Azori-szigetek
Az Azori-szigetek (portugálul: Açores) Portugáliához tartozó szigetcsoport az Atlanti-óceánon, Lisszabontól körülbelül 1400 km-re nyugatra, Marokkótól körülbelül 1500 km-re északnyugatra és körülbelül 1930 km-re délkeletre Új-Fundlandtól. Portugália két autonóm régiójának egyike (a másik Madeira). Adminisztratív központja a Faial szigetén épült Horta, legnagyobb városa a São Miguel szigetén található Ponta Delgada.
| Azori-szigetek | |||
| Região Autónoma dos Açores | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Antes morrer livres que em paz sujeitos (Inkább halj meg szabadon, mint békében leigázva) Nemzeti himnusz: A Portuguesa (országos) Hino dos Açores (helyi) | |||
 | |||
| Fővárosa | Ponta Delgada (regionális kormányzat) Angra do Heroísmo (legfelsőbb bíróság) Horta (törvényhozó gyűlés) | ||
 é. sz. 37° 44′, ny. h. 25° 40′37.733333°N 25.666667°WKoordináták: é. sz. 37° 44′, ny. h. 25° 40′37.733333°N 25.666667°W | |||
| Államforma | autonóm régió | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Vasco Cordeiro | ||
| Hivatalos nyelv | portugál | ||
| Betelepülés | 1439 | ||
| Tagság | Lista Assembly of European Regions | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 236 440 fő (2021)[1] | ||
| Becsült | 241 763 fő (2001) | ||
| Népsűrűség | 104 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2333 km² | ||
| Víz | ?% | ||
| Időzóna | GMT-1 (UTC-1) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Euró (EUR) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | P | ||
| Hívószám | 351 | ||
| Internet TLD | .pt | ||
| Villamos hálózat | 220 volt | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Azori-szigetek témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
Főbb iparágai a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a halászat és a turizmus, amely a régió egyik fő szolgáltatási tevékenységévé vált. Az Azori-szigetek kormánya a lakosság nagy százalékát közvetlenül vagy közvetve a szolgáltató szektorban foglalkoztatja. A 20. században és bizonyos mértékig a 21. században az Európa és Észak-Amerika között közlekedő repülőgépek üzemanyag-utántöltő állomásaként szolgált.
Természeti földrajza
szerkesztés
A szigetek az é. sz. 36° 43' – 39° 56' között és ny. h. 24° 46' – 31° 16' között helyezkednek el, a Közép-Atlanti-hátság részeként.
A 9 lakott sziget 3 csoportban helyezkedik el:
- nyugaton Corvo és Flores,
- középen Faial, Pico, São Jorge, Graciosa és Terceira
- keleten São Miguel, és Santa Maria.
Ezeken kívül van még néhány kis, lakatlan sziget vagy inkább szirt; ezek az úgynevezett hangyácskák.[2]
Földtani felépítése
szerkesztésA szigetek a Közép-Atlanti-hátság nevű óceáni hátsághoz közel egy, a hátságra merőleges transzform vető mentén alakultak ki alapvetően a vetőzóna menti húzófeszültség hatására. Létrejöttükben számos szakember szerint szerepet játszhat egy magmafeláramlás, úgynevezett köpenycsóva (plume) is.[3] Ennek megfelelően a vulkanikus szigetek anyaga úgynevezett óceánközépi (MORB) bazalt. A legmagasabb (2351 m-es) tűzhányó a Pico-szigeten emelkedik; ennek csúcsa Portugália legmagasabb pontja.
Növényzete
szerkesztés.jpg)
_(cropped).jpg)
A szigetcsoport – a Madeira- és a Kanári-szigetekkel együtt – az északi flórabirodalom (Holarktisz) Makaronézia flóraterületének része. Természetes növénytakarója a sok csapadékot kapó babérlombú erdő, de ezek helyén ma már nagyrészt legelő van. Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok listáján[4] szereplő endemizmusok:
- azori durdafű (Isoetes azorica),
- azori mételyfű (Marsilea azorica),
- azori nefelejcs (Myosotis azorica),
- azori harangvirág (Azorina vidalii),
- azori budavirág (Spergularia azorica),
- azori hanga (Erica scoparia azorica),
- azori kerep (Lotus azoricus),
- azori fagyöngy (Arceuthobium azoricum),
- azori jázmin (Jasminum azoricum),
- Picconia azorica,
- azori sóska (Rumex azoricus),
- széleslevelű kutyabenge (Frangula azorica),
- luzitán szilva (Prunus lusitanica azorica),
- azori szemvidítófű (Euphrasia azorica),
- azori baraboly (Chaerophyllum azoricum),
- azori gombernyő (Sanicula azoricum).
Itt él Európa talán legritkább orchideája, a Platanthera azorica, valamint a csaknem ugyanolyan ritka Platanthera micrantha, melyek állományait élőhelyük pusztulása és invazív növényfajok terjeszkedése is veszélyezteti.[5][6]
Éghajlata
szerkesztésA szigetcsoport nagyjából ugyanolyan szélességi fokon terül el, mint Portugália szárazföldének déli fele, ami általában enyhe, óceáni, szubtrópusi éghajlatot eredményez, alacsony évi és napi ingadozással.
