Bejrút

	Bejrút (بيروت)
; Bejrút címere	; Bejrút zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Libanon
Jogállás	főváros
Polgármester	Bilal Hamad
Körzethívószám	01
Testvérvárosok	Lista Kairó; Isztambul; Ammán (2000–); Athén; Damaszkusz; Dubaj emírség; Jereván; Los Angeles; Lyon; Marseille; Moszkva; Québec; Trieszt; Montréal; Buenos Aires; Mexikóváros; Bagdad; Tripoli; Karacsi; Rio de Janeiro; Île-de-France; Dubaj;
	Népesség
Teljes népesség	2 421 354 fő (2023)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	0 m
Terület	20 km²
Időzóna	UTC+02:00; UTC+03:00;
	Elhelyezkedése
	é. sz. 33° 53′ 13″, k. h. 35° 30′ 47″33.886944°N 35.513056°EKoordináták: é. sz. 33° 53′ 13″, k. h. 35° 30′ 47″33.886944°N 35.513056°E
	Bejrút weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bejrút témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bejrút a Libanoni Köztársaság fővárosa és egyben legnagyobb városa. Jelentős közlekedési csomópont, saját földközi-tengeri kikötője és nemzetközi repülőtere van. Az ország közigazgatási rendszerén belül önálló kormányzóságot alkot.

A város széleskörben elterjedt beceneve a "Kelet Párizsa".

Földrajz

Fekvése

Bejrút a Földközi-tenger partján, egy kisebb félszigeten fekszik, mintegy 94 km-rel északra a libanoni-izraeli határtól. A Libanoni-hegység található itt. A város területe nagyjából 100 km², az elővárosokkal együtt. A tengerpartja változatos, homokos partok és meredek sziklák váltakozva követik egymást.

Éghajlat

Bejrút éghajlata forró mediterrán éghajlat. Az éjszakák és a nappalok is melegek, a nyár szinte csapadékmentes. Az ősz és a tavasz hűvös. Augusztus a legforróbb hónap, a havi átlagos maximum hőmérséklet ilyenkor 32 °C, a január és február pedig a leghidegebb hónap, ekkor a havi átlagos minimum hőmérséklet 11 °C. Az uralkodó szél délután és este főképp nyugati irányú, a Földközi-tenger felől, éjszaka megfordul és a szárazföldről a tenger felé fúj.

Az átlagos éves csapadékmennyiség 893 milliméter, a legtöbb eső télen esik, nyáron nem jellemző. A hóesés is ritka, a hegyvidéki területeken fordulhat csak elő a külvárosokban.

Bejrút éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	25,0	31,0	36,0	37,0	42,0	40,0	37,0	37,0	37,0	39,0	33,0	29,0	42,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	17,0	17,0	19,0	22,0	26,0	28,0	31,0	32,0	30,0	27,0	23,0	18,0	24,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	11,0	11,0	12,0	14,0	18,0	21,0	23,0	23,0	23,0	21,0	16,0	13,0	17,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−1,0	−1,0	2,0	6,0	10,0	13,0	18,0	17,0	16,0	11,0	5,0	−1,0	−1,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	191	158	94	56	18	3	0	0	5	51	132	185	893
Havi napsütéses órák száma	131	143	191	243	310	348	360	334	288	245	200	147	2940
Forrás: BBC Weather, Danish Meteorological Institute

Történelem

Bejrút a levegőből

A várost és térségét a kánaániták uralták mintegy 13 évszázadig. Ugyancsak innen indult útjára a föníciai nép, majd jártak itt a görögök, majd a rómaiak uralták huzamosabb ideig, később a Szentföld felszabadításáért harcoló keresztesek is elhaladtak itt. Ezek után az arabok hódították meg a vidéket (másodszorra) 1500 körül. Végül a város oszmán uralom alatt állt, egészen addig, amíg az 1920-as évek elején francia mandátum nem lett.

Miután Libanon független lett, a város is fejlődésnek indult. Az 1970-es években kelet Párizsának nevezett városban a 16 évig tartó polgárháború, majd a 2006-os izraeli bombázások is egyaránt súlyos károkat okoztak.

2020. augusztus 4-én egy kikötői robbanás hatalmas károkat okozott és akkor a város mintegy fele súlyosan megsérült.^[1] A robbanást még Cipruson is érezni lehetett.

Demográfia

1932 óta nem volt népszámlálás,^[2] így csak különböző becslések vannak a népességre vonatkozóan, amelyek Nagy-Bejrútot tekintve a 2 millió főt is meghaladhatják.^[3]^[4]

Népességének változása (agglomeráció, ENSZ becslés):

Év	Népesség^[5]
1950	322.000
1960	561.000
1970	923.000
1980	1.623.000
1990	1.293.000
2000	1.487.000
2010	1.990.000
2017	2.332.000

Vallás

A Szent György székesegyház és a Mohammad Al-Amin mecset egymás mellett Bejrút központjában.

Bejrút a Közel-Kelet egyik legkozmopolitább városa és vallási felekezetek szerint az egyik legvegyesebb összetételű városa. A városban megtalálható a muzulmán, keresztény, örmény keresztény, zsidó vallás.

Bejrút keleti része többnyire keresztény lakosságú, ahol főleg maroniták, ortodox görögök és örmények laknak, kisebb számban szunnita muszlimok. Bejrút nyugati részén többnyire szunnita muszlimok élnek és kisebb számban drúzok, keresztények és síiták.