülete, 1902–1908
Oktatási intézmények
szerkesztés- Kolozsvár, Tudományegyetem bejárati tömbje, 1899–1902
- Budapest (Ménesi út), Eötvös József Collegium, 1910
Elemi iskolák
szerkesztés- Nyíregyháza (Luther u. 17.), Evangélikus elemi iskola, 1891-93
- Fiume, Állami kereskedelmi, polgári és elemi iskola, 1899
Gimnáziumok, líceumok
szerkesztés- Rózsahegy (Nem. A. Linku 60.), Főgimnázium, 1887–88
- Kisújszállás (Széchenyi u. 4.), Református főgimnázium, 1893
- Kiskunfélegyháza (Kossuth u. 9.), Katolikus főgimnázium (ma Móra Ferenc Gimnázium, 1896
- Pozsony (Palisady 31.), Evangélikus líceum, 1896
- Miskolc (Kálvin János u. 2.), Református Főgimnázium, 1896
- Brassó, Római Katholikus Főgimnázium (most: Áprily Lajos Főgimnázium), 1899
- Békéscsaba (Szeberényi tér 1.), Evangélikus Rudolf főgimnázium, 1899
- Budapest (Attila út 43.), Werbőczy (ma Petőfi) Gimnázium, 1899
- Gyulafehérvár, Katolikus főgimnázium, 1899
- Nagyszeben, Főgimnázium, 1899
- Szamosújvár, Állami főgimnázium, 1899
- Eger (Széchenyi u. 17.), Ciszterci rendház és gimnázium, 1900
- Nagykikinda, Állami főgimnázium és tornaterem, 1900
- Nyitra (Pietricka 6.), Katolikus főgimnázium, 1900
- Temesvár (Bulevardul Constantin Diaconovici Loga 37.), Állami főgimnázium, 1901
- Csíksomlyó, Szeminárium, főgimnázium, internátus, 1902
- Marosvásárhely, Főgimnázium és főinternátus, 1902
- Békés (Petőfi S. u. 11–13.), Szegedi István református gimnázium, 1902–1903
- Nyíregyháza (Szent István út 17.), Gimnázium bővítése, 1905
- Fogaras, Állami főgimnázium és tornacsarnok, 1907
- Gyula, Karácsonyi János Katolikus főgimnázium, 1910
- Budapest Erzsébetváros, Gimnázium és internátus
Reáliskolák
szerkesztés- Déva, Főreáliskola tornacsarnoka, 1894
- Pozsony (Zochova u. 1.), Állami Főreáliskola, 1894
- Lőcse (Stefan Klurberta 10.), Állami Főreáliskola, 1897
- Budapest (Rippl Rónai [korábban Bulyovszky] u. 26.), VI. kerületi főreáliskola (majd Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola, jelenleg azonban üresen áll), 1898
- Zsolna – Állami Főreáliskola, 1912
Leányiskolák
szerkesztés- Kolozsvár, Állami felsőleányiskola, 1898
Szállók
szerkesztés- Nyíregyháza (Dózsa Gy. út 1–3.), Korona szálló, 1893–96
Katonai létesítmények
szerkesztés- Pécs, Hadapródiskola (átépítették, ma Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar), 1897–98[6]
- Győr, Kaszárnya terve, 1891
- Nagyvárad (Rulikovszky út), Hadapródiskola, 1897–98
- Sopron (Bajcsy Zsilinszky út), Katonai főreáliskola (ma Soproni Egyetem), 1897–98
- Horvátverőce, Lovassági laktanya, 1900
- Pozsony, Honvédlaktanya, 1902
Kastélyok
szerkesztés- Szomolány, gróf Pálfy József várkastélyának terve, 1899
- Acsa (Ságivölgyi major), báró Prónay Dezső kastélya, 1900
- Szob (Árpád út 19.), Luczenbacher Pál kastélyának átépítése, 1904
- Csucsa, Boncza-kastély
- Tiszadob, ifj. gróf Andrássy Gyula kastélya 1880–85
Lakóházak
szerkesztés- Budapest (Teréz krt. 23.), Schőja-ház, 1887
- Budapest (Délibáb u.), Kemény-ház, 1890
- Budapest (Teréz krt. 22.), Stern-ház, 1890
- Budapest (Almássy tér 15.), Alpár Ignác lakó- és irodaháza, 1891
- Budapest (Erzsébet krt. 30.), Keinz-ház, 1891
- Budapest (Üllői út 89/a), Stroblentz-ház, 1892
- Budapest (Apostol u. 13.), Neuschlosz Ödön villája, 1898[7]
- Budapest (Bolyai u. 11.), Alpár Ignác villája, 1899
- Budapest (Zsigmond u. 11., Lipthay u.), Bruck-ház, 1899
- Budapest (Apostol u. 11.), Neuschlosz Marcell villája, 1899[8]
- Budapest (Andrássy út 112.), Ohrenstein-villa átalakítása, 1899
- Beocsin, Ohrenstein-nyaraló, 1900
- Beocsin, Spitzer-villa átalakítása, 1900
- Budapest (Váci u. 12.), Harkányi-ház, 1911
- Budapest (Kígyó u. 4.), Girardi-ház, 1914–16
- Budapest (Viola u. 7.), Alpár Ede háza
