Marseille
Marseille (ejtsd: marszej) Franciaország második legnagyobb városa és legnagyobb kikötője, Európa ötödik legnagyobb kikötője,[2] Provence-Alpes-Côte d’Azur régió és Bouches-du-Rhône megye székhelye (prefektúra). A Marseille-i főegyházmegye érseki székvárosa.
| Marseille | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Franciaország | ||
| Régió | Provence-Alpes-Côte d’Azur | ||
| Megye | Bouches-du-Rhône | ||
| Kerület | Marseille | ||
| Kanton | 25 kanton | ||
| Településtársulás | Communauté urbaine Marseille Provence Métropole | ||
| Alapítás éve | i. e. 600 | ||
| Polgármester | Benoît Payan (2020–2026) | ||
| INSEE-kód | 13055 | ||
| Irányítószám | 13001-13016 (kerületenként változik) | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 873 076 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 3535 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 12 m | ||
| Terület | 240,62 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 43° 17′ 48″, k. h. 5° 22′ 35″43.296667°N 5.376389°EKoordináták: é. sz. 43° 17′ 48″, k. h. 5° 22′ 35″43.296667°N 5.376389°E | |||
| Marseille weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marseille témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Földrajz
szerkesztésMarseille a dél-franciaországi Provence-ban, a Földközi-tenger partján fekszik. Lakóinak száma 850 726.
Éghajlat
szerkesztésMarseille éghajlata mediterrán, esős, enyhe téllel és száraz, meleg nyárral.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 19,9 | 22,1 | 25,4 | 29,6 | 34,9 | 37,6 | 39,7 | 39,2 | 34,3 | 30,4 | 25,2 | 20,3 | 39,7 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 11,4 | 12,5 | 15,8 | 18,6 | 22,9 | 27,1 | 30,2 | 29,7 | 25,5 | 20,9 | 15,1 | 11,9 | 20,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 2,9 | 3,6 | 6,2 | 9,1 | 13,1 | 16,6 | 19,4 | 19,0 | 15,7 | 12,4 | 7,2 | 4,0 | 10,8 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 48 | 31 | 30 | 54 | 41 | 25 | 9 | 31 | 77 | 67 | 56 | 46 | 515 |
| Havi napsütéses órák száma | 145 | 174 | 239 | 245 | 293 | 333 | 369 | 327 | 259 | 187 | 153 | 135 | 2858 |
| Forrás: Météo France[3] , Infoclimat.fr (humidity 1961–1990)[4] | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 21,2 | 22,7 | 26,1 | 28,6 | 33,2 | 36,9 | 40,6 | 38,6 | 33,8 | 30,9 | 24,3 | 23,1 | 40,6 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 11,8 | 12,7 | 15,9 | 18,3 | 22,6 | 26,2 | 29,6 | 29,1 | 25,2 | 20,9 | 15,2 | 12,5 | 20,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 4,9 | 5,1 | 7,3 | 9,3 | 13,1 | 16,4 | 19,4 | 19,1 | 16,1 | 13,0 | 8,3 | 6,0 | 11,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 51 | 32 | 31 | 51 | 39 | 24 | 8 | 28 | 72 | 79 | 58 | 52 | 523 |
| Forrás: Météo France[5] , Infoclimat.fr[6] | |||||||||||||
Története
szerkesztésA várost az Égei-tengeri Phókaiából, a mai İzmir tartományból érkezett görög hajósok alapították Kr. e. 600-ban Μασσαλία (Masszalía) néven. Erről az időszakról keveset tudunk, csak legendák maradtak fenn. Később az etruszkok, a karthágóiak és a kelták fenyegetése miatt a rómaiakkal szövetkeztek. Ez fellendítette a kereskedelmet, mivel Masszalia közvetítő szerepet játszott a római és a gall piac között. Függetlenségét Julius Caesar alatt vesztette el, miután egy polgárháborúban rossz oldalra állt.
Marseille kikötőjéből indult 1347-ben a fekete halál európai pusztítása.
A 19. században az ipari fejlődés és a francia gyarmatosítás fellendítette a tengeri kereskedelmet, ami hozzájárult a kikötőváros fejlődéséhez. Itt rendezték meg 1906-ban és 1922-ben az első nagy sikerű francia gyarmati kiállításokat.
1962-ben több százezer elkeseredett Algériából hazatelepülő érkezett a városba, rányomva bélyegét a közhangulatra.
