Bódhi
A bódhi [1] (szanszkrit: बोधि illetve páli) a buddhizmusban az a tudás, amellyel egy buddha rendelkezik a dolgok igaz természetéről. Hagyományos magyar fordítása megvilágosodás, szó szerinti jelentése "felébredés" (a "budh" igető jelentése felébredni). A bódhi az oksági mechanizmus (függő keletkezés) teljes megértése, amely az anyagi világba való beleszületés és a szenvedés (dukkha) megtapasztalásának magyarázata. A kifejezést legáltalánosabban a buddhizmusban használják, de ugyanez a koncepció létezik más indiai filozófiákban és hagyományokban is.
Jelentése
szerkesztésAz indiai vallások szoteriológiai (megváltástani) célja a megszabadulás vagy móksa (más néven mukti). A megszabadulás egyszerre jelenti a szenvedéstől és a létezés örök körforgatagától való szabadságot. A srámanikus (nem védikus indiai vallási mozgalom) hagyományokban arhatnak (szanszkrit; páli: arahant) nevezik azt, aki elérte a teljes megszabadulást. A megtisztelő cím jelentése "érdemes".
Buddha tanításaiban a megszabadulás a nem-tudásból (páli: Moha) való kijövetelt jelenti, ezért ezt az utat a "felébredés ösvényének" is nevezik. A nirvánába vezető úton a gyakorló megtapasztalja a dolgok valódi természetét. A dolgokra és jelenségekre jellemző mechanizmus a pratítja-szamutpáda, a függő keletkezés. Ennek teljes megértése a bódhi.
Buddha felébredése
szerkesztésA théraváda hagyományba tartozó Szutta-pitaka szöveggyűjteményben szerepelnek szövegek, amelyben leírják Buddha megvilágosodását.[2]
Az Arijaparijeszana-szutta elmeséli, hogy Buddha elégedetlen volt Alara Kalama és Uddaka Ramaputta tanításaival így tovább vándorolt Magadhan országban, majd rátalált egy kellemes helyre, ahol később végül elérte a nirvánát.[3]
A Mahaszaccsaka-szutta leírja az aszkéta gyakorlatokat, amikkel felhagyott. Ezután visszaemlékezett egy spontán módon elért dhjána tudatállapotra gyermekkorából. Ezután dhjána gyakorlatokba kezdett. Miután végzett a zavaró tudati tényezőkkel és elmélyült tudatában, három tudásra tett szert (vidhjá):[4][5][6]
- belátás előző életeibe
- belátás a karma és az újjászületés működésébe
- belátás a négy nemes igazságba
A szutta szerint ezen a belátások által Buddha azonnal megvilágosodott,[7] avagy "felébredt."[8]
A buddhista ösvény
szerkesztésA buddhista hagyományok különbözőfélképpen írják le a buddhista ösvényt (magga) a megszabadulás felé.[9] A théraváda hagyományba tartozó Szutta-pitaka leírást ad erről az ösvényről.[web 1][web 2] Úgy tartják, hogy az ösvény követésével elérhető a buddhaság szintje, amely előtt megszűnik a tíz béklyó[10] és az akaratlagos cselekedetek, amelyek az érző lényeket a létezés örök körforgatagához láncolják.
A théraváda hagyomány a Buddhagósza által leírt Viszuddhimagga tanait követi. Ebben szerepel a megvilágosodás négy szintje: a szotápanna, a szakadágámi, a anágámi és az arhat.[10][11][web 3]
Háromféle buddhát különböztetnek meg:[12]
- Szamjakszambuddha (páli: szammaszambuddha), gyakran egyszerűen csak Buddha, aki elérte a szamjakszambódhi-t.
- Pratjekabuddha (páli: paccsekabuddha) - akik spirituális tanító nélkül, önerőből érik el a megvilágosodást, de nem tanítják a dharmát.[12]
- Srāvakabuddha (páli: szávakabuddha) - ide tartozik az arhat (páli: arahant), akik a megvilágosodást úgy érik el, hogy követik egy buddha tanításait.[12]
Buddha-természet
szerkesztésA Tathagatagarbha szövegeiben és az egyéb Buddha-természet tanításokban a bódhi az egyetemes, természetes és tiszta tudatnak felel meg, amely folyamatosan jelen van, azonban nem tapasztaljuk a tudati szennyeződések miatt. Ezekről a tanításokról szól a Surangama-szútra és az Uttaratantra.
A Singon buddhizmusban a bódhi állapot a tudat természetes állapota. Ugyanez a jógácsára gyakorlatban a dzogcsen.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Világvallások A-Zs; 2009
- ↑ Warder 2000, 45-50. o.
- ↑ Bikkhu Nanamoli 1995, 259. o.
- ↑ Bikkhu Nanamoli 1995, 340-342. o.
- ↑ Warder 2000, 47–48. o.
- ↑ Snelling 1987, 27. o.
- ↑ Bikkhu Nanamoli 1995, 342. o.
- ↑ Warder 2000, 47-48. o.
- ↑ Buswell 1994, 1-36. o.
- ↑ a b Walsh (translator) 1995, 25-27. o.
- ↑ Harvey 1995, 71-72. o.
- ↑ a b c Snelling 1987, 81. o.
Internetes források
szerkesztésForrások
szerkesztés- Bhikkhu Nanamoli és Bhikkhu Bodhi (1995). The Middle Length Discourses of the Buddha. A New Translation of the Majjhima Nikaya, Boston, Wisdom Publications
- Buswell, Robert E. JR és Gimello Robert M. (szerk)(1994). Paths to Liberation. The Marga and its Transformations in Buddhist Thought, Delhi, Motilal Banarsidass Publishers
- Faure, Bernard (1991). The Rhetoric of Immediacy. A Cultural Critique of Chan/Zen Buddhism, Princeton, New Jersey, Princeton Universitu Press, ISBN 0-691-02963-6
- Gombrich, Richard F. (1997). How Buddhism Began, Munshiram Manoharlal
- Peter N. Gregory (1991), Sudden and Gradual (Approaches to Enlightenment in Chinese Thought), Motilal Banarsidass. ISBN 8120808193
- Harvey, Peter (1995). An introduction to Buddhism. Teachings, history and practices, Cambridge University Press
- Hodge, Stephen (2003). The Maha-Vairocana-Abhisambodhi Tantra, With Buddhaguya's Commentary, London, RoutledgeCurzon
- Sebastian, C.D. (2005). Metaphysics and Mysticism in Mahayana Buddhism, Delhi, Sri Satguru Publications
- Walsh, Maurice (ford)(1995). The Long Discourses of the Buddha, Boston, Wisdom publications