- Budapest (Várkert rakpart 17.), 1902
Bérházak
szerkesztés- Győr (Szent István út 6–10.), Nyugdíjalap bérházai, 1891
- Kolozsvár (Szentegyház u.), Status házak, 1898–1900
- Budapest (Csepreghy u. 4.), Walla-bérház, 1899
- Budapest (Alkotmány u. 10.), Redlich Sámuel bérháza, 1900
- Budapest (Báthory u. 5.), Neuschlosz-bérház, 1903–1904 (Vágó László és Vágó József közreműködésével)
- Beocsin, Tisztviselőház, 1905
- Budapest (Döbrentei u. 24., Várkert rkp. 17.), Harkányi Béla bérháza, 1911
- Budapest (Orczy út 41–45), Walla Rt. Bérházai, 1912
A millenniumi kiállítás épületei
szerkesztés- Budapest (Városliget), A millenniumi kiállítás Király-pavilon pályázat (I. díj), 1894
- Budapest (Városliget), A millenniumi kiállítás Történelmi főcsoportja (1897-től Magyar Mezőgazdasági Múzeum), 1894–96
- Budapest (Városliget), Millenniumi kiállítás Őshalászat és vadászat pavilonja, Edison kinetoskop, 1895–96
- Budapest (Városliget), Millenniumi kiállítás Redlich-, Spitzer-, Ohrenstein-, Walla-, és Neuschlosz-pavilon 1895–96
- Budapest (Városliget), Millenniumi kiállítás Trattner balatoni csárda, Müller cukrászda, 1895–96
Fürdőépületek
szerkesztés- Váradszentmárton mellett, Püspökfürdő Szent László fürdő gyógyháza, 1889
- Pöstyénfürdő (Park pasaz 3.), Kúrszalon, 1892–93
- Váradszentmárton, Félix fürdő
Gyárépület
szerkesztés- Budapest (Turbina u.), Eiselle (Láng) Gépgyár, 1890–91
Pénzintézetek székházai
szerkesztés- Budapest (Szabadság tér), Tőzsdepalota (később MTV-székház), 1899–1905
- Budapest (Szabadság tér 8–10.), Osztrák Magyar Bank (Nemzeti Bank), 1900–1905
- Budapest (Széchenyi tér), Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (Belügyminisztérium), 1905, 1913–17
- Budapest (Deák Ferenc utca 3–5.), Pesti Hazai Magyar Első Takarékpénztár (Budapesti Értéktőzsde), 1909
- Budapest (Dorottya u., Wurm u., József nádor tér), Magyar Általános Hitelbank (Pénzügyminisztérium), 1909–13
- Budapest (Deák tér), Anker-palota, 1907–10
Posta
szerkesztés- Temesvár (Ion C. Bratianu), Posta, 1911–13
Jótékonysági és egyesületi épületek
szerkesztés- Budapest (Egressy út 73.), Gyermekmenhely (Egressy Gábor Szakközépiskola), 1901
- Budapest (Semmelweis u. 5.), Steindl-céh helyisége, 1905
Emléktáblák, síremlékek
szerkesztés- Kazán-szoros, Széchenyi-emléktábla, 1885
- Budapest (Kozma utcai izraelita temető), Ohrenstein Henrik és Redlich Sámuel síremléke, 1902
- Budapest (Salgótarjáni Utcai Zsidó Temető), Wechselman Ignác síremléke, 1903
- Budapest (Kerepesi temető – Fiumei Úti Sírkert), Mechwart András síremléke, 1907
- Budapest (Salgótarjáni Utcai Zsidó Temető), Ullmann Adolf síremléke, 1925 k.[9]
Kilátó
szerkesztés- Törökbálint, Walla-kilátó
A lista az alábbi mű alapján készült: Marótzy Kata: 150 éve született Alpár Ignác
1926-ban a Gellért-hegyre Kotál Henrikkel közösen tervezett Magyar kálváriája nem valósult meg.[10]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
- ↑ Moravánszky Ákos: Építészet az Osztrák-Magyar Monarchiában 1867-1918. Corvina, Budapest, 1988}
- ↑ Sisa József - Dora Wiebenson(szerk.): Magyarország építészetének története. Vince. Budapest, 1998 ISBN 9639069949
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20200129_domonkos_csaba_budapest_tobb_jelkepes_epuletet_tervezte_a_165_eve_szuletett_alpar_ignac
- ↑ Az új templom, amelynek alapkövét 1889. május 23-án rakták le, 1890 augusztusára készült el. Eredetileg Alpár Ignác tervezte, de némi hiányosság, azaz beépítetlen négyzetméterek miatt az egyházi vezetőség Szalay Ferenc, szebeni építészt kérte fel a terv módosítására, valamint a munka levezetésére is. [1] és [2]
