Azeri ábécé
Az azeri ábécé (saját nyelvén: azərbaycan əlifbası) az azeri vagy azerbajdzsáni nyelv latin betűs írására szolgál.
A nyelvet 1929-ig arab írással jegyezték le. Ekkor vezettek be egy korai latin írást (a Yeni türk əlifba komitəsi / Јени түрк əлифба комитəси / يني طورك عليفبا كوميطعصي, azaz az Új Török Ábécé Bizottság kezdeményezésére), amelyet 1939-ben, Sztálin parancsára cseréltek le az 1991-ig használt cirill írásra. Az 1991-ben bevezetett új, latin betűs írást egy évvel később kicsit módosították, azóta Azerbajdzsánban ez a hivatalos írásmód. Az iráni Azerbajdzsánban továbbra is az arabot használják hivatalos írásként.
Az ábécé változásai az idők folyamán
szerkesztés1929-ig
szerkesztésAz azeri írására a hagyományos arab írást használták. Ezt az írást használják ma is az iráni Azerbajdzsán területén.
A 19. század végén és a 20. század elején több törekvés indult az arab írás latinra cserélésére. Ebben az időszakban ezért több tervezet is született az azeri latin betűs ábécére:
- Mirzə Fətəli Axundov tervezete 1870-ből: Aa, Bb, Dd, Ee, Яя, Ff, Gg, Ƨƨ, Hh, Ii, Ыы, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, Ññ, Oo, Ээ, Pp, Rr, Ss, Шш, Tt, Uu, Vv, Ѷѷ, Xx, Yy, Zz, Ƶƶ, Жж, Зз
- Mirzə Fətəli Axundov tervezete 1873-ból: Aa, Bb, Дд, Ee, Ээ, Яя, Ff, Gg, Ƨƨ, Һh, Ii, Ыы, Jj, Kk, Qq, Ll, Mм, Нн, Nn, Oo, Ъъ, Pp, Dd, Сс, Шш, Тт, Ũũ, Vv, Xx, Yy, Zz, Ʒʒ, 77
- Fərhad Ağazadə projekt tervezete 1906-ból: Aa, Bb, Cc, Çç, Dd, Ff, Gg, Ƣƣ, Hh, Ii, I̡ ı̡ , Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, N̡ n̡ , Oo, Ɵɵ, Pp, Rr, Ss, Зз, Tt, Uu, Vv, Zz
- Abdulla Əfəndizadən tervezete 1919-ből: Aa, Bb, Cc, Çç, Dd, Ee, Ëë, Ff, Gg, Ƣƣ, Hh, Ii, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, N̡ n̡ , Oo, Ɵɵ, Pp, Rr, Ss, Shsh, Tt, Uu, Ww, Vv, Xx, Yy, Zz, Ƶƶ
1918–1933
szerkesztésA Yeni türk əlifba komitəsi latin ábécéje, 1918 és 1928 között fokozatosan álltak át az arabról a latin írásra:
1933–1939
szerkesztés1933-ban több módosítást hajtottak végre az ábécében, megcserélték a C/Ç, a G/Ƣ, a K/Q és az U/Y betűk kiejtését, valamint kicserélték az I̡ és З betűket Ь-re és Ş-re. Az N̡ 1938-ig használatos maradt.
1939–1958
szerkesztés1939-ben Sztálin parancsára minden Szovjetunió-beli latin ábécét lecseréltek cirill megfelelőjükre, az azeri ábécé a kezdetekkor a következő volt:
1958–1991
szerkesztés1958-ban egyszerűsítették az ábécét, elhagyták az azeri nyelvben nem létező lágy-kemény magánhangzók megkülönböztetését, kicserélték a cirill Йй-t a latinos Јј-re, valamint egyes mellékjeles betű alakja megváltozott(Ққ → Ҝҝ, Ҷҷ → Ҹҹ):
1991–1992
szerkesztésA Szovjetunió felbomlása után a török ábécé alapján megalkotott új azeri ábécé:
1992-től
szerkesztésKis módosítás, az Ää cseréje Əə-re:
Kapcsolat a török ábécével
szerkesztésAz azeri ábécé megegyezik a török ábécével, azzal a kis különbséggel, hogy a török nem tartalmazza az azeriben megtalálható ə, x, q betűket.
