Csűrös István

(1914–1998) romániai magyar botanikus, az MTA külső tagja
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 16.

Csűrös István (Székástóhát, 1914. május 3.Kolozsvár, 1998. augusztus 2.) romániai magyar botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Csűrös Emília ifjúsági író öccse. Felesége Csűrös-Káptalan Margit botanikus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „I. Csűrös”.

Csűrös István
Született1914. május 3.[1][2]
Székástóhát
Elhunyt1998. augusztus 2. (84 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságaromán
HázastársaCsűrös-Káptalan Margit
Foglalkozásabotanikus
SírhelyeHázsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Csűrös István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gyulafehérváron érettségizett, egyetemi tanulmányait Kolozsvárt végezte 1938-ban. 1943-ban a Kolozsvári Tudományegyetem Növényrendszertani és Növényföldrajzi Intézetében Soó Rezsőnél doktorált, disszertációjának címe Apahida környéke növényei és növényzete. A kolozsvári mezőgazdasági főiskolán, 1946-tól a Bolyai Tudományegyetemen, illetve 1959-től nyugalomba vonulásáig a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tanított.

1960-1968 között szerkesztőbizottsági tagja volt a Natura című folyóiratnak, 1969-től kezdve a Studia Universitatis Babeș-Bolyai biológiai sorozatának. Kutatási területe a Kelemen-havasok, a Fogarasi-havasok, a Retyezát-hegység, a Nyugati-szigethegység, a Keleti-Kárpátok, a Hargita, az Erdélyi-medence, Kászoni-medence, a Csíki-havasok illetve a Mezőség flórája és vegetációja. A Flora R. P. Romania című tizenkét kötetes mű szerkesztésében külső munkatársként vett részt. Mint növényökológus szorgalmazta az indikátornövények gyakorlati alkalmazását, az ökodiagramok, illetve ökostruktúrák szélesebb körű kidolgozását. 1974-től a New York-i Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt. 1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta, 1996-ban pedig az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagja lett.

Az 1990-es évek közepén a Múzeumi Füzetek : Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztályának Közleményei c. kiadvány szerkesztőségének tagja volt.[3]

Lásd még

szerkesztés

Acta Bolyai

  • A Mócvidék legfontosabb mezőgazdasági kérdései (1953)
  • Növényrendszertan I. Alacsonyabb rendű növények (1954)
  • Excursii în Munții Retezatului (1971)
  • Az Erdélyi Mezőség élővilágáról (1973)
  • Az Erdélyi-medence növényvilágáról (1974)[4]
  • Hogyan alakult ki a növényvilág? (1976)
  • A Nyugati-Szigethegység élővilágáról / Csűrös István. Megjelenés:  Bukarest : Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1981
  • Olvadó hópelyhek... Emlékezések; Nis, Kolozsvár, 1994 (Erdélyi kiskönyvtár)
  • Erdélyi növénykincsek (1995)

Hivatkozások

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Szabó T. E. Attila: Tudomány – természetjárás. Korunk 1972/1;
  • Szabó T. Attila: A növények fejlődéstörténete. Korunk 1977/5.
  • Puskás Attila: Egy életmű szintézise. A Hét 1974/38.
  • Sárkány Sándor: Hogyan alakult ki a növényvilág? Botanikai Közlemények, Budapest, 1977/4.
  • Szabó Attila – Vincze János: Csűrös István. Természettudományos Arcképcsarnok. Művelődés, 1980/8.
  • Csűrös István botanikus. 1914–1998. Élete és munkássága. Centenáriumi emlékezések; szerk. Bartók Katalin, Okos-Rigó Ilona, Csűrös Réka; s.n., Kolozsvár, 2015

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés