A dohányipar a dohány termesztésében, valamint a dohány és a dohánnyal kapcsolatos termékek gyártásában, eladásra való előkészítésében, szállításában, reklámozásában és kereskedelmében részt vevő személyeket és társaságokat jelenti.

A dohány az egyik legszélesebb körben elterjedt mezőgazdasági termék a világon. 1617 és 1973 között a dohány volt az angol-amerikai földrészen fekvő gyarmatok és az Amerikai Egyesült Államok legértékesebb exportcikke. 1960-ig az Amerikai Egyesült Államok több dohányt termesztett, sőt gyártott és exportált, mint a világ bármely más országa. A dohányzás halálhoz vezető hatását alátámasztó perdöntő epidemiológiai bizonyítékok nyilvánosságra hozatala óta (1964) a dohánytermelők és -gyártók hivatalos támogatása erőteljesen csökkent, annak ellenére, hogy vitathatatlanul nagy mértékben járulnak hozzá a gazdaság agrár-, pénzügyi, termelési és exportágazatához.

Történelme

szerkesztés

A dohány termesztésének és forgalmazásának történelmével kapcsolatban, lásd A dohány, A dohányzás és az ezekhez hasonló szócikkeket.

Jelenlegi állapot

szerkesztés

A dohányipar kifejezés általában a cigaretta, szivar, tubák, burnót és pipadohány gyártásával foglalkozó vállalatokat foglalja magában. A termelés mennyiségét tekintve a világ legnagyobb dohányipari cége a China National Tobacco Co.. Az 1990-es és a 2000-es évek kiterjedt egyesülési és felvásárlási tevékenységét követően a nemzetközi piacot öt cég uralja: a Philip Morris International, a British American Tobacco (az amerikai piacon a Reynolds American, Inc. képviseli, melyben 42%-os részesedést szerzett), a Japan Tobacco, az Altria és az Imperial Tobacco.

A dohányreklámok egyre inkább korlátozások közé kényszerülnek az egész világon, így Ázsiában és Afrikában is.

Az ipar kilátásai az Egyesült Államokban

szerkesztés

Az Egyesült Államok dohányiparát súlyos veszteségek érték az 1990-es évek közepe óta, amikor is számos amerikai állam a dohányipar ellen indított pereket sikerre vitte. A keresetekben az államok azt állították, hogy a dohányzás rákot okoz, valamint hogy az iparág vállalatai ennek tudatában voltak, és szándékosan kisebbítették ennek a felfedezésnek a jelentőségét, hozzájárulva ezzel ezen államok számos állampolgárának betegségéhez és halálához.

Bebizonyosodott, hogy az iparág több évtizedre visszamenő belső feljegyzéseiben részletesen szerepel, hogy a (nikotintartalmú) dohány függőséget okoz és rákkeltő (karcinogén).

A kereset eredményeképpen a dohányipari cégek egy csoportjának jelentős mennyiségű készpénzes kártérítést kellett fizetnie az őket beperelő államoknak. Továbbá a fenti kereset lezárása óta csoportos keresetekben magánszemélyek is fellépnek, egyéni kártérítést követelve.

A dohányipar nagyrészt sikeres volt ezekben a peres eljárásokban, mivel a pereket az esetek többségében az iparág nyerte. A dohányperek első 42 éve során (1954 és 1996 között) az ágazat fenntartotta a peres eljárások nyomán büntetlenségét[1] annak a taktikának köszönhetően, amit az R.J. Reynolds Tobacco Company belső feljegyzése így fogalmaz meg: „Patton tábornok szavait átfogalmazva úgy nyertük meg ezeket az ügyeket, hogy nem mi költöttük el a Reynolds összes pénzét, hanem elintéztük, hogy a másik költse el az övét.[2]” 1995 és 2005 között az USA-ban a keresetek 59%-ában nyert a dohányipar vagy első fokon, vagy fellebbezést követően.[3]