- ↑ A hadapródiskola neve gyakran változott, az alapításakor Honvéd Hadapródiskola 1922-től Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet, 1936-tól pedig Magyar Királyi Zrínyi Miklós Honvéd Reáliskolai Nevelőintézetnek, majd 1942-től Magyar Királyi Zrínyi Miklós Honvéd Gyalogsági Hadapródiskolának nevezték, 1944 végén Sopronba helyezték át, 1945-től ismét Pécsett működött, de már mint Dózsa tisztképző iskola. 1956-ban az épületeket és a hozzá tartozó területet a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek (POTE) adták át. A pécsi honvéd hadapród iskola története Archiválva 2015. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Az épület a Rózsadomb legjelentősebb és a közvélekedés szerint legszebb villája lett. 1901-ben az Architektur des XX. Jahrhunderts c. kiadványban Budapest legújabb épületeit Neuschlosz Ödön villája reprezentálta.[3] Archiválva 2015. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Alpár a villát reneszánsz és barokk motívumokat is alkalmazó eklektikus modorban tervezte. Ez jóval nagyobb volt, mint fivére, Neuschlosz Ödön villája, amit az indokolt, hogy az egyedülálló Ödönnel szemben Neuschlosz Marcel nagy családdal rendelkezett. A második világháborúban olyan súlyos károkat szenvedett az épület, hogy 1948-ban lebontották.[4] Archiválva 2015. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ https://zsidotemeto.nori.gov.hu/muveszet-epiteszet
- ↑ https://axioart.com/tetel/alpar-ignac-kotal-henrik-a-szent-gellerthegyen-epitendo-mag
Emlékezete
szerkesztés- 1958-ban az Építőipari Tudományos Egyesület (mai nevén: Építéstudományi Egyesület) alapította az Alpár Ignác-emlékérmet, amelyet évenként adományoznak a kiemelkedő tevékenységet elért építészeknek. Az elismerést 1998 óta Alpár Ignác-díjnak hívják.
- Az 1931. október 18-án felavatott, városligeti, Alpár Ignác-szobor (Telcs Ede műve) a mestert középkori céhmesteri ruházatban ábrázolja, amint feltekint a Vajdahunyad várára.
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 24. o.
- Sulinet: Alpár Ignác életútja (1855 – 1928)
- Marótzy Kata: 150 éve született Alpár Ignác
- Rosch Gábor: Alpár Ignác
- Szabadkőműves Wiki: Alpár Ignác
- https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-D1C7-V3L?mode=g&i=6&wc=92QB-3TL%3A40678301%2C51334101%2C1077276402&cc=1452460
Irodalom
szerkesztés- Rosch Gábor: Alpár Ignác építészete. Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2005
- Hajós György, Kubinszky Mihály, Vámossy Ferenc: Alpár Ignác élete és munkássága. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 2005
- Hauszmann Alajos: Alpár Ignác (1855–1928). In: Hauszmann Alajos. szerk.: Gerle János, Holnap Kiadó, Budapest, 2002. 318-319. oldal
- Alpár Ignác születésének 150. évfordulója tiszteletére „Az építészet kővé vált zene” címmel a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban rendezett emlékkiállítás, 2005. március 25.
- Déry Attila–Merényi Ferenc: Magyar Építészet 1867–1945., Urbino, 2000. 77–79. o.
- Elek Artúr: Alpár Ignác. In: Nyugat. 1928. 10. sz.
- Magyar Vilmos: Alpár Ignác élete és működése, 1-2.; Budapesti Építőmesterek Ipartestülete, Bp., 1933–1935
- Alpár Ignác 130. születésnapja alkalmából rendezett ünnepi ülés előadásai. Budapest, 1985. január 16.; szerk. Hajós György; Építőipari Tudományos Egyesület, Bp., 1985
- Gelléri Mór: Alpár Ignác. Élet- és jellemrajz, Kner Izidor Könyvnyomdája, Gyoma, 1914
- Márkus Jenő: Emlékbeszéd Alpár Ignácról – elmondotta a Steindl-céh 1929. évi április hó 6-án megtartott közgyűlésén Dr. Márkus Jenő, A Steindl-céh Kiadása, Budapest, 1929
- Rozsnyai József: Alpár Ignác; Holnap, Bp., 2020 (Az építészet mesterei)
- Kismarty-Lechner Jenő: Építőművészetünk a XIX. század második felében, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1945, 102-106. o.