Báránd
Báránd község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.
Báránd | |||
A Vörösmarty utca (a 4801-es út belterületi szakasza) Kaba felől a két templomtoronnyal és a hidroglóbusszal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Püspökladányi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dr. Kovács Miklós (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4161 | ||
Körzethívószám | 54 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2234 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 59,88 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 42,57 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 17′ 35″, k. h. 21° 13′ 41″47.292973°N 21.227986°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 35″, k. h. 21° 13′ 41″47.292973°N 21.227986°E | |||
Báránd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Báránd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA vármegye délnyugati részén, a Nagy-Sárrét északi vidékén fekszik Debrecentől 50 kilométerre. Közigazgatási területe 2014-es statisztikai adatok szerint 4265 hektár.
Megközelítése
szerkesztésÁthalad rajta a 42-es főút (amely ezen a szakaszon európai útnak is minősül E60-as számozással); ez az út Püspökladánynál ágazik le a Budapesttől Debrecenen át az ukrán határig vezető 4-es főútból és ezen közelíthető meg az ártándi határátkelő is. Áthalad még a településen a 4801-es út is, amely Kabával (és azon keresztül Debrecen térségével) biztosít közúti összeköttetést.
A hazai vasútvonalak közül a MÁV 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala érinti, ennek révén közvetlen vasúti összeköttetése van mind Budapest, mind az országhatár irányában; a településen a vasútvonalnak egy megállási pontja van, Báránd vasútállomás a belterület északi széle mellett. Közúti elérését a 4801-es útból kiágazó 48 301-es számú mellékút teszi lehetővé.
Bárándot autóbuszjárat köti össze Püspökladánnyal és Földessel is.
Története
szerkesztésBáránd már a középkorban a Nagyváradi római katolikus egyházmegye birtoka volt, neve Sarand, Carand, Zarand, Barand változatokban fordult elő.
1332–1336 között már szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt.
1573-ban Fráter György birtoka volt, aki el akarta cserélni a Bajoniakkal, de a csere elmaradt, és továbbra is a nagyváradi püspök maradt a földesura.
A 19. század elején Bárándon volt a kolozsvár-budapesti gyorskocsi egyik fontos állomása.
Az 1900-as évek elején feljegyezték a település régi dűlőneveit, Inacs-, Kincses-, Papérhát-, Deáksziget- és Peres- dülő nevét.
A 20. század elején Bihar vármegye Sárréti járásához tartozott.
1910-ben 4022 lakosából 4019 magyar volt, ebből 697 római katolikus, 3239 református, 72 izraelita.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztésIdőszak | Név | Jelölő szervezet | Megjegyzés |
---|---|---|---|
1990–1994 | Farkas Ferenc | független[3] | |
1994–1998 | független[4] | ||
1998–2002 | független[5] | ||
2002–2006 | Kiss Sándor | Fidesz[6] | |
2006–2010 | Fidesz[7] | ||
2010–2012 | Fidesz-KDNP[8] | a képviselő-testület feloszlatta magát[9] | |
2012–2014 | Dr. Kovács Miklós | független[10] | Időközi választás: 2012. június 10. |
2014–2019 | Fidesz-KDNP[11] | ||
2019–2024 | Fidesz-KDNP[12] | ||
2024– | Fidesz-KDNP[1] |
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 2667 | 2635 | 2631 | 2414 | 2301 | 2262 | 2234 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[13] de kisebb roma közösség is élt a községben.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,8%, református 63,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,8% (15,8% nem válaszolt).[14]
2014-es statisztikai adatok szerint az akkori lakosságszáma 2635 fő volt, melyből az aktív korúak száma 1976 főt, a fiatalkorúaké 703 főt, az idősekét 597 főt tett ki. A népesség döntő része magyarnak vallotta magát; a foglalkoztatottság mértéke 50% volt.
2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1% románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,3% volt református, 3,7% római katolikus, 0,4% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (38,2% nem válaszolt).[15]
Infrastruktúra
szerkesztésA település infrastrukturális ellátottsága nagy fejlődésnek indult. A falun áthaladó nemzetközi főút kedvez a fellendülőben levő falusi turizmusnak. A faluban szinte mind az 1160 lakás be van kapcsolva a vezetékes ivóvízellátásba; vezetékes gázzal a lakások 85%-a, telefonnal, mobiltelefonnal 89-100%-a rendelkezik. A folyékony és szilárd kommunális hulladékot a Berettyóújfalui szemétlerakó telepre szállítják szemétszállító autóval. A burkolt, portalanított utak aránya 37%. A legtöbb útburkolat az utóbbi években[mikor?] készült. 2014-ben kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat is. A fejlesztési elképzelések között megkülönböztetett fontosságú az útalapkészítés, útlefedés.
Sport
szerkesztésA Bárándi Sport Egyesület fő ágai:
- Futball: Báránd KSE
- Birkózás: Berde László volt birkózó közreműködésével
Műemlékek
szerkesztés- Református temploma 1612-ben épült. 1775-ben kibővítették. Tornyát néhány évvel később emelték.
- Római katolikus temploma 1747-ben épült, 1891-ben gróf Csáky Miklós költségén kibővítették.
- A főtéren barokk Nepomuki Szent János-szobor, Szent István-szobor, második világháborús hősi emlékmű és Kossuth-szobor áll.
- A Polgármesteri Hivatal műemléknek előterjesztett épülete 1910-ben épült.
-
Nepomuki Szt. János szobra
-
Református templom
-
A Nagyboldogasszony tiszteletére 1747 és 1752 között épült bárándi római katolikus templom
-
Körtvélyessy-kút Bárándon
Híres szülöttei
szerkesztés- Futó Dezső (1916–1994) kisgazdapárti politikus
- Balassa Iván (1917–2002) néprajztudós
- Körtvélyessy Magda (1919–2007) festőművész
- Dunkel Lehelné Bottka Vilma (1923- ) iparművész, szövőnő
- Katona Irén (1938- ) óvónő és kulturális segítő pedagógus.
- Kabai Sándor (1946- ) mérnök és számítógépes grafikusművész.
Testvérvárosai
szerkesztés- Székelyszentistván, Románia
- Páva, Románia
- Belzyce, Lengyelország
Források
szerkesztés- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
- ↑ Feloszlatta magát a bárándi képviselő-testület. (Hozzáférés: 2012. április 5.)
- ↑ Báránd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. június 10. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
- ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Báránd Helységnévtár
- ↑ Báránd Helységnévtár
További információk
szerkesztés- Báránd hivatalos oldala
- Startlap linkgyűjtemény – Báránd
- Báránd közigazgatási portálja Archiválva 2016. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Bárándi helyi tévé oldala
Ajánlott irodalom
szerkesztés- Balassa Iván: Báránd története és néprajza. 1985, Báránd. ISBN 963-023-993-0
- Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa. 1992, Budapest. ISBN 963-850-262-2