Amin Maalouf
francia nyelven alkotó libanoni író
Amin Maalouf (Bejrút, 1949. február 25. –) francia nyelven alkotó francia–libanoni író.
Amin Maalouf | |
2013-ban | |
Született | أمين رشدي معلوف[1] 1949. február 25. (75 éves)[2][3][4][5][6] Bejrút[7] |
Állampolgársága | |
Házastársa | Andrée Maalouf |
Szülei | Odette Maalouf Rushdi Maalouf |
Foglalkozása | |
Tisztsége | perpetual secretary of the French Academy (2023. szeptember 28. – ) |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Amin Maalouf témájú médiaállományokat. | |
Testvére, Nassim Maalouf libanoni klasszikus trombitaszólista. Közgazdasági és szociológiai tanulmányai után újságíró lett az arab nyelvű An Nahar napilapnál. A libanoni háború következtében 1975-ben Párizsba költözött, ahol a Jeune Afrique főszerkesztője lett. 1993-ban Goncourt-díjat kapott.
2011. június 23-án a Francia Akadémia tagjává választották, Claude Lévi-Strauss székét foglalta el.
2023. szeptember 28-án a Francia Akadémia állandó titkárává választották.[19]
Regényei
szerkesztés- Léon l'Africain (1986) – A pápa rabszolgája, Leo Africanus (2007) ISBN 9789630782937
- Samarcande (1988) – Szamarkand (2000) ISBN 9630768097
- Les Jardins de lumière (1991) – Fénykertek – Mani életének regénye (2008) ISBN 9789630653671
- Le Premier Siècle après Béatrice (1992)
- Le Rocher de Tanios (1993) – Taniosz sziklája (1996) ISBN 9630758911
- Les Échelles du Levant (1996) – Levantei kikötők (1998) ISBN 9630763540
- Le Périple de Baldassare (2000) – Baldassare nagy utazása (2003) ISBN 9630774615
- Les Désorientés (2012) – A tévelygők (2014) ISBN 9789630783828
- Nos frères inattendus (2020)
Esszék
szerkesztés- Les croisades vues par les Arabes, éd. J'ai Lu, 1983, ISBN 2-290-01916-X – A keresztes háborúk arab szemmel (1997) ISBN 9630771403
- Les Identités meurtrières (1998) – Gyilkos identitások
- Origines (2004) – Eredet (2010) ISBN 9789630790246
- Le Dérèglement du monde (2009)
- Un fauteuil sur la Seine: Quatre siècles d’histoire de France (2016)
Operalibrettók
szerkesztés- 2001: L’Amour de loin, zene: Kaija Saariaho
- 2004: Adriana Mater, zene: Kaija Saariaho
- 2006: La Passion de Simone, oratórium, zene: Kaija Saariaho
- 2010: Émilie, zene: Kaija Saariaho
Előszók
szerkesztés- Pour une éducation bilingue : Guide de survie à l'usage des petits européens, Anna Lietti (Petite Bibliothèque de Payot, 1981)
- De la Divination, Cicero (Les Belles Lettres, 1992)
- Le Prophète, Halíl Dzsibrán (Le Livre de Poche, 1993)
Magyarul
szerkesztés- Taniosz sziklája. Regény; ford. Paller Éva; Európa, Bp., 1996
- A keresztes háborúk arab szemmel; ford. V. Tóth László; Európa, Bp., 1997
- Levantei kikötők; ford. Bognár Zsuzsa; Európa, Bp., 1998
- Szamarkand; ford. Paller Éva; Európa, Bp., 2000
- Baldassare nagy utazása; ford. Jancsó Júlia ; Európa, Bp., 2003
- A pápa rabszolgája, Leo Africanus; ford. Szathmári Éva; Európa, Bp., 2007
- Fénykertek. Máni életének regénye; ford. Marádi Krisztina; L.N.L., Hajdúszoboszló, 2008 (A fenséges kert legerősebb fája sorozat)
- Eredet; ford. Lőrinszky Ildikó; Európa, Bp., 2010
- Taniosz sziklája. Regény; ford. Paller Éva; Európa, Bp., 2013
- A tévelygők; ford. Lőrinszky Ildikó; Európa, Bp., 2014
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ امين رشدي معلوف | المشرع قضاء المتن الشمالي جبل لبنان. (Hozzáférés: 2023. február 11.)
- ↑ NooSFere (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ BD Gest' (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 1.)
- ↑ Persona multicultural, comunicación intercultural. La propuesta de Amin Maalouf. (Hozzáférés: 2022. március 1.)
- ↑ https://fondation-veillon.ch/archive/index.php?tag/1999-amin-maalouf, 2022. március 1.
- ↑ Journal officiel de la République française (francia nyelven), 2003. november 15. (Hozzáférés: 2019. május 20.)
- ↑ https://www.fpa.es/es/premios-princesa-de-asturias/premiados/2010-amin-maalouf.html?especifica=0#:~:text=Amin%20Maalouf%20Premio%20Pr%C3%ADncipe%20de,simb%C3%B3lico%20de%20convivencia%20y%20tolerancia.
- ↑ 2022. január 31.
- ↑ https://www.lorientlejour.com/article/841317/limmortel-amine-maalouf-grand-cordon-de-lordre-du-cedre.html, 2019. május 20.
- ↑ Journal officiel de la République française (francia nyelven), 2014. május 15. (Hozzáférés: 2019. május 20.)
- ↑ Journal de Monaco (francia nyelven), 2014. november 21. (Hozzáférés: 2019. május 20.)
- ↑ https://www.aa-ihedn.org/page/383253-commission-du-prix-vauban
- ↑ PRER2412669D
- ↑ 324 (katalán nyelven). (Hozzáférés: 2024. november 26.)
- ↑ Florence Bouchy: Amin Maalouf a été élu secrétaire perpétuel de l’Académie française (francia nyelven). lemonde.fr, 28-09-2023. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
További információk
szerkesztés- Amin Maalouf hivatalos honlapja
- Amin Maalouf dans le fauteuil de Lévi-Strauss Archiválva 2011. június 27-i dátummal a Wayback Machine-ben