Bartramia (növénynemzetség)
A Bartramia egy lombosmoha-nemzetség a Bartramiaceae családból. Először Johann Hedwig írta le ezeket a növényeket 1801-ben és a nemzetség a nevét John Bartram (1699–1777) amerikai botanikusról kapta.[1][2]
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_8592.JPG) Gömbtokú moha (Bartramia pomiformis)
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bartramia témájú médiaállományokat és Bartramia témájú kategóriát. |
Jellemzésük
szerkesztésA Bartramia nemzetségbe tartozó növények 2–12 cm magasak, világos-, sárgás- vagy kékeszöld színűek, száruk lehet elágazó. Leveleik hosszúkásak, erősen fogazott levélszéllel. A levélér erőteljes. A levéllemez sejtjei a levél alján hosszúkásak világos színűek, a többi sejt négyzetes, zöld színűek, mamillásak (sejtkitüremkedéssel borítottak). A spóratok felálló gömb vagy megnyúlt gömbös alakú, szárazon barázdált. A perisztómium lehet fejlett vagy fejletlen. A spórák lehetnek gömb vagy vesealakúak.[3]
Elterjedés
szerkesztésKozmopolita nemzetség, fajai megtalálhatóak a sarkköri régiók kivételével az egész földön. Elsősorban a mérsékelt égövben találhatóak meg és a trópusokon, de a magashegységi, alpi régiókból hiányoznak. A nedvesebb élőhelyeket kedvelik, árnyas sziklákon, vízesések, patakok közelében a köveken fordulnak elő Európában. A Magyarországon megtalálható fajok a középhegységek árnyas szikláin élnek.
Rendszertan, fajok
szerkesztésJelenlegi tudásunk szerint 72 faj tartozik a nemzetségbe, melyből a legtöbb a trópusi régió hegységeiben él.[4] Magyarországon három fajuk él, melyek mind a középhegységek árnyas szikláin élnek. A leggyakoribb hazai faj a Gömbtokú moha.[5]
Bartramia halleriana Hedw.
Bartramia ithyphylla Brid.
Bartramia pomiformis Hedw.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Graham H. Bell: 42. Bartramiaceae: Bartramia. Australian Mosses Online.. (angolul) Canberra: Australian National Botanic Gardens (2012) (Hozzáférés: 2017. május 17.) (PDF)
- ↑ Bartramia. In Ioanne Hedwig: Descriptio et adumbratio microscopico-analytica muscorum frondosorum :nec non aliorum vegetantium II. Lipsia: I. G. Müller. 1789. 111–112. o. Hozzáférés: 2017. május 17.
- ↑ Orbán Sándor, Vajda László 1983. Magyarország mohaflórájának kézikönyve, Akadémiai Kiadó, Budapest, 518 oldal · ISBN 9630528894 · Illusztrálta: Bucsi Lajosné
- ↑ 'Bartramia - Bartramiaceae. Missouri Botanical Garden. (Hozzáférés: 2016. december 23.)
- ↑ Papp, B., Erzberger, P., Ódor, P., Hock, Zs., Szövényi, P., Szurdoki, E. & Tóth, Z. 2010. Updated checklist and Red List of Hungarian bryophytes. Studia bot. hung. 41: 31-59 [1] Archiválva 2016. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
