Turócszentmárton

	Turócszentmárton (Martin)
	Turócszentmárton központja.
; Turócszentmárton címere	; Turócszentmárton zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Turócszentmártoni
Rang	város
Első írásos említés	1264
Polgármester	Mgr. art. Andrej Hrnčiar
Irányítószám	036 01
Körzethívószám	+421-43
Forgalmi rendszám	MT
Testvérvárosok	Lista Kalisz; Gotha; Petrőc; Balasiha; Jičín; Békéscsaba;
	Népesség
Teljes népesség	51 139 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	848 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	402 m
Terület	67.74 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 03′ 49″, k. h. 18° 55′ 17″49.063611°N 18.921389°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 49″, k. h. 18° 55′ 17″49.063611°N 18.921389°E
	Turócszentmárton weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Turócszentmárton témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turócszentmárton (szlovákul Martin, korábban Turčiansky Svätý Martin, németül (Turz-)Sankt Martin) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turócszentmártoni járásának székhelye. A Turóci-medence központja, Turóc vármegye egykori székhelye. Epres, Kossuth, Podháj, Révayfalva, Tomcsány és Zaturcsány tartozik hozzá.

Fekvése

A Nagy-Fátra és a Kis-Fátra hegységek közt elterülő Turóci-medence északi részén, Zsolnától 27 km-re délkeletre, a Turóc-folyó partján, 395 m tengerszint feletti magasságban fekszik.

Nevének eredete

Nevét Szent Márton tiszteletére szentelt templomáról kapta, előtagja az egykori vármegyei hovatartozásra utal.

Története

A várost a 13. században alapították, 1264-ben említik először oklevélben „Zenthmarton” néven. Károly Róbert 1340-ben városi rangra emelte. 1433-ban a husziták felégették. A rendszeres heti vásártartás jogával 1489-ben ruházták fel. A 16. században lakosságának nagy része áttért az evangélikus hitre. Az ellenreformáció idején, 1639-ben az evangélikusok templomát és felekezeti iskoláját elkobozták. A város fejlődése csak a 18. század közepén indult meg, ekkor fejlődött ki ipara.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT MÁRTON. Mezőváros Túrócz Várm. földes Ura B. Révay Uraság, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik kies térségen, ’s a’ Vármegye-Házával díszesíttetik. A’ 14-dik Században Királyi Város vala. 1756-dikban, 6-dik August. nagyon elégett vala. Az Evangelikusoknak 15 ölnyi hoszszaságú Templomjok felett e’ felűlírat van; SVb pIIs aVgVstIs DoMVs Ista saCrata IehoVć LegIbVs hVngarIć teCta perennIs erIt. – Hajdani bányái most nem míveltetnek; kár, hogy e’ Városnak folyóvize nintsen, mellyet Szahodnik falutól ide lehetne vezetni; határja jól termő.”^[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Szent-Márton, tót m. v., Thurócz vmegyében, egy igen kies térségen, a Thurócz vize mellett, számlál 164 kath., 920 evang., 50 zsidó lak. Ékességére szolgál a vármegye szép háza, mellyben tartatnak az ülések; a derék nagy templom, a luther. anyaszentegyház; synagoga, s ezeken kivül más privát, és urasági épületek. Határja nem igen nagy, de termékeny; kivált jó árpát és borsót terem; söre hires; hat országos vásárai felette népesek. Sz. Márton a 14. században sz. kir. város volt, most pedig örökös ura a Révay csal. Ut. p. Th. Zsámbokrét.”^[2]

A 19. században a szlovák nemzeti mozgalom központja. Az 1861. június 6–7-én itt megtartott szlovák gyűlés autonómiát, nyelvhasználatot és kulturális jogokat követelt. 1863–75 között, majd 1918 után itt működött a Matica slovenská, a szlovákok kulturális egyesülete. Bútorgyárát 1888-ban, sörgyárát 1893-ban alapították. 1918. október 30-án itt mondta ki a szlovák nemzeti tanács a Csehszlovákiához való csatlakozást. 1919. augusztus 5-én ismét nagygyűlést tartottak a városban Šrobár, Hviezdoslav és Eugène Mittelhauser francia tábornok beszédeivel. A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásának székhelye volt.

Az 1944–45-ös szlovák nemzeti ellenállási mozgalom egyik központja, vasútállomásán robbantották fel Otto német tábornok vezérkarát. A város további nagymértékű iparosítása és ennek következtében lakosságának megtöbbszöröződése a II. világháborút követő évtizedekben történt, mely időszakban főként nehézgépipara fejlődött, de ezenkívül gyógyszer-, élelmiszer-, nyomda- és bútoripara is jelentőssé vált.

1949-ben csatolták hozzá Tomcsányt, majd 1955-ig a többi környező kistelepülést, melyek ma már Turócszentmárton külső városrészei.