Népesség
szerkesztés| A bevándorlók (még nem állampolgárok) eredete | |
| Eredet | Népességük 2011-ben [7] |
|---|---|
 Algéria |
37,673 |
 Tunézia |
32,800 |
 Marokkó |
30,000 |
 Törökország |
12,283 |
 Olaszország |
9,094 |
 Lengyelország |
8,227 |
 Románia |
7,134 |
 Portugália |
6,988 |
 Spanyolország |
5,002 |
 Bulgária |
4,902 |
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 491 161 | 908 600 | 874 436 | 798 430 | 850 636 | 855 393 | 862 211 | 868 277 | 870 731 | 873 076 |
| 1901 | 1975 | 1982 | 1999 | 2011 | 2013 | 2016 | 2018 | 2019 | 2021 |
Közlekedés
szerkesztésVasút
szerkesztésA város főpályaudvara fontos vasúti csomópont, öt vasútvonal is összefut itt: a Párizs–Marseille-vasútvonal, a Marseille–Ventimiglia-vasútvonal, a Lyon-Perrache-Grenoble-Marseille-vasútvonal, a Marseille-Saint-Charles-Marseille-Joliette-vasútvonal és a L'Estaque–Marseille-Joliette-vasútvonal.
Városi
szerkesztésA városban metró és villamos is közlekedik.
Vízi
szerkesztésA régi kikötő (Vieux-Port de Marseille) az egyik főutca, a La Canebière végén van. Az ókortól kezdve a város természetes kikötője volt, és környéke ma is Marseille népszerű helye. A város Fos nevű kikötője az ország fő kereskedelmi kikötője. Két fő része van: Marseille északi részén, a La Joliette-től az l'Estaque-ig, valamint Fos-sur-Mer-ben.
Oktatás
szerkesztésKultúra
szerkesztésNevezetességei
szerkesztés.jpg)
- Régi kikötő
- Notre Dame de la Garde székesegyház: neobizánci stílusú bazilika a város felett
- If vára: ahol Alexandre Dumas regénye szerint Edmond Dantès, a későbbi Monte Cristo grófja raboskodott
- Unité d'Habitation: Le Corbusier tervei alapján épült
- Pierre Puget park
- Szent Viktor apátság
- „calanques”-ok: sziklafallal körbevett tengeröblök
- Tengerparti erőd. Régen aki ellenséges szándékkal jött, biztos lehetett abban, hogy nem jut be a kikötőmedencébe.
Marseille-ben forgatott filmek
szerkesztés- Taxi (1998)
- Taxi 2. (2000)
- Monte Cristo grófja (2002)
- A szállító (2002)
- Taxi 3. (2003)
- Taxi 4. (2006)
- 22 lövés (2010)
- Taxi 5. (2018)
Híres marseille-iek
szerkesztés- Zinédine Zidane, labdarúgó
- Éric Cantona, labdarúgó
- Désirée Clary, svéd és norvég királyné
- Samir Nasri , labdarúgó, Manchester City
- Ugo Crousillat , vízilabdázó
- Alexandre del Vallefrancia politológus, újságíró, esszéíró, publicista
- Ludovic Tézier, operaénekes (bariton)
Testvérvárosai
szerkesztés
|
.svg){kind=small}
Városkép
szerkesztés
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Populations légales 2021
- ↑ Activité des principaux ports maritimes européens. [2012. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
- ↑ Marignane (13) (french nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
- ↑ Normes et records 1961–1990: Marseille-Marignane (Marseille Provence) (13) - altitude 5m (french nyelven). Infoclimat. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
- ↑ Marseille–Obs (13) (french nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
- ↑ Normales et records pour la période 1981-2010 à Marseille Observatoire Longchamp (french nyelven). Infoclimat. [2018. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 10.)
- ↑ Aire urbaine 2010 de Marseille – Aix-en-Provence (003) – NAT1 – Population par sexe, âge et nationalité – 2011. INSEE . (Hozzáférés: 2015. június 2.)
Források
szerkesztés- Jean Contrucci: Histoire de Marseille illustrée, Toulouse, Le Pérégrinateur Éditeur, 2007. ISBN 2-910352-49-8
További információk
szerkesztésKapcsolódó szócikkek
szerkesztés
| Előző: Guimarães, Maribor |
Következő: Riga, Umeå |
