Bárium-nitrát
Bárium-nitrát | |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 10022-31-8 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | Ba(NO3)2 |
Moláris tömeg | 261,336 g/mol |
Megjelenés | fehér színű, kristályos |
Sűrűség | 3,2 g/cm³, szilárd[1] |
Olvadáspont | 550 °C fölött bomlik[1] |
Forráspont | (nincs) |
Oldhatóság (vízben) | 90 g/l (20 °C)[1] |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Oxidáló (O), Ártalmas (Xn)[1] |
NFPA 704 | |
R mondatok | R8, R20/22[1] |
S mondatok | S17, S28[1] |
LD50 | 355 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A bárium-nitrát egy szervetlen vegyület, a bárium salétromsavas sója. A képlete Ba(NO3)2. Színtelen, oktaéderes kristályok építik fel. Vízben oldódik, oldhatósága 100 g vízben 20 °C-on 9 g, 100 °C-on 33 g. Alkoholban oldhatatlan. Mérgező hatású, a mérgezés tünetei a bárium-kloridéra emlékeztetnek.
Kémiai tulajdonságai
szerkesztésHa hevítik elbomlik. Magasabb hőmérsékleten bárium-hidroxiddá alakul hidrogén, bárium-karbonáttá és bárium-oxiddá szén-monoxid hatására.
Előállítása
szerkesztésBárium-karbonátot salétromsavban oldanak fel, majd a keletkező oldatból a bárium-nitrátot kristályosítással nyerik ki.
Felhasználása
szerkesztésFelhasználják zöld láng előállítására tűzijátékok készítésénél, tiszta bárium-oxid és bárium-peroxid előállításakor. Az analitikai kémiában a kénsav és a szulfátok kimutatására és meghatározására alkalmazzák.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret