Birżebbuġa
Birżebbuġa, helyi rövidítéssel B'Buġa vagy B'Bugia Málta legdélebbi helyi tanácsa Marsaxlokk, Għaxaq és Żurrieq között. Lakossága 8668 fő. Nevének jelentése "olíva-kút". Ide tartozik még Bengħajsa (angol írásmóddal Benghisa), Ħal Far (jelentése: patkányok falva), Kalafrana.
| Birżebbuġa | |||
 | |||
| Birżebbuġa a levegőből | |||
| |||
| Mottó: Pax salus que omnibus[1] | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Málta | ||
| Rang | Helyi tanács | ||
| Polgármester | Joseph Farruġia (Munkáspárt) | ||
| Irányítószám | BBĠ | ||
| Ünnep | Vasas Szent Péter (augusztus 1.) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9736 fő (2014. márc. 31.)[2] | ||
| Népsűrűség | 941,15 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,21 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 35° 49′ 36″, k. h. 14° 31′ 40″35.826667°N 14.527778°EKoordináták: é. sz. 35° 49′ 36″, k. h. 14° 31′ 40″35.826667°N 14.527778°E | |||
| Birżebbuġa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Birżebbuġa témájú médiaállományokat. | |||
Története
szerkesztés
A terület már jóval az ember érkezése előtt gazdag élővilággal rendelkezett, erről tanúskodnak a különleges törpe elefántok és vízilovak csontvázai, amelyek legfontosabb lelőhelye az itt található Għar Dalam barlangja. 1937-ben két fogat is találtak a barlangban, amelyről úgy gondolták, a neandervölgyi emberé lehet. Még akkor érkezhetett a szigetre, mikor azt szárazföld kötötte Szicíliához. A városban a tengerparton néhány keréknyom merül a tengerbe. A következő fontos lelőhely Borġ-in-Nadur, ahol egy újkőkorszaki, a Tarxien-fázisból való négy-apszisos templom romjai találhatók. Ez még a bronzkorban is használatban volt.
Első történelmi lakói a föníciaiak voltak, akik ezt a Szent György-öblöt népesítették be először a szigeten. Nyomukat egy templom maradványai és számos sír őrzi. Għar Dalam közelében előkerültek egy római villa maradványai is. A következő emlék már a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend korából való, a parti erődítések egész sorával igyekeztek megakadályozni az időről időre megismétlődő török partraszállásokat. Martín de Redín nagymester tornyai (Bengħajsa-torony, Wardija-torony) mellett a Pinto-üteg, valamint több bástya (redoubt) és kisebb torony is őrizte az öböl partját. A britek nagy erődöt építettek Bengħajsa mellett. Később katonai bázisokat létesítettek Ħal Farnál és Kalafrana mellett. Az addig földművelő és halászó népesség egyre jobban felduzzadt a bázisokon alkalmazottakkal. A lakosság száma 1913-ban érte el az 1000-et. Ekkor lett önálló egyházközség, az új templom 1938-ra készült el. A háborúban a bázisok és a repülőterek jelenléte miatt a község súlyos károkat szenvedett. Lakói csak jóval a háború után kezdtek visszaköltözni, és egyre több új letelepülő is érkezett, főként a Három Város környékéről.
1994 óta Málta egyik helyi tanácsa. Ma a város leginkább a turisták fogadására rendezkedett be. A város mára Málta egyik legfontosabb iparterülete is lett, a közelben található a szabadkikötő és a máltai nemzetközi repülőtér is.
Nehézségek
szerkesztésBár a város igyekszik turisztikai arcát erősíteni, folyamatos ellentétben áll a kormányzatokkal, akiknek a terveiben a település ipari régióként szerepelt, ezért egyre több üzemet telepítenek ide. Az ipari fejlődés hátulütőit legjobban a helyi lakosok érzik. A British Petroleum gáztartályait ma lakóházak veszik körül, a lakók állandó rosszulétre, asztmás tünetekre panaszkodnak. A földalatti tartályok egészen a repülőtérig és a kalafranai bázisig nyúlnak a város alatt. A szabadkikötő szennyezése és zaja is mélyre nyomta a lakások értékét.
Önkormányzata
szerkesztésHétfős helyi tanács irányítja. A jelenlegi (6.) tanács 2012 óta van hivatalban.[3]
Polgármester:
- Joseph Farrugia (Nemzeti Párt, n.a.-2012-)
Nevezetességei
szerkesztés
- Għar Dalam barlangja
- Keréknyomok
- Borġ-in-Nadur: az újkőkori Tarxien-fázisban épült templomok ma nem látogathatók
- Wardija Tower: a lovagkori őrtorony Ħal Far közelében áll a parton
- Pinto-üteg (Pinto battery): Manuel Pinto de Fonseca nagymester megbízásából épült
- Szent Péter-plébániatemplom (St. Peter)
- Fájdalmas Szűzanya-templom: a régi plébániatemplom
- Għar Ħasan-barlang: egy török fogvatartott egy helyi lányt a barlangban. Mikor a helyiek megtalálták, inkább megölte a lányt és öngyilkos lett
Kultúra
szerkesztésBand clubjai:
- Soċjetà Filarmonika San Pietru Banda Birżebbuġa[4]
- Għaqda Mużikali San Pietru fil-Ktajjen
Cserkészcsapata a Birżebbuġa Scout Group[5]
Sport
szerkesztésA város a Máltai Taekwondo Szövetség (Malta Taekwondo Federation) székhelye.
Közlekedés
szerkesztésAutóval a szabadkikötő felől jó minőségű úton közelíthető meg. A közelben található a repülőtér is. Buszjáratai (2011. július 3 után):[10]
- 82 (Valletta-Birżebbuġa)
- 115 (Marsaskala-Szabadkikötő)
- X4 (expressz, Valletta-Birżebbuġa)
- N82 (éjszakai, San Ġiljan-Birżebbuġa)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Jelentése: Békét és egészséget mindenkinek
- ↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
- ↑ „The council elections at a glance”, Times of Malta, 2012. március 11. (Hozzáférés: 2013. szeptember 4.) (angol nyelvű)
- ↑ Soċjetà Filarmonika San Pietru Banda Birżebbuġa (máltai nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 14.)
- ↑ Birżebbuġa Scout Group (angol nyelven). [2010. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 14.)
- ↑ Birżebbuġa Regatta (máltai nyelven). [2010. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 14.)
- ↑ Birżebbuġa St. Peter's FC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 14.)
- ↑ Birżebbuġa Tigers FC (angol nyelven). [2010. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 14.)
- ↑ Birżebbuġa Aquatic & Sports Club (angol nyelven). [2010. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 14.)
- ↑ Routes and timetables (angol nyelven). Arriva Malta. [2011. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.)
Források
szerkesztés- Birżebbuġa Local Council (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 14.)
- Local councils: Birżebbuġa (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2013. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 27.)
