Budapest kerékpáros közlekedése

Budapest kerékpáros közlekedése a kedvezőtlen infrastrukturális helyzet ellenére jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években.^[mikor?] Becslések szerint egy átlagos hétköznapon 1-2% között van a kerékpáros forgalom aránya; a kerékpárhasználat az utóbbi években – főleg a belvárosban – jelentősen megnőtt.^[1] A The Copenhagenzie Index – Bycicle-Friendly Cities 2011 felmérésen a város a 10. legjobb pontszámot kapta, elsősorban a kerékpározás népszerűsítésének köszönhetően.^[2]

Történelem

Az 1937-ben átadott Horthy Miklós híd (ma Petőfi híd) mindkét oldalán a kocsiúttól és a járdától is szintben elválasztott kerékpárút vezetett. Többek között az Árpád hídon és a Kerepesi úton is létesítettek kerékpárutakat, ám ezeket később megszüntették vagy használhatatlanná váltak. 1988-ban mindössze 12 km kijelölt kerékpáros útvonal volt a városban. A rendszerváltás óta évente átlagosan 8-9 kilométerrel bővült a kijelölt útvonalak hossza, ezen belül átlagosan 3 km épült kifejezetten a kerékpározás céljaira.^[3]

Infrastruktúra

Kerékpáros főhálózat

A fővárosban 187 km kijelölt kerékpáros útvonal található, ebből 43 km kis forgalmú úttesten kijelölt útvonal, 8 km kerékpársáv, 64 km önálló kerékpárút, 49 km osztott gyalog- és kerékpárút, valamint 23 km osztatlan gyalog- és kerékpárút.^[1] A kerékpárutak használhatósága számos kívánnivalót hagy maga után. Alapvető probléma, hogy sokhelyütt ez a járdából sárga festékcsíkkal leválasztott útvonalat jelent, ami balesetveszélyes, és konfliktusokat generál a kerékpárosok és a gyalogosok között.^[4] A Kerékagy szakblog szerzője szerint a 2009 őszén átadott Thököly úti kerékpársáv a második megfelelő kialakítású kerékpáros útvonal a városban (az Alkotmány utcai sávok után).^[5]

A városon áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 6. számú útvonala. A teljes 4500 km-es útvonalon a budai felső rakparti szakasz kialakítása a legrosszabb, mivel számos gyalogos-kerékpáros konfliktuspontot rejt a szűk járdára vezetett kerékpárút.^[4]

Tárolók

2010 júniusában adták át a város első B+R kerékpártárolóit: a hat vasútállomáson (Rákoskert, Rákoshegy, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Budafok-Belváros, Budafok-Háros) létesített fedett tárolók összesen 120 férőhelyet biztosítanak.^[6]

Kölcsönzés

Bővebben: MOL Bubi

A városban jelenleg működik kerékpármegosztó rendszer. A város uniós támogatásból valósította meg egy 75 dokkolóállomásból és mintegy 1000 kerékpárból álló rendszer beindítását, amely a pesti belváros Nagykörút – Városliget – Újpesti rakpart közötti területeit és a budai oldalon a Széna tér – Margit körút – Duna-part és a Pázmány Péter sétány által határolt területet, összesen 12,75 km²-es területet fed le.^[7] A dokkolók helyét már kijelölték, a tulajdonosi hozzájárulást 2010 júniusában adták meg az érintett önkormányzatok. A rendszer kiépítése után eredetileg 2011. július 1-jére tervezték a hálózat üzembe helyezését,^[1]^[8] amely egy névpályázat eredményeképpen a BuBi nevet kapta.^[9] Vitézy Dávid 2011 júliusában úgy nyilatkozott, hogy a rendszer átadása 2013-ra várható, egyelőre ezer kerékpárt kihelyezve 74 belvárosi dokkolóállomásra, majd a sikerek függvényében akár 20-30 ezres bővítés is elképzelhető.^[10] 2012 áprilisában a dokkolóállomások helyét is közzétették.^[11]

Kerékpáros közlekedési szokások

A kerékpáros közlekedés részarányáról nem állnak rendelkezésre megbízható adatok.^[4] Becslések és helyi mérések szerint egy átlagos hétköznapon 1-2% között van a kerékpáros forgalom aránya; a kerékpárhasználat az utóbbi években – főleg a belvárosban – jelentősen megnőtt. A forgalom erősen, de csökkenő mértékben függ az évszaktól és az időjárástól. A főszezonban a forgalmasabb helyeken naponta több mint 1000 kerékpáros halad át.^[1] A forgalom 1999 és 2007 között a kétszeresére nőtt.^[6]

Előrelépést jelentett, hogy 2010 júliusában átadták az első folyamatos automata kerékpáros forgalomszámláló berendezést a Múzeum körúton.^[6] A számláló adatai szerint 2010 augusztusa és 2011 augusztusa között a napi átlagos forgalom munkanapokon 1012-ről 1572-re (+55%), pihenőnapokon 463-ról 690-re (+49%) nőtt.^[12]

Kerékpáros kultúra

Nemzetközi szinten is ismert a budapesti Critical Mass,^[13] melynek célja a mindennapos kerékpározás népszerűsítése és a városvezetés figyelmének felhívása a közlekedési rendszer elmaradott állapotára.^[14]