A legérdekesebb jelenség az azeri ábécében az Ə ə (schwa) betű az [æ] hang jelölésére. Eredetileg az 1991-es ábécében az ä szerepelt e betű helyett, de a nemzeti büszkeség miatt lecserélték az ə-re, mivel ez szerepelt a régebbi latin és cirill ábécékben, valamint hogy ezzel is megkülönböztessék az azeri ábécét a többi török eredetűtől (lásd: tatár, türkmén).
Összehasonlító táblázat
szerkesztésArab | M. F. A.[1] | F. A. P.[2] | A. Ə.[3] | Latin | Cirill | Latin | IPA | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
– 1929 | 1870 | 1873 | 1906 | 1919 | 1918–1933 | 1933–1939 | 1939–1958 | 1958–1991 | 1991–1992 | 1992– | |
ﺍ | A a | A a | A a | A a | A a | A a | А а / Я я | А а | A a | A a | [ɑ] |
ﺏ | B b | B b | B b | B b | B в | B в | Б б | Б б | B b | B b | [b] |
ﺝ | Z z | Ʒ ʒ | C c | C c | C c | Ç ç | Ҷ ҷ | Ҹ ҹ | C c | C c | [d͡ʒ] |
چ | Ƶ ƶ | 7 7 | Ç ç | Ç ç | Ç ç | C c | Ч ч | Ч ч | Ç ç | Ç ç | [t͡ʃ] |
ﺩ | D d | Д д | D d | D d | D d | D d | Д д | Д д | D d | D d | [d] |
E e | Э э | E e | E e | E e | Е е / Э э | Е е | E e | E e | [ɛ] | ||
ﻉ | Я я | Я я | Ë ë | Ə ə | Ə ə | Ə ə | Ə ə | Ä ä | Ə ə | [æ] | |
ﻑ | F f | F f | F f | F f | F f | F f | Ф ф | Ф ф | F f | F f | [f] |
گ | Q q | K k | Q q | Ƣ ƣ | Ƣ ƣ | G g | Қ қ | Ҝ ҝ | G g | G g | [gʲ] |
ﻍ | Ƨ ƨ | Ƨ ƨ | G g | G g | G g | Ƣ ƣ | Ғ ғ | Ғ ғ | Ğ ğ | Ğ ğ | [ɣ] |
ﺡ,ﻩ | H h | H h | H h | H h | H h | H h | Һ һ | Һ һ | H h | H h | [h] |
ﺥ | X x | X x | X x | X x | X x | Х х | Х х | X x | X x | [x] | |
Ы ы | Ы ы | I̡ ı̡ | I̡ ı̡ | I̡ ı̡ | Ь ь | Ы ы | Ы ы | I ı | I ı | [ɯ] | |
ﻱ | I i | I i | I i | I i | I i | I i | И и | И и | İ i | İ i | [ɪ] |
ﺝ | Ж ж | J j | Ƶ ƶ | Ƶ ƶ | Ƶ ƶ | Ж ж | Ж ж | J j | J j | [ʒ] | |
ﻙ | K k | Q q | K k | Q q | Q q | K k | К к | К к | K k | K k | [k] |
ﻕ | G g | G g | Ƣ ƣ | K k | K k | Q q | Г г | Г г | Q q | Q q | [g] |
ﻝ | L l | L l | L l | L l | L l | L l | Л л | Л л | L l | L l | [l] |
ﻡ | M м | M м | M m | M m | M m | M m | М м | М м | M m | M m | [m] |
ﻥ | N n | Н н | N n | N n | N n | N n | Н н | Н н | N n | N n | [n] |
Ñ ñ | N n | N̡ n̡ | Ñ ñ | N̡ n̡ | (N̡ n̡ )[4] | [ŋ] | |||||
ﻭ | O o | O o | O o | O o | O o | O o | О о / Ё ё | О о | O o | O o | [ɔ] |
Э э | Ъ ъ | Ɵ ɵ | Ɵ ɵ | Ɵ ɵ | Ɵ ɵ | Ө ө | Ө ө | Ö ö | Ö ö | [œ] | |
