Derfflinger-osztály
A Derfflinger és testvérhajói, a Lützow és a Hindenburg voltak koruk legjobban sikerült hadihajói. A Derrflinger és a Lützow építése 1912-ben, míg a Hindenburgé 1913-ban kezdődött. Ezek a hajók a korábbi Seydlitz továbbfejlesztéseként készültek, már az összes lövegtornyukat a hajók középvonalán helyezték el, síkfedélzetű kialakításuk és teljesítményük a második világháború csatahajóit idézi. A II. világháborús Bismarck és Tirpitz csatahajó terveit a Derfflinger-osztályból kiindulva készítették el.
| Derfflinger-osztály | |
 | |
| Hajótípus | Csatacirkáló |
| Névadó | SMS Derfflinger |
| Üzemeltető | .svg){kind=small} Kaiserliche Marine |
| Építő |
|
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 26 180 t (üresen) 31 200 t (teljesen) |
| Hossz | 210,4 m |
| Szélesség | 29 m |
| Merülés | 9,56 m |
| Hajtómű | kazán |
| Sebesség | 26,5 csomó (49,1 km/h) |
| Hatótávolság | 10 370 km 14 csomós sebesség mellett 11 290 km 14 csomós sebesség mellett (Hindenburg) |
| Fegyverzet |
|
| Páncélzat |
|
| Legénység | 1112 - 1392 fő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Derfflinger-osztály témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A német csatacirkálókon előttük csak 28 cm-es ágyúkat használtak, a Derfflinger-osztály fő fegyverzetét azonban már a nagyobb 30,5 cm-es lövegek alkották. Gépeik 72-75 000 LE teljesítményt adtak le, ez több mint 26 csomós sebességre volt elég. Páncélzatban sem fukarkodtak a német mérnökök, a vízvonalnál több mint 300 mm-es KC páncéllemezek oltalmazták őket az ellenséges gránátoktól, miként a hajók többi része is megfelelő védelemben részesült. 210 m-es hosszukkal és 31 220 tonnás vízkiszorításukkal a Császári Haditengerészet legnagyobb és legütőképesebb hajói voltak.
Derfflinger
szerkesztésA Derfflinger az első világháború kitörésének előestéjén állt szolgálatba, részt vett Hartlepool bombázásában, jelen volt a doggerbanki és a skagerraki csatában, mint Hipper tengernagy I. felderítőcsoportjának egyik hajója (a Moltke, a Von der Tann, a Seydlitz és a Blücher társaként). Skagerraknál 21 találatot kapott, 3000 tonna víz ömlött a hajótestbe, de a hajó még elérte Wilhelmshaven kikötőjét, majd Kielben kijavították.
Lützow
szerkesztésA Lützow csak 1915 közepén állt szolgálatba, Hipper tengernagy ekkor leváltotta korábbi zászlóshajóját, a Seydlitzet, és átköltözött a Lützowra. A skagerraki csatában ütközött meg először az ellenséggel a Lützow: megrongálta a Lion, a Princess Royal és a Tiger brit csatacirkálókat, valamint a Barham csatahajót. A csata közben 24 találat érte, 7500 tonna víz tört be a hajótestbe és az erős hullámzás és az ellenség várható felbukkanása miatt nem tudták biztonságban hazavontatni, ezért egy német romboló süllyesztette el egy torpedóval.
Hindenburg
szerkesztésA testvérhajóinál 2,5 méterrel hosszabb Hindenburg csak 1917-ben állt szolgálatba, harccselekményben nem vett részt, 1919. június 21-én a Derfflingerrel együtt elsüllyesztette a saját legénysége Scapa Flow-ban. A Derfflinger felfordult roncsát a 30-as években kiemelték és lebontották, a Hindenburg viszont egyenletesen süllyedt el és a felépítménye a víz felett maradt. A hajót kiemelése után a brit haditengerészet szakemberei tüzetesen átvizsgálták, majd lebontották.
.png){kind=small}
