Kassel

	Kassel
	A kasseli városháza
; Kassel címere	; Kassel zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Hessen
Kerület	Kasseli
Járás	Kassel kormányzati körzet
Alapítás éve	913
Polgármester	Christian Geselle (SPD)
Irányítószám	34 001-34 134
Körzethívószám	0561
Rendszám	KS
Testvérvárosok	Lista Ramat Gan; Mulhouse (1965. július 28. – ); Firenze (1952–); İzmit; Rovaniemi; Jaroszlavl; Berlin-Mitte; Arnstadt; Montana; Västerås Municipality (1958–);
	Népesség
Teljes népesség	204 687 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	1824 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	132,9-615 m
Terület	106,79 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 51° 18′ 57″, k. h. 9° 29′ 52″51.315778°N 9.497917°EKoordináták: é. sz. 51° 18′ 57″, k. h. 9° 29′ 52″51.315778°N 9.497917°E
	Kassel Pozíció Hessen térképén
	Elhelyezkedése Hessen térképén
	Kassel weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kassel témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Kassel város Németország Hessen nevű tartományában.

Fekvése

Kassel körülbelül 70 km-re északnyugatra fekszik Németország földrajzi középpontjától, 173 méter tengerszint feletti magasságban a Fulda két partján, a Habichtswald, Reinhardswald, Kaufungerwald és a Söhre által határolt medencében.

Nagyítás

Panorámakép Kasselről

Története

Matthäus Merian 1648-as várostérképe Kasselről

Chassala néven már 913-ban történik róla említés. 1239-ben kapott városi jogot. Gyermek Henrik székhelyévé tette. A hétéves háborúban a franciák megszállták (1756-62). Miután Nagy Frigyes szövetségesei a franciákat elűzték, erődítményeit hamarosan lerombolták. 1807-ben a Vesztfáliai Királyság fővárosa lett. 1813-ban ezen jellegét elvesztette és ismét a hesseni választó hatalma alá került.

1866. június 19-én a poroszok megszállták.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Második világháború

A Reichstag leégése után 1933-ban a város nem játszott különösebb szerepet a nácik uralma alatt. A háború alatt súlyos csapások érték az óvárost és ez nagyon sok emberéletet követelt. A legnagyobb bombázás 1943. október 22-én történt. Azon az éjszakán több mint 10 ezer embert halt meg és a házak 80%-a megsemmisült. Kassel óvárosi területén számos favázas ház állt, amik tökéletes célpontjai voltak a brit szőnyegbombázásnak. A célzott foszfor- és gyújtóbombák felgyújtották a fát és tűzvihar alakult ki, mint Drezdában, Hamburgban, Pforzheimben vagy Darmstadtban.

Napjainkban

2013. június 23-án az UNESCO a Wilmhelshöhe kastélyt és a hozzá tartozó parkot a világörökség részévé nyilvánította. A város ötévente ad otthont a Documentának, ami a világ legjelentősebb kortárs művészeti kiállítása.

2013-ban ünnepelte alapításának 1100. évfordulóját.

Népesség

1890-ben 72 477 lakosa volt. 2011-ben maga a város elérte a 196 526-es lélekszámot, az agglomerációban mintegy 450 ezren laknak, Észak-Hessen régióban mintegy egymillió ember él.

A népesség alakulása 1970 és 2023 között

Lakosok száma	214 156	194 268	194 766	191 854	194 087	193 989	199 062	201 585	200 406	204 687
	1970	1990	2000	2011	2013	2014	2016	2019	2021	2023

Adatok: Wikidata

Közlekedés

Kasselt az A7, A44 és A49-es autópályák és a Hannover–Würzburg nagysebességű vasútvonal is érinti. Főpályaudvara a Kassel Hauptbahnhof, ahová a regionális vonatok és a RegioTram villamosok érkeznek. A távolsági (ICE) vonatok a másik állomására, a Kassel-Wilhelmshöhe vasútállomásra érkeznek.

Vasúti közlekedés

Vasúti pályaudvarok:

Schloss Wilhelmshöhe

Wilhelmshöher Allee

Ottoneum

Vasútvonalak:

Városi közlekedés

A városnak hét villamosvonala van (1, 3, 4, 5, 6, 7, 8), melynek egyes járatai a nagyvasút vágányait is használják (Karlsruhei modell). A járatok átlagosan 15 perces követési sűrűséggel közlekednek. A városban minden busz alacsony padlós, és a megállókat is átépítették a könnyebb felszállás érdekében.