2009 júniusában, Barack Obama amerikai elnök aláírta a Family Smoking Prevention and Tobacco Control Act elnevezésű törvényt, amelyet „elsöprően dohányzásellenes” törvénynek neveznek.[4] Egyéb korlátozások mellett a törvény betiltotta az olyan alkotóelemek, adalékok, növények vagy fűszerek alkalmazását, amely a dohányterméket vagy a füstöt "jellemző ízűvé" teszi (907 paragrafus (a) (1) (a) [1]pont). A tilalom célja, hogy megakadályozza, hogy a gyermekek és a serdülők fiatal korban rászokjanak a cigarettára. Ezzel kapcsolatban az Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériuma megjegyzi, hogy „vizsgálatok kimutatták, hogy 17 éves dohányosok háromszor nagyobb valószínűséggel használnak erőteljesen aromásított cigarettát, mint a 25 év feletti dohányosok”.[5] Ez a tilalom azonban nem vonatkozik a mentolos cigarettára, amely nem tartozik a törvény hatálya alá.

A dohányipar ellen indított perek a más országok eltérő jogrendszere miatt elsősorban az Egyesült Államokra korlátozódnak. Sok vállalkozás a folyamatban lévő pereket, mint az Amerikai Egyesült Államokban folytatott üzleti tevékenységhez kapcsolódó költségtényezőt sorolja be, és úgy tekinti, hogy a perek csak kis mértékben fogják befolyásolni a bevételt [1].

Érvek és ellenérvek

szerkesztés

A dohányiparral kapcsolatban két bebetonozott érdekcsoportnak van véleménye: (a) az iparág résztvevőinek és (b) a dohányzásnak tulajdonítható halálesetek által az érintett személyeknek. Ezek az érdekek összeütközésbe kerülnek, mivel hatalmas pénzösszegeket, régóta (történelmileg) fennálló meggyőződésrendszereket, valamint a szeretett családtagok korai elhalálozását foglalnak magukba.

Az ágazat résztvevői úgy érvelnek, hogy a kereskedelmi méretű dohánytermesztés az amerikai gazdaság és a világgazdaság elengedhetetlen része. Azt állítják, hogy csupán az Egyesült Államokban több ezer mezőgazdasági termelő él a dohánylevélnek az iparág számára történő termeléséből. Arra hivatkoznak, hogy a dohányipar évente több milliárd dollár adóval járul hozzá az állami és a szövetségi kormányzatok bevételeihez.[6]

Az aktív illetve passzív dohányzásnak betudható nagy halálozási arány által érintett lakosság, illetve a szimpatizánsok arra hivatkoznak, hogy a világ dohányosainak fele dohányzással kapcsolatos okok miatt hal meg. A WHO szerint ez azt jelenti, hogy a mintegy 650 millió jelenleg dohányzó ember megelőzhető ok miatt fog meghalni. Azt is kiemelik, hogy a dohányzással kapcsolatos egészségi problémák hozzájárulnak a növekvő egészségügyi költségekhez.

Dohányszabályozás

szerkesztés

2004. május 11-én az Egyesült Államok a világ 108. országaként aláírta az Egészségügyi Világszervezet egész világra kiterjedő Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményét. Ez a szerződés széles körű korlátozásokat vezet be a dohánytermékek értékesítése, reklámozása, szállítása, valamint adóztatása területén. Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa még nem ratifikálta a szerződést, és még nincs erre vonatkozó ütemterve sem.