Hivatkozások

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d A főváros elkötelezett a kerékpáros közlekedés fejlesztése mellett (magyar nyelven). Budapest, 2009. szeptember 22. (Hozzáférés: 2009. október 5.)^{[halott link]}
↑ The Copenhagenzie Index – Bycicle-Friendly Cities 2011 (angol nyelven). Copenhagenize Consulting, 2011. [2011. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 27.)
↑ Budapesti bicikliutak: a bécsi hatoda (magyar nyelven). HVG, 2009. október 21. (Hozzáférés: 2009. október 22.)^{[halott link]}
↑ ^a ^b ^c Dózsa György, Torontáli Zoltán: Defektes fejlesztések (magyar nyelven). FigyelőNet, 2009. szeptember 17. (Hozzáférés: 2009. április 15.)
↑ Földes András: Mintabicikliút készült a Thököly útra (magyar nyelven). Kerékagy, 2009. október 12. (Hozzáférés: 2009. október 13.)
↑ ^a ^b ^c Tőkés Balázs (szakmai felelős), Kovács László (szerkesztő) (2010. szeptember). Átadták az első budapesti B+R parkolókat!. Kerékpáros Budapest hírlevél (2), Kiadó: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya. (Hozzáférés: 2010. szeptember 15.)
↑ BuBi – kerékpáros közösségi közlekedési rendszer (magyar nyelven). Budapesti Közlekedési Központ. [2011. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
↑ Lencsés Csaba: Ötször annyiba fog kerülni, de jön a közös bicikli Budapestre (magyar nyelven). Origo, 2010. június 21. (Hozzáférés: 2010. június 25.)
↑ Bubi lesz a belvárosi közbringahálózat neve (magyar nyelven). Kerékagy, 2010. október 17. (Hozzáférés: 2010. október 17.)
↑ „Behozzuk a lemaradást, vagy be kell csukni a boltot” - interjú Vitézy Dáviddal Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (Origó, 2011. július 7.)
↑ Eldőlt, hol lesznek a budapesti biciklikölcsönzők (Egy nap a városban, 2012. április 8.)
↑ A kiskörúti számláló első év/év adata (magyar nyelven). Critical Mass, 2011. szeptember 1. [2011. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
↑ Mikael Colville-Andersen: Budapest Bike Ride with 20,000 Friends (angol nyelven). Copenhagenize, 2009. október 9. [2009. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 13.)
↑ Tudnivalók a felvonulásról (magyar nyelven). Critical Mass, 2009. szeptember 22. [2010. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 13.)

további információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest kerékpáros közlekedése témájú médiaállományokat.

Budapest kerékpáros térképe 2019 Archiválva 2020. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyar, angol, német)
A városi kerékpározás kultúrtörténete, Múlt-Kor (magyar)
Milyen ösvényeken járnak a budapesti bringások? (Kerékagy, 2011. június 30.), Budapest Cycle Track Archiválva 2011. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Magyar Kerékpárosklub (magyar)
Critical Mass (magyar, angol)
Forgalomszámlálási adatok, Magyar Kerékpárosklub (magyar)
BuBi anyagok a Parking Kft. honlapján
BuBi anyagok a BKK honlapján

[fovelk-1] A főváros elkötelezett a kerékpáros közlekedés fejlesztése mellett (magyar nyelven). Budapest, 2009. szeptember 22. (Hozzáférés: 2009. október 5.)^{[halott link]}

[2] The Copenhagenzie Index – Bycicle-Friendly Cities 2011 (angol nyelven). Copenhagenize Consulting, 2011. [2011. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 27.)

[3] Budapesti bicikliutak: a bécsi hatoda (magyar nyelven). HVG, 2009. október 21. (Hozzáférés: 2009. október 22.)^{[halott link]}

[defekt-4] Dózsa György, Torontáli Zoltán: Defektes fejlesztések (magyar nyelven). FigyelőNet, 2009. szeptember 17. (Hozzáférés: 2009. április 15.)

[5] Földes András: Mintabicikliút készült a Thököly útra (magyar nyelven). Kerékagy, 2009. október 12. (Hozzáférés: 2009. október 13.)

[kerhir02-6] Tőkés Balázs (szakmai felelős), Kovács László (szerkesztő) (2010. szeptember). Átadták az első budapesti B+R parkolókat!. Kerékpáros Budapest hírlevél (2), Kiadó: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya. (Hozzáférés: 2010. szeptember 15.)

[7] BuBi – kerékpáros közösségi közlekedési rendszer (magyar nyelven). Budapesti Közlekedési Központ. [2011. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)

[8] Lencsés Csaba: Ötször annyiba fog kerülni, de jön a közös bicikli Budapestre (magyar nyelven). Origo, 2010. június 21. (Hozzáférés: 2010. június 25.)

[9] Bubi lesz a belvárosi közbringahálózat neve (magyar nyelven). Kerékagy, 2010. október 17. (Hozzáférés: 2010. október 17.)

[10] „Behozzuk a lemaradást, vagy be kell csukni a boltot” - interjú Vitézy Dáviddal Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (Origó, 2011. július 7.)

[11] Eldőlt, hol lesznek a budapesti biciklikölcsönzők (Egy nap a városban, 2012. április 8.)

[12] A kiskörúti számláló első év/év adata (magyar nyelven). Critical Mass, 2011. szeptember 1. [2011. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)

[13] Mikael Colville-Andersen: Budapest Bike Ride with 20,000 Friends (angol nyelven). Copenhagenize, 2009. október 9. [2009. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 13.)

[14] Tudnivalók a felvonulásról (magyar nyelven). Critical Mass, 2009. szeptember 22. [2010. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 13.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]