Bad Arolsen

	Bad Arolsen
	; Bad Arolsen címere
	; Bad Arolsen címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Hessen
Kerület	Kassel
Járás	Waldeck-Frankenberg járás
Polgármester	Jürgen van der Horst (független)
Irányítószám	34454
Körzethívószám	05691; 05696; 02993;
Rendszám	KB
Testvérvárosok	Lista Bad Köstritz; Heusden-Zolder; Hermann; Klütz;
	Népesség
Teljes népesség	15 984 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	134 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	286 m
Terület	126,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 51° 22′ 40″, k. h. 9° 01′ 00″51.377778°N 9.016667°EKoordináták: é. sz. 51° 22′ 40″, k. h. 9° 01′ 00″51.377778°N 9.016667°E
	Bad Arolsen Pozíció Hessen térképén
	Elhelyezkedése Waldeck-Frankenberg járás térképén
	Bad Arolsen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Arolsen témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bad Arolsen (1997-ig Arolsen) német kisváros Hessen tartományban, Waldeck-Frankenberg járásban.

Fekvése

A városközpont mintegy 45 km-re nyugatra fekszik Kassel-től.

Bad Arolsen 1655–1918-ig a waldeck-pyrmonti hercegek székvárosa volt, 1929-ig pedig a Waldecki Szabad Állam fővárosa.

A város az Oranier-Routenak nevezett német-holland ünnepi útvonalon fekszik, mely azokat a városokat és régiókat köti össze, melyek az Orániai-dinasztiával kapcsolatosak.

Éghajlat

A városban ősszel sokszor ködösek a reggelek. Télen gyakoriak a havazások.

Szomszédos helységek

Bad Arolsen északon határos Diemelstadttal, északkeleten Volkmarsennel, délkeleten Wolfhagennel, délen Waldeckkel, délnyugaton Twistetallal és nyugaton Diemelseevel és Marsberggel.

Hozzácsatolt helységek

Braunsen, 190 lakos
Bühle, 124 lakos
Kohlgrund, 263 lakos
Helsen, 2128 lakos
Landau, 1148 lakos
Massenhausen, 552 lakos
Mengeringhausen, 3768 lakos
Neu-Berich, 242 lakos
Schmillinghausen, 505 lakos
Volkhardinghausen, 132 lakos
Wetterburg, 903 lakos

Története

Oklevélben először 1131-ben említik, amikor egy augusztiniánus apácazárda telepedett le. A zárdát 1526-ban szekularizálták és 1655-ben a waldecki gróf (később herceg) székhelye lett. 1710-ben lebontották és helyébe egy barokk épületet emeltetett (1713–1728) Frederik Anton Ulrich herceg (1676–1728).

1918 és 1929 között Waldeck-Pyrmont Szabad Állam fővárosa volt, melyet később Poroszországhoz csatoltak.

Bad Arolsenben van a Nemzetközi Nyomozó Szolgálat archívuma, ahol több millió dokumentumot őriznek a nácik megsemmisítő tevékenységéről, melyet zsidók és más nemzetiségek ellen követtek el. Ez a szervezet a Nemzetközi Vöröskereszt részeként működik.

Közigazgatás

Városi tanács

Városi tanács 2016-tól (Stadtverordnetenversammlung)

37 képviselő az alábbiak szerint:

SPD: 10

Grüne: 4

FDP: 3

CDU: 13

FWG/OL : 7

Kultúra és látnivalók

Belváros

Hercegi kastély

A város

Figyelemreméltó a városközpont egységes barokk stílusa a hercegi palota közelében. Eredetileg úgy tervezték, hogy a város a hercegi kastélytól keletre és nyugatra szimmetrikusan fog felépülni, de a tervet soha nem vitelezték ki, miután a nyugati oldal elkészült, elfogyott a pénz a keleti oldalra. Néhány műemlék épületet a megvalósultakból a törvény véd. 1999 óta a teljes városkép védelem alatt áll.

Épületek

A barokk hercegi palota, a Schloss Arolsen, mely eredetileg a waldeck-pyrmonti herceg tulajdona volt és a hercegeknek ma is szállást ad mindaddig, míg a dinasztia fiúutódokkal rendelkezik, Julius Ludwig Rothweil tervei szerint 1713–1728 között épült. Figyelmet érdemelnek a Carlo Ludovici Castelli olasz mester készítette mennyezeti festmények és Andrea Gallasini kitűnő stukkói.
A Landauer Wasserkunst, középkori vízmű, mely a védelmi okok miatt hegytetőre épült és városfallal körülvett Landau városkát látta el vízzel, 1555-ben létesült és a mai napig működik.