Anker-palota
Az Anker-palota, közismertebb nevén Anker-ház eklektikus stílusban épült palota Budapest Terézvárosban, az Anker köz 1–3. szám alatt, a Deák Ferenc tér szomszédságában. 2013 óta használaton kívül áll, állapota életveszélyes volt.[3]
| Anker-palota | |
| (Anker-ház) | |
 | |
| Az Anker-palota épülete | |
| Település | Budapest VI. kerülete |
| Cím | Anker köz 1–3./Károly körút, Budapest, Magyarország  |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1908–1910 |
| Építési stílus | Eklektikus[1] |
| Felhasznált anyagok | Kő, beton, üveg stb. |
| Tervező | Alpár Ignác |
| Építész(ek) | Várnai Lajos |
| Kivitelező | Grünwald testvérek, Schiffer cég[2] |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Alapadatok | |
| Magassága | 53 m |
| Egyéb jellemzők | |
| Nevezetességei | okkersárga festése, klasszicizáló homlokzata |
| Elhelyezkedése | |
 Anker-palota
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 03′ 19″47.497900°N 19.055300°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 03′ 19″47.497900°N 19.055300°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Anker-palota témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztés1907-ben a bécsi székhelyű Anker Élet- és Járadékbiztosító Rt. pályázatot írt ki a pesti székház megépítésére. A pályázók között volt Lechner Ödön, Walter Sobotka, illetve Alpár Ignác, akinek a terve lett a győztes. 1908-ban kezdték el építeni Várnai Lajos építész vezetésével, és 1910-ben fejezték be. A mai Anker köz eredetileg az épülethez tartozó nyitott bazársorként működött (Anker-udvar).[4] A háborút követő államosítás után tanácsi bérházként is működött.[5]
Az épület ma
szerkesztésMeghatározó látványossága Budapest belvárosának, azonban egyre romló állapota miatt életveszélyessé vált. Tatarozása egyelőre várat magára.
Érdekességek
szerkesztésItt lakott Békés Itala, Hofi Géza, Polónyi Gyöngyi és Rátkai Márton.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Archivált másolat. [2016. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 2.)
- ↑ Archivált másolat. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 2.)
- ↑ Archivált másolat. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 2.)
- ↑ Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 55. o. ISBN 963-05-6410-6
- ↑ Archivált másolat. [2013. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 2.)