پ | P p | P p | P p | P p | P p | P p | П п | П п | P p | P p | [p] |
ﺭ | R r | D d | R r | R r | R r | R r | Р р | Р р | R r | R r | [r] |
ﺙ,ﺱ,ﺹ | S s | С с | S s | S s | S s | S s | С с | С с | S s | S s | [s] |
ﺵ | Ш ш | Ш ш | З з | Sh sh | З з | Ş ş | Ш ш | Ш ш | Ş ş | Ş ş | [ʃ] |
ﺕ,ﻁ | T t | Т т | T t | T t | T t | T t | Т т | Т т | T t | T t | [t] |
ﻭ | Y y | У у | U u | Y y | U u | У у / Ю ю | У у | U u | U u | [u] | |
ﻭ | U u | Ũ ũ | U u | Y y | U u | Y y | Ү ү | Ү ү | Ü ü | Ü ü | [y] |
ﻭ | V v | V v | V v | V v | V v | V v | В в | В в | V v | V v | [v] |
ﻱ | Ѷѷ | Е е | J j | J j | J j | Й й | Ј ј | Y y | Y y | [j] | |
ﺫ,ﺯ,ﺽ,ﻅ | З з | Z z | Z z | Z z | Z z | Z z | З з | З з | Z z | Z z | [z] |
Példaszöveg
szerkesztésAz alábbiakban ugyanaz az azeri mondat látható a történelem során használt írásokkal:
Arab írás | بوتون اینسانلار لياقت و حوقوقلارینا گوره آزاد و برابر دوغولورلار. اونلارین شوعورلارى و ویجدانلارى وار و بیر بیرلرینه موناسیبتده قارداشلیق روحوندا داورانمالیدیرلار. |
---|---|
Latin írás 1929-1933 között | Butun insanlar ləjakət və hukykları̡na ƣɵrə azad və bərabər dogylyrlar. Onları̡n зuyrları̡ və vicdanları̡ var və bir-birlərinə munasibətdə kardaзlı̡k ryhynda davranmalı̡dı̡rlar. |
Latin írás 1933-1939 között (Yanalif) | Bytyn insanlar ləjaqət və hyquqlarьna gɵrə azad və вəraвər doƣulurlar. Onlarьn şyurlarь və viçdanlarь var və вir-вirlərinə mynasiвətdə qardaşlьq ruhunda davranmalьdьrlar. |
Cirill írás 1939-1958 között | Бүтүн инсанлар ләйагәт вә һүгугларына қөрә азад вә бәрабәр доғулурлар. Онларын шүурлары вә виҷданлары вар вә бир-бирләринә мүнасибәтдә гардашлыг руһунда давранмалыдырлар. |
Cirill írás 1958-1991 között | Бүтүн инсанлар ләјагәт вә һүгугларына ҝөрә азад вә бәрабәр доғулурлар. Онларын шүурлары вә виҹданлары вар вә бир-бирләринә мүнасибәтдә гардашлыг руһунда давранмалыдырлар. |
Latin írás 1991-ben | Bütün insanlar läyaqät vä hüquqlarına görä azad vä bärabär doğulurlar. Onların şüurları vä vicdanları var vä bir-birlärinä münasibätdä qardaşlıq ruhunda davranmalıdırlar. |
Mai latin írás (1992-től) | Bütün insanlar ləyaqət və hüquqlarına görə azad və bərabər doğulurlar. Onların şüurları və vicdanları var və bir-birlərinə münasibətdə qardaşlıq ruhunda davranmalıdırlar. |