Hercules

Látnivalók

Szent Márton-templom (a XIV. és XV. századból)
Nagylelkű Fülöp hesseni gróf síremléke a Szent Márton-templomban
A katolikus templom, Fischbein festményén
Az egykori választófejedelmi palota (Rotes Palais)
Fridericianum múzeum
Igazságügyi palota
Bellevue-kastély
Képtár
II. Frigyes hesseni gróf márványszobra (Friedrichsplatz)
Louis Spohr bronzszobra a Theatersplatzon
Hesseni emlékszobor
Herkules
Löwenburg
Schloss Wilhelmshöhe
Technik Museum Kassel
Grimm testvérek múzeum

A Wilhelmshöhe hegyi park

Bővebben: Wilhelmshöhe hegyi park

A Wilhelmshöhe kastély, Löwenburg és a Hercules emlékmű 1786-ban épült I. Vilmos választófejedelem uralkodása alatt. A palota ma múzeumként funkcionál. A második világháborúban bombatámadás érte, a középső része súlyosan megrongálódott, egyedül a fehér kőszárny maradt sértetlen.

A Hercules emlékműtől nem messze található egy mesterséges vízesés, amely minden szerdán és vasárnapon 14.30-tól üzemel. Ilyenkor több ezren látogatnak el ide. A vízi játék az oktogonnál kezdődik és egy óra múlva éri el a kastély mögötti tavat, ahol egy 50 méter magas szökőkúttal ér véget a látványosság.

A Löwenburg kastély egy középkori lovagvár másolata, I. Vilmos uralkodása alatt épült.

Híres emberek

A városban született többek között:

Matthias Berninger
Arnold Bode
Hans Eichel
Ulrike Folkerts
Jörg-Uwe Hahn
Kurt Kersten
Mario Kotaska
Eva Kühne-Hörmann
Hubertus Meyer-Burckhardt
Karl-Heinz Metzner
Ludwig Mond
Paul Julius Reuter
Franz Rosenzweig
Philipp Scheidemann
Meryem Uzerli
Gillemot György Lajos (1813-1892) kertész.

Polgármesterek

1821–1841: Carl Schomburg
1842–1848: Nicolaus Ludwig Arnold
1848–1863: Heinrich Wilhelm Hartwig
1864–1875: Friedrich Nebelthau
1875–1892: Emil Weise
1892–1898: Albert Westerburg
1900–1912: August Nikolaus Müller
1912–1913: Ernst Scholz
1913–1919: Erich Koch-Weser
1919–1925: Philipp Scheidemann (SPD)

1925–1933: Hans Herbert Stadler
1933–1945: Gustav Lahmeyer (NSDAP)
1945–1954: Willi Seidel (SPD)
1954–1963: Lauritz Lauritzen (SPD)
1963–1975: Karl Branner (SPD)
1975–1991: Hans Eichel (SPD)
1991–1993: Wolfram Bremeier (SPD)
1993–2005: Georg Lewandowski (CDU)
2005-: Bertram Hilgen (SPD)

Testvérvárosai

Firenze, Olaszország, 1952 óta
Mulhouse, Franciaország, 1965 óta
Västerås, Svédország, 1972 óta
Rovaniemi, Finnország, 1988 óta
Arnstadt, Türingia, Németország, 1989 óta
Ramat Gan, Izrael, 1990 óta
İzmit, Törökország, 1999 óta
Montana, Bulgária, 2007 óta

Irodalom

Karl Baedeker: Baedekers Kassel. 2. Auflage. (hely nélkül): Ostfildern-Kemnat. 1989.
Hugo Brunner: Geschichte der Residenzstadt Cassel. 913–1913. Zur Feier des 1000-jährigen Bestehens der Stadt. Frankfurt am Main: Weidlich. 1978. ISBN 3-8128-0019-5
Paul Heidelbach – Karl Kaltwasser: Kassel: Ein Jahrtausend hessischer Stadtkultur. Kassel: Bärenreiter-Verlag. 1957.
Berthold Hinze – Andreas Tacke: Architekturführer Kassel. Berlin: (kiadó nélkül). 2002.
Heinz Körner: Kassels Südstadt: Historische Entwicklung der südlichen Vorstadt. Kassel: Meister. 1990.
Erich Keyser: Hessisches Städtebuch. Arbeitsgemeinschaft der historischen Kommissionen und mit Unterstützung des Deutschen Städtetages, des Deutschen Städtebundes und des Deutschen Gemeindetages. Stuttgart: Kohlhammer. 1957. = Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte, Band IV 1
Christian Saehrendt: Kassel. Ist das Kunst oder kann das weg?: Documenta-Geschichten, Mythen und Märchen. Köln: DuMont. 2012. (Sachbuchbestseller 2012)^[2]