Köppen éghajlati besorolása szerint a keleti szigetcsoportot általában a mediterrán kategóriába sorolják, míg a középső és a nyugati csoportot inkább nedves szubtrópusiba.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 20,2 | 20,4 | 22,8 | 22,6 | 23,2 | 25,6 | 28,2 | 28,8 | 28,6 | 26,2 | 25,5 | 22,6 | 28,8 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 16,8 | 16,6 | 17,0 | 17,7 | 19,1 | 21,4 | 23,9 | 25,3 | 24,3 | 21,9 | 19,4 | 17,8 | 20,1 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 12,2 | 11,5 | 12,0 | 12,3 | 13,6 | 15,8 | 17,8 | 19,0 | 18,4 | 16,5 | 14,3 | 12,9 | 14,7 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 4,4 | 3,7 | 4,2 | 5,5 | 6,6 | 8,3 | 12,0 | 13,0 | 12,2 | 10,4 | 7,6 | 6,2 | 3,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 97 | 84 | 88 | 77 | 72 | 40 | 27 | 46 | 92 | 109 | 109 | 147 | 986 |
| Havi napsütéses órák száma | 97 | 103 | 120 | 141 | 174 | 163 | 208 | 213 | 175 | 142 | 109 | 93 | 1738 |
| Forrás: Instituto de Meteorologia;[7] NOAA[8] | |||||||||||||
Történelem
szerkesztés
Bár az akkor lakatlan szigetek felfedezését hivatalosan 1427-hez, illetve Gonçalo Velho portugál hajóskapitány személyéhez kötik, nagy valószínűséggel már az ókori karthágóiak számára is ismertek voltak. Szerepeltek már "hivatalos felfedezése" előtti térképeken, például egy a Mediciek által 1351-ben készíttetett térkép már feltünteti a hét szigetből álló, a portugál partokhoz kapcsolható szigetcsoportot az óceánban, illetve egy XIV. század végi katalán térkép meg is nevezi Corvo, Flores és São Jorge szigetet. Portugália 1432-ben deklarálta fennhatóságát, és – elsősorban Algarve, Alentejo és Minho tartományokból – ekkor érkeztek az első telepesek a Santa Maria szigetre. Feltérképezését 1450-ben Diogo de Silves végezte. Kolumbusz 1492-es felfedező útjáról hazatérőben kikötött Santa Marián. Az 1580-tól 1640-ig tartó perszonálunió idején jogilag továbbra is a portugál koronához tartozott, de gyakorlatilag Spanyolországból kormányozták. II. Fülöp spanyol király 1583-ban portugál és spanyol hajókból álló flottát küldött, mellyel vérengzések árán kiűzte a francia kereskedőket. A szigetek fejlődését meghatározta stratégiailag fontos elhelyezkedése; ennek következményeként épült az évszázadok során az itt található 161 katonai objektum. Az Azori-szigetek virágkorát a XIX. században, a fejlett transzatlanti hajózás idején élte, a repülés térhódításával jelentősége csökkent. 1974 és 1975 között az Azori Felszabadítási Front megpróbálta kihasználni a Portugáliában a Salazari-rezsim megszűnését követő bizonytalanságot és függetleníteni a szigeteket az anyaországtól, kapcsolatba léptek továbbá Madeirán az ottani paramilitarista FLAMÁ-val is, de végül letettek erről a tervről. Az 1976-os portugál alkotmány az Azori-szigetek jogi státuszát – a Madeira-szigetekével megegyezően – autonóm körzetként határozza meg.
Települések
szerkesztés
| Község | Lakosság |
|---|---|
| Ponta Delgada | 68 809 |
| Angra do Heroísmo | 35 402 |
| Lagoa | 14 442 |
| Rosto do Cão | 7 898 |
| Rabo de Peixe | 7 407 |
| Arrifes | 7 086 |
| Horta | 15 038 |
| Praia da Vitória | 21 035 |
| Ribeira Grande | 32 112 |
| Vila Franca do Campo | 11 229 |
Közigazgatás és népesség
szerkesztésA szigetek 19 körzetre (municípios) oszlanak:
Galéria
szerkesztés-
Caldeirão-tó, ilha do Corvo -
Lagoa do Congro, Ilha de São Miguel. -
Miradouro do Pico do Ferro, ilha de São Miguel. -
Faial da Terra faluja, ilha de São Miguel -
Lagoa da Fajã de Santo Cristo, ilha de São Jorge. -
Fortaleza de São João Baptista, Monte Brasil, ilha Terceira.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.ine.pt/xportal/xmain?xpid=INE&xpgid=ine_indicadores&contecto=pi&indOcorrCod=0011166&selTab=tab0
- ↑ Azori kisokos: minden, amit az Azori-szigetekről, főleg Sao Miguelről tudni szeretnél
- ↑ Harangi Szabolcs: Vulkánok. A Kárpát-Pannon térség tűzhányói. SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, Szeged, 2015.
- ↑ 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet. [2015. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 5.)
- ↑ [Bateman RM, Rudall PJ, Moura M. (2013) Systematic revision of Platanthera in the Azorean archipelago: not one but three species, including arguably Europe’s rarest orchid. PeerJ 1:e218 http://dx.doi.org/10.7717/peerj.218]
- ↑ [1]
- ↑ Normais Climatológicas (1981–2010) (portuguese nyelven). Instituto de Meteorologia
- ↑ Ponta Delgada Climate Normals 1961–1990. NOAA
További információk
szerkesztés
- Azori-szigetek.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Portugália-képgaléria.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Azori-szigetek látnivalók – Útibeszámoló
- The Azores Islands, Site with abundant information about Portuguese Azores Islands (angolul)
