Draskócvölgye

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 27.

Draskócvölgye (1899-ig Draskócz-Dolina, szlovákul Dražkovce, németül: Andreas-Josef) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. Draskóc, Dolina és Ivánkaföld települések egyesülésével jött létre.

Draskócvölgye (Dražkovce)
Katolikus templom
Katolikus templom
Draskócvölgye zászlaja
Draskócvölgye zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Rangközség
Első írásos említés1242
PolgármesterViera Šalagová
Irányítószám038 02
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámMT
Népesség
Teljes népesség1019 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség189 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság426 m
Terület4,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 18° 57′ 28″49.050000°N 18.957778°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 00″, k. h. 18° 57′ 28″49.050000°N 18.957778°E
Draskócvölgye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Draskócvölgye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turócszentmártontól 6 km-re délkeletre fekszik.

Története

szerkesztés

Dolina 1249-ben szerepel először oklevélben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DOLINA. Szabad puszta Túrócz Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Szent Mártontól fél mértföldnyire, mellynek filiája, határja középszerű.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dolina, Thurócz m. tót falu, Sz. Márton filialisa a Liptói országutban: 2 kath., 54 evang., 2 zsidó lak., savanyuviz forrással. F. u. többen.[3]

A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban is éltek emberek, Tomcsány felé eső határrészén pedig 9. századi temetőt tártak fel.

A mai települést 1242-ben említik először, 1416-ban „Drask” néven szerepel.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DRASKÓTZ. Draskovtze. Elegyes tót falu Túrócz Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Szent Helenának szomszédságában, ’s ennek filiája, Jordánföldének is szomszédságában, mintegy fél szigetben, Jordán, és Hradetsnitza vizektöl körűl vétetve, Szent Mártontól más fél mértföldnyire, nevezetes szabadságokkal ajándékoztattak vala meg a’ régi Magyar Királyoktól. IV. BÉLA 1242dikben Mikola, és Drask Nemzetségeknek ajándékozta vala Dráskótzot; megemésztetvén pedig a’ tűz, ’s egyéb viszontagságok által szabadság levelek KORVINUS MÁTYÁS BEATRIKSZ hitvesének tudtával 1487ikben új szabadsággal ajándékozá azt Dráskovitz Eliásnak, és Györgynek, határja középszerű, vagyonnyai is olly formák, második Osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Draskócz, Thurócz m. tót falu, a Jordán patakja mellett: 79 kath., 284 evang., 2 zsidó lak. Fűrészmalom; jó legelő, szép erdő. F. u. többen. Ut. p. Th. Zsámbokrét.[3]

Draskócvölgye

szerkesztés

Dolinát a 19. század második felében, Ivánkaföldet a 20. század elején egyesítették Draskóccal. Lakóik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 245, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 519 lakosából 511 szlovák volt.

2011-ben 828 lakosából 780 szlovák.

Nevezetességei

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Draskócvölgye témájú médiaállományokat.

Lásd még

szerkesztés