A füstmentes dohánytermékek szabályozásának megváltoztatására irányuló munka

szerkesztés

2007-től kezdve a British American Tobacco, a Reynolds American, az Imperial Tobacco és a Philip Morris lobbiznak az Európai Uniónál a cigaretta füstmentes alternatíváin jelenleg fennálló tilalom megszüntetése érdekében. Ezt Nagy-Britanniában 1990-ben vezették be, miután amerikai Smokeless Tobacco cég megpróbálta szájon keresztüli fogyasztásra piacra dobni a Skoal Bandits elnevezésű tasakos dohányt. A tilalom feloldására létrejött mozgalmat támogatják a dohányzás elleni csoportok és a Királyi Orvoskollégium (Royal College of Physicians) is,[7] mivel az iparág által bevezetni szándékozott szájon keresztül fogyasztott dohány igazolhatóan csak a hasnyálmirigy-rák kockázatát növeli, de nem növeli a szájüregi rák vagy a tüdőrák kockázatát. Néhány tanulmány utal a szájüregi rák megszaporodására, de az adatok statisztikailag csak nagyon ritkán szignifikánsak.

A különböző típusú füstmentes dohánytermékek eltérő kockázatúak. Mindegyiknek negatív egészségügyi hatásai vannak, de úgy tűnik, hogy biztonságosabbak, mint a cigaretta. Van némi aggály a tekintetben, hogy a füstmentes dohánytermékeket "ugródeszkaként" fogják használni a cigaretta forgalomba hozatalának hatékonysága érdekében. Az elmélet ellenzői a snüsszt (alkoholba áztatott dohány) hozzák fel ellenpéldaként. Európában a dohányzással kapcsolatos betegségek száma Svédországban a legalacsonyabb, Svédország az egyetlen ország, amely a WHO által megcélzott szint alá csökkentette a dohányzást, és ez az egyetlen olyan európai uniós ország, ahol a snüssz (svéd füstmentes dohánytermék, oly módon készül, hogy minimálisra csökkentik a rákkeltő anyagok legfontosabb csoportjait) teljesen legális. Svédországi tanulmányok azt mutatják, hogy az emberek hajlamosak a dohányzást snüsszre váltani, és nem pedig fordítva.

Termelés országok vagy régiók szerint

szerkesztés

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint az egyes országok/régiók nyersdohány-termelése a következőképpen alakul 2000-ben (az adatok ezer tonnában vannak megadva):

Ország vagy régió Termelés (1000 tonna)
  Kína 2298,8
  India 595,4
  Brazília 520,7
  Egyesült Államok 408,2
  Európai Unió 314,5
  Zimbabwe 204,9
  Törökország 193,9
  Indonézia 166,6
  Oroszország 116,8
  Malawi 108,0
  1. Daynard RA, Bates C, Francey N. Tobacco litigation worldwide. BMJ. 8 Jan 2000;320(7227):111-3. PMID 10625272
  2. Haines v Liggett Group, Inc, 818 F Supp 414, 421 (DNJ 1993), quoted in Daynard et al. 2000
  3. Douglas CE, Davis RM, Beasley JK. Epidemiology of the third wave of tobacco litigation in the United States, 1994–2005. Tobacco Control 2006;15(suppl_4):iv9-iv16; doi:10.1136/tc.2006.016725
  4. http://www.msnbc.msn.com/id/31481823/ns/politics-white_house/
  5. http://www.fda.gov/downloads/TobaccoProducts/GuidanceComplianceRegulatoryInformation/FlavoredTobacco/UCM183230.pdf
  6. State and Local Tax Revenue, Selected Years 1977-2006
  7. http://www.timesonline.co.uk/tol/life_and_style/health/article1785028.ece Cigarette firms push for tobacco 'teabags', The Times, 14 May 2007

További információk

szerkesztés
  • A dohányvertikum társadalmi és gazdasági élei; tan. Borsos János et al.; DE GTK Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola, 2014
  • Magyar királyi dohányjövedékek; Tandem Grafikai Stúdió, Bp., 2015 (Anno)
  • Hornyák Balázs: Füstös múltunk. A dohányzás és hazai dohánygyártás története a kezdetektől 1945-ig; Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Bp., 2019
  • Hornyák Balázs: Füstös múltunk. A dohányzás és hazai dohánygyártás története 1945-től a rendszerváltásig; MKVM, Bp., 2020