Népessége

1880-ban 2341-en lakták, ebből 1766 szlovák és 100 magyar anyanyelvű.

1890-ben 2860 lakosából 2223 szlovák és 223 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 3357-en lakták, ebből 2501 szlovák és 421 magyar anyanyelvű.

1910-ben 4113-an lakták: 2720 szlovák, 934 magyar és 392 német anyanyelvű.

1921-ben 5657 lakosából 5254 csehszlovák és 33 magyar volt.

1930-ban 8508-an lakták: 7619 csehszlovák és 49 magyar.

1991-ben 58393-an lakták, ebből 56177 szlovák és 158 magyar.

2001-ben 60133 lakosából 57072 szlovák és 144 magyar volt.

2002-ben 61 300 lakosa volt (95%-ban szlovák nemzetiségű).

2011-ben 57 428 lakosából 46 931 szlovák, 576 cseh és 117 magyar volt.

2021-ben 52520-an lakták, ebből 95 (+49) magyar, 48509 (+188) szlovák, 44 (+235) cigány, 35 (+72) ruszin, 897 (+141) egyéb és 2940 ismeretlen nemzetiségű.^[3]

Látnivalók

Római-katolikus templom
Evangélikus templom
Turócszentmártoni utcakép

Szent Márton templomát Dancs mester, zólyomi főispán alapította a 13. század elején. Eredetileg román stílusú, két oldalhajója a 16. század elején épült. 1642-ben reneszánsz díszítőelemeket kapott. Toronyórája 1690-ben készült.
Evangélikus temploma 1784-ben épült empire stílusban.
Az evangélikus lelkészlak falán látható az 1861. évi nemzeti memorandum emléktáblája.
Az egykori vármegyeháza 1746-ban épült. Felújítását követően 1983-tól a Turóci Múzeum (szlovákul Turčianske múzeum) székhelye.
Szlovák Nemzeti Múzeuma 1931-ben épült, az ország legnagyobb múzeuma.
Színház.
Andrej Kmeť Turóci Múzeum.
Turóci Képtár.
Szlovák Nemzeti Temető. A 18. században alakult ki, eredetileg városi temető volt. 1967-ben nyilvánították nemzeti temetővé.

Híres emberek

Itt született

Voit Paula (1857–1939) Bartók Béla édesanyja.
Janko Jesenský (1874–1945) szlovák író.
Milan Thomka Mitrovský (1875–1943) szlovák festő.
Hana Gregorová (1885–1958) szlovák írónő.
Peter Kompiš (1886–1945) szlovák író.
Zora Jesenská (1909–1972) szlovák írónő.
Teodor Šebo-Martinský (1911–1980) szlovák zeneszerző.
Alexander Avenarius (1942-2004) szlovák levéltáros, történész.
Rastislav Piško (1962. április 7.) szlovák humorista.
Révayfalván született 1784-ben báró Mednyánszky Alajos magyar királyi belső titkos tanácsos, Nyitra vármegye főispánja, író, történész, az MTA tiszteleti tagja. A „Festői utazás a Vág völgyében” című útikönyv szerzője.
Révayfalván született 1938. május 5-én Adolf Scherer világbajnoki ezüstérmes labdarúgó.
Révayfalván gyerekeskedett Rombauer Tivadar, az Ózdi Kohászati Üzemek megalapítója.

Itt hunyt el

Révay Ferenc (1489–1553)^[forrás?] turóci főispán, jogtudós.
János Ernő (1594–1626. december 4.) weimari herceg, hadvezér.
Ján Šikura szlovák történész, középiskolai tanár.
Szepesházy Bertalan (1890-1945) katonatiszt, politikus, aranysarkantyús vitéz, a szepességi magyarság szervezője a két világháború között.

Temetőjében számos neves szlovák író, költő, tudós és festő nyugszik.

Irodalom

Pavol Florek 1941: Turčiansky sv. Martin v stredoveku.
Ďuriška, Zdenko 2007: Národný cintorín v Martine. Pomníky a osobnosti. Martin.
Zuzana Ludiková - Mikó Árpád - Pálffy Géza 2008: A turócszentmártoni Szent Márton-templom késő reneszánsz és barokk funerális emlékei (16–17. század). Művészettörténeti Értesítő 57/2, 353–375.
T. Sv. Martin - Z príležitosti 600 ročného jubilea povýšenia na mesto.
Viliam Čičaj - Michal Bada (Eds.): Kvalita života v minulosti našich miest.

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. június 28.)
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. június 28.)
↑ ma7.sk

Külső hivatkozások

Turócszentmárton város hivatalos honlapja (szlovák, angol, német és olasz nyelven)
A város információs portálja
Travelatlas.sk
Községinfó
Turócszentmárton a térképen
Turócszentmárton régi látképe
E-obce

Lásd még

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. június 28.)

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. június 28.)

[3] 7.sk

[1]

[2]

[3]