Berettyószéplak
Berettyószéplak (románul Suplacu de Barcău) falu Romániában, Bihar megyében, Berettyószéplak község központja.
| Berettyószéplak (Suplacu de Barcău) | |
_Suplacu_de_Barcau_Viaduct_1.jpg) | |
| Az épülő A3-as autópálya viaduktja a Berettyószéplaki-víztározó felett | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Berettyószéplak |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417535 |
| Körzethívószám | +40 x59[1] |
| SIRUTA-kód | 31271 |
| Népesség | |
| Népesség | 2123 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1178[2] |
| Népsűrűség | 47,73 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 169 m |
| Terület | 44,48 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 15′ 26″, k. h. 22° 31′ 55″47.257289°N 22.531883°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 26″, k. h. 22° 31′ 55″47.257289°N 22.531883°E | |
| Berettyószéplak weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Berettyószéplak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBihar megyében, a Berettyó bal partján, a Réz-hegység északi lábánál, Bályoktól délre, Bályok és Baromlak között található.
Története
szerkesztésBerettyószéplak (Széplak) és környéke már az újkőkorszakban is lakott volt. Az 1970-es években itt csiszolt kőszerszámok és kerámia töredékek kerültek elő a földből.
Az Árpád-kori Széplak település, a 13. század végén a Turul nemzetség birtoka volt. 1228 előtt földesura Simon bán volt, később Széppataki Lőrinc, majd Héderváry Dénes birtoka lett.
1503-ban Erdőhegyi László hűtlenség miatt elvesztett itteni birtokrészét a király Telegdy István kincstárnoknak adományozta. A 16. század közepén a korabeli oklevelek már nyolc birtokosát sorolták fel.
A 19. század elején a Kabos és a Dégenfeld családok voltak földesurai. 1858-ban a községben nagy tűzvész pusztított, amely majdnem végképp elpusztította Széplakot.
A 20. század elején Károlyi Tibornénak volt itt nagyobb birtoka.
1944-ben a település mellett olajat találtak; az itt kitermelt kőolaj feldolgozására 1967–69 között kőolajfinomító épült, amely 2005-ig működött. Az olajfinomító és a 2002-ben építeni kezdett víztározó súlyosan károsította a Berettyó vizét. 2007-ben elkezdték az észak-erdélyi autópálya Bors-Berettyószéplak szakaszának építését, amely azonban 2014-ig csak félig készült el.[3][4][5]
Népesség
szerkesztésLakossága 4590 főből áll.
Gazdaság
szerkesztésFontos gazdasági központnak számít kőolaj-kitermelőként és -feldolgozóként.
Nevezetességek
szerkesztés- Református temploma román-kori építésű. Hatalmas, henger alakú tornyát és szentélyét 1869-ben lebontották. A hagyomány azt tartotta, hogy a környéken egykor királyi vadászterületek voltak, s itt még bölényre is vadásztak. Az átalakított torony lett volna a bölényvadászok kastélyának őrtornya.
- Görögkatolikus temploma 1805-ben épült.
- Római katolikus temploma fatemplom volt, 1778-ban épült, és 1837-ben épült fel kőből.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ Berettyószéplak históriájából (1. rész). ermellek.blogspot.hu. Érmelléki református egyházmegye (2002. augusztus 6.) (Hozzáférés: 2014. július 27.)
- ↑ Wilhelm Sándor: Árvizek nyomában. Korunk, (2006. május)
- ↑ 60 kilométerrel bővül az észak-erdélyi autópálya. Napi Gazdaság, (2014. július 14.) arch Hozzáférés: 2014. július 27.
Források
szerkesztés- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
.svg){kind=small}