Dalmácia királya
Dalmácia királya uralkodói cím volt, melyet IV. Krešimir horvát királytól (1058) kezdve használták a horvát, majd később magyar királyok. A címet Magyarország mindenkori királya birtokolta (Horvátország és Szlavónia királya címekkel együtt).[1] Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a cím is megszűnt, I. Károly (IV. Károly néven magyar király) elvesztette ezt a címét. Dalmácia a Szlovén–Horvát–Szerb Államhoz került, melynek élére a király helyett ideiglenes kormány került.
Dalmácia királya | |
IV. Károly király 1916. november 21. – 1918. november 16. | |
Adatok | |
Ország | Dalmát Királyság |
Megszólítás | Ő Királyi Felsége |
Első | IV. Krešimir |
Utolsó | IV. Károly |
Uralkodóház | Habsburg–Lotaringiai-ház (1780-1919) |
Nyughely | Császári kripta |
Cím része | Magyar király |
A címmel járó további titulusok | Horvátország királya Szlavónia királya |
Regnálás kezdete | 1058 |
Regnálás vége | 1918. november 16. |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A cím
szerkesztésA címet Horvátország minenkori királya birtokolta 1058-tól 1102-ig, mikor Kálmán király meghódította a királyságot. A király minden bizonnyal 1106-ban vette fel a Dalmácia királya címet, amelyet a magyar koronás fők 1918-ig megszakítatlanul viseltek.[2] 1797-ben Dalmácia a Habsburgok koronaföldjévé vált a Campo Formio-i békével és végül Napóleon vereségével. Korábban Magyarország és Horvátország királyaként a Habsburg császárok birtokolták, mivel a középkor óta a horvát, majd a magyar királyi cím része volt.[3]
A címet viselők listája
szerkesztésHorvát királyok (1058–1102)
szerkesztésA címet először a Horvát Királyság uralkodói használták, míg Kálmán magyar király meg nem hódította a királyságot.
Portré | Uralkodó Uralkodási ideje |
Címere | uralkodóház | Egyéb címek |
---|---|---|---|---|
IV. Krešimir (1058–1074) |
||||
Dmitar Zvonimir (1074–1089) |
||||
I. István (1089–1090) |
||||
Álmos mint herceg (1090–1093) |
Árpád-ház | Magyar királyi herceg | ||
Svačić Péter (1093–1102) |
Snačić-ház | Horvátország királya |
Magyar királyok (1102–1804)
szerkesztésA Horvát Királyság 1102-es meghódításától a címet a mindenkori magyar király viselte.[4]
Portré | Uralkodó Uralkodási ideje |
Címere | uralkodóház | Egyéb címek |
---|---|---|---|---|
Kálmán (1106–1116) |
Árpád-ház | Magyar király Horvát király | ||
II. István (1116–1131) |
||||
I. Béla (1131–1141) |
||||
I. Géza (1141–1162) |
||||
III. István (1162–1172) |
||||
II. Béla (1172–1196) |
||||
Imre (1196–1204) |
||||
I. László (1204–1205) |
||||
I. András (1205–1235) |
||||
III. Béla (1235–1270) |
||||
V. István (1270–1272) |
||||
II. László (1272–1290) |
||||
II. András (1290–1301) |
||||
Vencel (1301–1305) |
Přemysl-ház | |||
Ottó (1305–1307) |
Wittelsbach-ház | |||
(1307–1309) | ||||
I. Károly (1309–1342) |
Anjou-ház | Magyar király Horvát király | ||
I. Lajos (1342–1382) |
Magyar király Horvát király Lengyel király | |||
Mária (1382–1385 1386–1395) |
Magyar királynő Horvát királynő | |||
II. Károly (1385–1386) |
Magyar király Horvát király Nápoly-szicíliai király | |||
Zsigmond (1387–1437) |
Luxemburg-ház | Magyar király Horvát király Cseh király Német király Német-római császár | ||
Albert (1437–1439) |
Habsburg-ház | Magyar király Horvát király Cseh király Német király | ||
III. László (1440–1457) |
Magyar király Horvát király Cseh király | |||
I. Ulászló (1440–1444) |
Jagelló-ház | Magyar király Horvát király Cseh király Lengyel király | ||
I. Mátyás (1457–1490) |
Hunyadi-ház | Magyar király Horvát király Cseh király | ||
II. Ulászló (1490–1516) |
Jagelló-ház | |||
II. Lajos (1516–1526) |
||||
I. János (1526–1540) |
Szapolyai-ház | Magyar király Horvát király | ||
II. János (1540–1571) |
Magyar király Horvát király Erdélyi fejedelem | |||
I. Ferdinánd (1526–1564) |
Habsburg-ház | Magyar király Horvát király Cseh király Német-római császár | ||
Miksa (1564–1576) |
||||
Rudolf (1576–1608) |
||||
II. Mátyás (1608–1619) |
||||
II. Ferdinánd (1619–1637) |
||||
III. Ferdinánd (1637–1657) |
||||
IV. Ferdinánd (1647–1654) |
||||
I. Lipót (1657–1705) |
||||
I. József (1705–1711) |
||||
III. Károly (1711–1740) |
||||
Mária Terézia (1740–1780) |
||||
II. József (1780–1790) |
Habsburg–Lotaringiai-ház | Magyar király Horvát király Cseh király Német-római császár | ||
II. Lipót (1790–1792) |
Osztrák császárok (1804–1918)
szerkesztésI. Ferenc 1804-ben felvette a császári címet, így ez lett a legmagasabb titulus, amit a királyság uralkodója birtokol.
Portré | Uralkodó Uralkodási ideje |
Uralkodási évek |
Címere | Házassága | Elhunyt |
---|---|---|---|---|---|
I. Ferenc (1797–1835) |
3 hónap, 15 nap |
∞ 1790. augusztus 19. Gyermekeik száma: 12 Ausztriai Mária Ludovika ∞ 1808. január 6. nem születtek gyermekeik Bajor Karolina Auguszta ∞ 1816. október 29. nem születtek gyermekeik |
Bécs, Ausztria (67 évesen) | ||
I. Ferdinánd (1835–1848) |
9 hónap |
∞ 1831. február 12. nem születtek gyermekeik |
Prága, Csehország (82 évesen) | ||
I. Ferenc József (1848–1916) |
11 hónap, 19 nap |
∞ 1831. február 12. Gyermekeik száma: 4 |
Bécs, Ausztria (86 évesen) | ||
VI. Károly (1916–1918) |
11 hónap, 21 nap |
∞ 1911. június 13. Gyermekeik száma: 8 |
Funchal, Portugália (34 évesen) |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben, Adatbázis, 20. fejezet - Horvát-Szlavonország, Arcanum Kft.
- ↑ [https://web.archive.org/web/20160403031938/http://archeologia.hu/dalmacia-a-feher-folt-tringli-istvan-laudacioja DALMÁCIA, A FEHÉR FOLT
- ↑ Šišić, Ferdo. Hrvatska povijest, Kratki pregled povijesti republike dubrovačke (1913)
- ↑ DALMÁCIA, A FEHÉR FOLT